O et delicium et dulce decus meum!
n
Jegyzet
O et delicium et dulce decus meum!Oh én gyönyörüségem, én édes ékességem! Idézet
Horatius
Carm. I. l . Ad Maecenatem című
verséből. Helyesen: O et praesidium stb.Horatius, Quintus Flaccus
Felszaggattam a levelet, melly a vásárasok által lett volna menendő, hogy
Telegdy
által Szalontára kijuthasson. Pecsételés után hozták postáról a levelet, melly daczára
a nagypénteki keletnek, örvendetes tartalommal vidámitotta sovárgó
lelkemet… Hol is kezdjem már most mondókámat?. Sodrombul kivagyok ütve. Na, elébb elszámlálom,
a mik a félre lökött levélben voltak; addig tán megjön a szavam. Ezek azok:
Telegdi Kovács Lajos
1.)
Sophoclest és
Odysseát packoltam be.
[szerkesztői feloldás]
n
Jegyzet
feltehetően a Hilsenberg-féle német prózai fordítást, amelyetSzilágyimárc. 12-i levelében ajánlott felSzilágyi IstvánArany Jánosnak.Arany János
n
Vegye Jegyzet
és Odysseát packoltam be.A levélből kivehetően görög nyelven;
Arany
tehát az Odysseiát eredetiben csak jóval az Iliász
után kezdi tanulmányozni. (Az Iliászról lásd Arany János
Arany János
– Arany János
Szilágyi
nak 1846. febr.
22.)Szilágyi István
k
Szerkesztői feloldás: kedves
b
hasznát. Én az Odysseát nagy
gyönyörüséggel olvastam; – ugy a mint van, – remélem Szalontan is nem
kevesebb éldeletet fog adni, mint adott Szigeten.
Szerkesztői feloldás: barátom
2) A Nibelungen Noth
ot megrendeltem. Legyen
készen
k
Szerkesztői feloldás: kedves
b
lemenőben elviszem, elviszem! … Ismerni
kell! …Szerkesztői feloldás: barátom
n
Igen!
Ismeri e
Fábián
Fábián Gábor
G
Osián-át.Szerkesztői feloldás: Gábor
n
Azok ám „Nép épos”
Jegyzet
Osian énekei. Az eredeti gael mértékben fordítottaFábiánFábián GáborGOsián-át.Szerkesztői feloldás: Gábor
Fábián Gábor
. Budán 1833. A kir. egyetem betűivel. 1–3.
k.
Fábián Gábor
[!]
– komoly nemben. Nem volna vesztett idő azok bő ismerete. Kell-e
[sic!]
k
Szerkesztői feloldás: kedves
b
. – Emlékszem
Szerkesztői feloldás: barátom
Herder
nek egy
VergleichungjáraHerder, Johann Gottfried
n
Homer s Osián köztt. Vázolatban közölhetném. De maga Osián is
megvan a szigeti könyves boltban. Azért jutott ez épen eszembe, mert Arpád
koráról szólottJegyzet
Herdernek egy VergleichungjáraHerder, Johann Gottfried
J. G. Herder
: Homer und Ossian című 1795-ben közölt tanulmányára, amelyet Herder, Johann Gottfried
Szilágyi
a Szepességben vagy bécsi tanulmányútja idején
olvashatott.Szilágyi István
n
Jegyzet
Árpád koráról szólottlásd
Arany János
1847. ápr. 2-i, nagypénteki levelében felmerülő
népeposz-tervéről.Arany János
k
Szerkesztői feloldás: kedves
b
; a két korszellem v.
rajz köztt, patriarchalis oldalt tekintve, nagy nagy a hasonlatosság …
Szerkesztői feloldás: barátom
3) Az ide rekesztett magvak „Braziliai Görög dinnye” magvai, nyerve Gr.
Dégenfeld
-től
Baktán,Degenfeld-Schonburg Imre
n
mikor, őszszel ott keresztül jöttem. Ha
én annak a gyümölcséből ehetném! Szalonta climája melegebb mint
Szigeté, s azért küldöm oda. A vele bánásban csak arra kell
figyelmezni, hogy a már növekedni kezdő gyümölcs alá téglát
Jegyzet
Gr.grófDégenfeld-től Baktán,Degenfeld-Schonburg Imre
Dégenfeld Imre
nyírbaktai földbirtokostól, aki
az 1846–1860. években a tiszántúli
református egyházkerület gondnoka is volt.Degenfeld-Schonburg Imre
v
cserepet tegyünk, mert ez több meleget fog
neki adni, mint a hideg, nedves föld. Természetesen Brazilia földje melegebb, mint Európáé. –
Egy részt az öreg Fónyadnak küldök, hogy ők is, mint nagy
dinnyészek tegyenek próbát. A levélkét megirtam oda is, mit cselekedjék vele. –
Szerkesztői feloldás: vagy
……Igaz! ő
maga
Petőfi
!
Petőfi Sándor
n
… Hát örülök az
aquisitiónak.Jegyzet
Igaz!BárPetőfi!Petőfi Sándor
Szilágyi
lényegében
rokonszenvvel jellemzi Szilágyi István
Petőfi
t, akinek impulzív természetét nemcsak versei, hanem a kortársak
nyilatkozatai is hasonlóan állítják elénk, a levél mégis bizonyos féltékenységet sejtet
Petőfi Sándor
Arany János
új barátjával
szemben.Arany János
n
Azonban Jegyzet
acquisitiónakgyarapodásnak, szerzeménynek.
Petőfit
én jól ismervén:
megvallom, váratlan előttem nem volt. Ő – ha érzelemben egy rokont, hasonlót talál
gondolkozásban: annyira megtelik szive nemes buzgalommal, hogy lecsilapitására mulhatatlanul
ezt a lépést kell tennie. De sajnálom, hogy embereit megválogatni nem tudja. Ő mindent maga
után mér, hiszi hogy, ki hozzá nyájas barátságot, megelőzőleg sokszor, mutat, az okvetetlenül
olly becsületes ember Petőfi Sándor
[szerkesztői feloldás]
mintn
… Az Életképek
et értem s a
Honderü
t. Mennyire bálványozottja volt
egykor ennek, – s nem szeretett ama előtt; s most mint forditva a koczka … Bárcsak vele együtt
lehetnék Szalontán. Megkellene neki irni! … Beszélni szeretnék vele …
Én irni sem merek, – mert nem tudom hol van. Mondják mindig kószál. – Lelkét víseli magán
verse … Azonban, a Válasz mégis felette áll
– tűzben. Hanem a numerus,
numerus!
n
Módtalanul kevés figyelem! – Nem
Jegyzet
Hanem a numerus, numerus!szűkebb értelemben a verselés, elsősorban a költemény ritmusa, tágabb értelemben az előadott vers (vagy prózai szöveg) hangzása, akusztikai összbenyomása.
lehetne
a köntöst egyenlő széppé tenni a
belsővel!. Dehogy nem! Láttam már én. Toldiban is. Azt szeretném én, ha minél
hamarabb ott lehetnénk, hol Szerkesztői feloldás: lehetnee
k
Szerkesztői feloldás: kedves
b
ama themája kivánná, mi a népiességi
legfőbb czél, de mit még eddig nálunk senki nem értett, némellyek
Szerkesztői feloldás: barátom
pg
nem akartak érteni: T:i: „a Népköltő feladata nem azSzerkesztői feloldás: pedig
n
hogy
elvegyüljön a durva nép köztt, hanem hogy tanulja meg a legfelsőbb költői szépségeket is, a
népnek élvezhető alakban adni elő.” –
Jegyzet
„a Népköltő feladata nem az… ”idézet
Arany
1847. ápr. 2-i, nagypénteki leveléből.Arany János
Hadd szóljak itt ennek alkalmával egy két szót a népiességről, amugy academicusi (positiv és
negativ) modorban, de mindenesetre concrete, mert – a
k
Szerkesztői feloldás: kedves
bmé
elvont, minek, már magában megértésére kiművelt mű érzék kivántatik … O
nekem amaz elv – nagy örömömre szolgál…
Szerkesztői feloldás: barátommé
Én most, e tárgyban, ezt a kis polemicus jegyzést teszem ide: A. mondja: „a
Népiességre nem kell sem tudományos
lélek
n
⁒ hogy a gondolatok némi tudományossággal legyenek
előhozva s „rendbeszedve”, sem szépművészet ⁒ az
előadás „kelleme”. – A urnak e beszéde oda megy ki, hogy, ki
népnek akar irni, mellőzze
Jegyzet
a Népiességre nem kell sem tudományos lélek stb.nem ismerünk komoly elméleti megnyilatkozást, amely
Szilágyi
korában a népiességet hasonlóan értelmezte volna. Szilágyi István
Szilágyi
talán Szilágyi István
Vahot
lapjának egy-két közlését túlozva,
tételez fel ilyen elvi álláspontot. Az is lehet, hogy a fiatal írónemzedék körében Pesten tapasztalt nyersebb beszédtónus riasztotta, s ebből vont le
messzemenő következtetéseket.Vahot Imre
md
a tudományt –
tanítást, oktató fogalmakat, mind a szépműtani
alakszabályokat, mert a nép Szerkesztői feloldás: mind
md
ezek
értésére s érzésére kellő mű érzékkel nem bírván,
a mü szükségkép népietlen lesz…” Most tegyünk vallást: „
Szerkesztői feloldás: mind
Petőfi
”nek nem kevés műve van e maxima szerént
írva, – positiv és negativ tekintetben. – Csak a „Helységkalapácsá
t” hozom fel,Petőfi Sándor
n
s
eleget mondtam. – János vitézben is veszek én illy foltokat
észre,Jegyzet
a „Helységkalapácsá t” hozom fel,
Szilágyi
nem
ismeri fel sem a mű célzatát, sem a megvalósítás eszközeit, azt tudniillik hogy Szilágyi István
Petőfi
„paródisztikus utánzással teszi
nevetségessé az előtte divatozott, dagályos stílust”. (
Petőfi Sándor
Horváth János
: A nemzeti
klasszicizmus irodalmi izlése. Tanulmányok. Bp. 1956. 292. l.)Horváth János
n
azonhelyeken, hol a tudománytalanul – fantasiátlanul – tündéres
háboru adatik, Talján Franczia stb. országok meghóditásában ....
Jegyzet
János vitézben is veszek én illy foltokat észre,
Szilágyi
tehát nem értékeli a János vitézben tükröződő naiv
népmesei világot.Szilágyi István
Most én, e maximára nézve igy vallok: Ha állana, hogy a néphez, illő
tudomány, s illő formák által szólni nem lehetne:
következik, hogy a népnek való csak az, a mi tudománytalan és nemszép,
nem müvészi… Nem, nem, a népszava isten szava!
n
Ez, ha többet nem, de annyit minden esetre tesz, hogy a
népnek igazság érzete van. Nálunk, nem igen érték darabig, de talán még ma sem
értjük mindnyájan a népfogalmát. [!]
A népnek van értelme …! A hol tudománytalanság, müvészietlenség vannak
csak: azt nevezem én aljasságnak, póriasságnak … Mondják: a népnek csak a
természetes kell. De hát a müvészi, épen azért mert müvészi, már ném természetes?. Nem vagyunk
a két fogalommal tisztában. – Nunquam aliud natura, aliud sapientia
dicit.[sic!]
n
Mivel nem a régi iskola csak egy
természetét akarom védelmezni. – A hiba (s ez a Jegyzet
Nunquam aliud natura, aliud sapientia dicitsohasem mond mást a természet, mást az értelem.
Petőfi
é) még onnan is eredt; mert népiességet és
müvésziességet két külön polusnak hiszik. Roszul. A népiesség, egyik nem
legkisebb, nem legkönnyebb ága a müvésziességnek. –
Petőfi Sándor
– E fejtegetések oda vezetnek, hogy az előadás, inelly semmi felsőbb eszméken, tudományon nem
épül, s a szépmüvészet által nem segittetik: lélek s izléstelen, köznapi
beszéd … . Itt értsük az érzelmek, a lélek:
erkölcsi nemességét, mit én, egynek tartok a tiszta
népiességgel. Mert az olly pusztai táliós elégtetelek,
n
parlagi logicai okoskodások az enyém
tied, egyenlőség, gazdagság szegénység felett, minőket népfia műveink hősei olly gyakran
dudolgatnak, azért hogy szűr alól jőnek, nem – Népiesek. –
Jegyzet
a szemet szemért, fogat fogért elvet érvényesítő bosszúvágy;Szilágyi– soraiból kivehetően – az osztályharc eseteit is ilyeneknek ítéli.Szilágyi István
E negatív elvből, csináljon
k
Szerkesztői feloldás: kedves
b
egy positivet. Ha lehet. B. úrral, meg illy
formán okoskodhatni: Népi előadás, a mit a nép megérthet. Legtöbben ezt
az oldalt fogják meg. – Azonban ha vizsgáljuk: otthagy a kérdés a faképnél. Mert látni való a
felakadás: De hát „Mi a NÉP?” – Eztehát inkább
„Nominalis” határozás. – Ha tovább is fürkészszük,
realis oldalon így adják a feleletet; okoskodván
Szerkesztői feloldás: barátom
1. Életből: Aki a néphez „leereszkedik”: az popularis. Fiát
[!]
applicatio.[sic!]
n
A gonosz! nem rosz helyen tapogat. De hát KIHEZ
ereszkedjünk le?: Ismét elő állt a Nép.
Jegyzet
FiátAlkalmazkodjunk (szó szerint: legyen alkalmazkodás).[!]applicatio.[sic!]
2 . Tudományban: Tudós ember, ha
: népies lesz. – Egylépcsővel
tovább. 1) Leereszkedés. 2. a nép gondolkodásmód s megfogáshoz. De ismét:
ki az a NÉP?
lereszkedik
a nép
gondolkozása módjához, megfogásáhozSzerkesztői feloldás: leereszkedik
[szerkesztői feloldás]
n
Jegyzet
a nép … megfogásáhoza nép felfogásához, szemléletmódjához, beszédmodorához.
3. Objective: Tudományos fogalmaknak a nép megfogásához mért módon elő
adása. Habet rectum!
n
–
Ez a 3-ik lépcső … Furcsa. Nézzük csak, s hasonlitsuk a
Jegyzet
Habet rectum!Igaza van!
k
Szerkesztői feloldás: kedves
béval
:
Szerkesztői feloldás: barátoméval
B:) az iró, előadásában, ereszkedjék le, a tudományos fogalmakat a nép gondolkozása
módjához s megfogásához mért módon, beszélni el…
Mi különbség a kettő köztt? … Nagyon keves, – ha felveszem de hiányossága mindegyiknek
megvan. Itt maradt ismét a kérdés: ki a Nép? –
Induljunk az emberi tudás tárgyai vizsgálatából: mert hiszen
végre is csak tudásra törekszünk. Lássuk:
Minden tárgy kétfélekép tárgyaltatik, s igy kétfélekép is juthatunk annak ismeretére: 1-r
Practice. S igy: a 2 út, mód, melly a meggyőződést szerzette:
„Érzéki”, 2-r Teoretice: mikor
speculalunk. metaphysicalunk. „Észlelés” az út. –
Kérdés: az emberiség, hogy járja ez útakat? … Kétségkívül
E 3 Categoria közől mellyik lehetséges? 1-ső nem; mert
tapasztalás előtt speculálni
n
lehet. Marad:
Szerkesztői feloldás: nem
E szerént: „Nép, a tudósok ellenében (mert lehet még
nemzet, aristocratia stb. ellenében is – de most erről nem határozok)
jelenti az emberi nem azon öszvegét, melly érzékileg és
concrete szokott gondolkozni, theoriával nem bír, speculatióval nem
bibelődik, s melly ennél fogva nem bír a dolgok igazi alapos okaival
mindent.”
Hasonlitson itt barátom az észtehetségek köztt is: Mi az a tudós és köz ész; tudós
és természeti ész; egyenes józan ész – mindenben, kit a Nép neve alá
foglalhatunk, okvetlenül feltaláltatik.
C. ur – ezt fogná mondani: Népies IRÁS MÓD az, hogy a kiválólag ugy
nevezett (érzéki, testileg cselekvő, józan értelmü) Néppel logice meg tudjuk értetni és
éreztetni azt, mit a tudós és tanult iró, felsőbb és tudós módon tanult, ugy hogy a maga
abstract gondolkozásait, concrete, a népmegfogásához tudja alkalmazni. Ennél fogva
(negative) az író eltávoztasson minden fogalmat, képet,
leirást mellyek hez
[!]
a népnek sem esze sem
fantaziája.
[sic!]
Nem irkálok többet. Rhapsodisticus gondolatok. Máskor többet. De olly nehezen tudom magamat
öszve szedni. Annyi való, hogy a tárgy könnyebb – negativ
mt
positiv szabályokban. –
Szerkesztői feloldás: mint
– Panaszkodik „
Vas Gereben
re” Vas Gereben
k
Szerkesztői feloldás: kedves
b
– Hát én? 18 pp Kr.... Furcsák ezek az
urak. – Vissza küldöm üresen.
Szerkesztői feloldás: barátom
Csókolja képemben kedves Övéit. Engem
pg
tartson meg szeretetében. Addig is mig láthatnám
Szerkesztői feloldás: pedig
Szilágyi István
Szilágyi István