Szilágyi István – Aranynak

O et delicium et dulce decus meum!

n

Jegyzet

O et delicium et dulce decus meum!

Oh én gyönyörüségem, én édes ékességem! Idézet

Horatius

Horatius, Quintus Flaccus

Carm. I. l . Ad Maecenatem című verséből. Helyesen: O et praesidium stb.

Felszaggattam a levelet, melly a vásárasok által lett volna menendő, hogy

Telegdy

Telegdi Kovács Lajos

által Szalontára kijuthasson. Pecsételés után hozták postáról a levelet, melly daczára a nagypénteki keletnek, örvendetes tartalommal vidámitotta sovárgó lelkemet… Hol is kezdjem már most mondókámat?. Sodrombul kivagyok ütve. Na, elébb elszámlálom, a mik a félre lökött levélben voltak; addig tán megjön a szavam. Ezek azok:

1.) Sophoclest

[szerkesztői feloldás]

n

Jegyzet

feltehetően a Hilsenberg-féle német prózai fordítást, amelyet SzilágyiSzilágyi István márc. 12-i levelében ajánlott fel Arany JánosArany János nak.

és Odysseát packoltam be.

n

Jegyzet

és Odysseát packoltam be.

A levélből kivehetően görög nyelven;

Arany

Arany János

tehát az Odysseiát eredetiben csak jóval az Iliász után kezdi tanulmányozni. (Az Iliászról lásd

Arany János

–

Szilágyi

Szilágyi István

nak 1846. febr. 22.)

Vegye

k

Szerkesztői feloldás: kedves

b

Szerkesztői feloldás: barátom

hasznát. Én az Odysseát nagy gyönyörüséggel olvastam; – ugy a mint van, – remélem Szalontan is nem kevesebb éldeletet fog adni, mint adott Szigeten.

2) A Nibelungen Noth ot megrendeltem. Legyen készen

k

Szerkesztői feloldás: kedves

b

Szerkesztői feloldás: barátom

lemenőben elviszem, elviszem! … Ismerni kell! …

n

Jegyzet

A Nibelungen Noth ot … elviszem! … Ismerni kell!…

feltételezhető, hogy

Szilágyi

Szilágyi István

nyári látogatásakor valóban elvitte

Arany

Arany János

nak.

Igen! Ismeri e

Fábián

Fábián Gábor

G

Szerkesztői feloldás: Gábor

Osián-át.

n

Jegyzet

FábiánFábián Gábor GSzerkesztői feloldás: Gábor Osián-át.

Osian énekei. Az eredeti gael mértékben fordította

Fábián Gábor

. Budán 1833. A kir. egyetem betűivel. 1–3. k.

Azok ám „Nép épos”

[!]

[sic!]

– komoly nemben. Nem volna vesztett idő azok bő ismerete. Kell-e

k

Szerkesztői feloldás: kedves

b

Szerkesztői feloldás: barátom

. – Emlékszem

Herder

Herder, Johann Gottfried

nek egy Vergleichungjára

n

Jegyzet

HerderHerder, Johann Gottfried nek egy Vergleichungjára

J. G. Herder

Herder, Johann Gottfried

: Homer und Ossian című 1795-ben közölt tanulmányára, amelyet

Szilágyi

Szilágyi István

a Szepességben vagy bécsi tanulmányútja idején olvashatott.

Homer s Osián köztt. Vázolatban közölhetném. De maga Osián is megvan a szigeti könyves boltban. Azért jutott ez épen eszembe, mert Arpád koráról szólott

n

Jegyzet

Árpád koráról szólott

lásd

Arany János

1847. ápr. 2-i, nagypénteki levelében felmerülő népeposz-tervéről.

k

Szerkesztői feloldás: kedves

b

Szerkesztői feloldás: barátom

; a két korszellem v. rajz köztt, patriarchalis oldalt tekintve, nagy nagy a hasonlatosság …

3) Az ide rekesztett magvak „Braziliai Görög dinnye” magvai, nyerve Gr.

Dégenfeld

Degenfeld-Schonburg Imre

-től Baktán,

n

Jegyzet

Gr. DégenfeldDegenfeld-Schonburg Imre -től Baktán,

gróf

Dégenfeld Imre

Degenfeld-Schonburg Imre

nyírbaktai földbirtokostól, aki az 1846–1860. években a tiszántúli református egyházkerület gondnoka is volt.

mikor, őszszel ott keresztül jöttem. Ha én annak a gyümölcséből ehetném! Szalonta climája melegebb mint Szigeté, s azért küldöm oda. A vele bánásban csak arra kell figyelmezni, hogy a már növekedni kezdő gyümölcs alá téglát

v

Szerkesztői feloldás: vagy

cserepet tegyünk, mert ez több meleget fog neki adni, mint a hideg, nedves föld. Természetesen Brazilia földje melegebb, mint Európáé. – Egy részt az öreg Fónyadnak küldök, hogy ők is, mint nagy dinnyészek tegyenek próbát. A levélkét megirtam oda is, mit cselekedjék vele. –

……Igaz!

Petőfi

Petőfi Sándor

!

n

Jegyzet

Igaz! PetőfiPetőfi Sándor !

Bár

Szilágyi

Szilágyi István

lényegében rokonszenvvel jellemzi

Petőfi

Petőfi Sándor

t, akinek impulzív természetét nemcsak versei, hanem a kortársak nyilatkozatai is hasonlóan állítják elénk, a levél mégis bizonyos féltékenységet sejtet

Arany János

új barátjával szemben.

… Hát örülök az aquisitiónak.

n

Jegyzet

acquisitiónak

gyarapodásnak, szerzeménynek.

Azonban

Petőfit

Petőfi Sándor

én jól ismervén: megvallom, váratlan előttem nem volt. Ő – ha érzelemben egy rokont, hasonlót talál gondolkozásban: annyira megtelik szive nemes buzgalommal, hogy lecsilapitására mulhatatlanul ezt a lépést kell tennie. De sajnálom, hogy embereit megválogatni nem tudja. Ő mindent maga után mér, hiszi hogy, ki hozzá nyájas barátságot, megelőzőleg sokszor, mutat, az okvetetlenül olly becsületes ember

[szerkesztői feloldás]

mint

ő maga

n

Jegyzet

okvetetlenül olly becsületes ember [szerkesztői feloldás] mint ő maga

Szilágyi

Szilágyi István

jellemzése

Petőfi

Petőfi Sándor

nek István öcsémhez című versére emlékeztet, ahol a költő atyját hasonló szavakkal jellemzi:

Mert ő becsületes lelkü, igaz;

Azt gondolá, hogy minden ember az.

… Az Életképek et értem s a Honderü t. Mennyire bálványozottja volt egykor ennek, – s nem szeretett ama előtt; s most mint forditva a koczka … Bárcsak vele együtt lehetnék Szalontán. Megkellene neki irni! … Beszélni szeretnék vele … Én irni sem merek, – mert nem tudom hol van. Mondják mindig kószál. – Lelkét víseli magán verse … Azonban, a Válasz mégis felette áll – tűzben. Hanem a numerus, numerus!

n

Jegyzet

Hanem a numerus, numerus!

szűkebb értelemben a verselés, elsősorban a költemény ritmusa, tágabb értelemben az előadott vers (vagy prózai szöveg) hangzása, akusztikai összbenyomása.

Módtalanul kevés figyelem! – Nem

lehetne

Szerkesztői feloldás: lehetnee

a köntöst egyenlő széppé tenni a belsővel!. Dehogy nem! Láttam már én. Toldiban is. Azt szeretném én, ha minél hamarabb ott lehetnénk, hol

k

Szerkesztői feloldás: kedves

b

Szerkesztői feloldás: barátom

ama themája kivánná, mi a népiességi legfőbb czél, de mit még eddig nálunk senki nem értett, némellyek

pg

Szerkesztői feloldás: pedig

nem akartak érteni: T:i: „a Népköltő feladata nem az

n

Jegyzet

„a Népköltő feladata nem az… ”

idézet

Arany

Arany János

1847. ápr. 2-i, nagypénteki leveléből.

hogy elvegyüljön a durva nép köztt, hanem hogy tanulja meg a legfelsőbb költői szépségeket is, a népnek élvezhető alakban adni elő.” –

Hadd szóljak itt ennek alkalmával egy két szót a népiességről, amugy academicusi (positiv és negativ) modorban, de mindenesetre concrete, mert – a

k

Szerkesztői feloldás: kedves

bmé

Szerkesztői feloldás: barátommé

elvont, minek, már magában megértésére kiművelt mű érzék kivántatik … O nekem amaz elv – nagy örömömre szolgál…

Én most, e tárgyban, ezt a kis polemicus jegyzést teszem ide: A. mondja: „a Népiességre nem kell sem tudományos lélek

n

Jegyzet

a Népiességre nem kell sem tudományos lélek stb.

nem ismerünk komoly elméleti megnyilatkozást, amely

Szilágyi

Szilágyi István

korában a népiességet hasonlóan értelmezte volna.

Szilágyi

Szilágyi István

talán

Vahot

Vahot Imre

lapjának egy-két közlését túlozva, tételez fel ilyen elvi álláspontot. Az is lehet, hogy a fiatal írónemzedék körében Pesten tapasztalt nyersebb beszédtónus riasztotta, s ebből vont le messzemenő következtetéseket.

⁒ hogy a gondolatok némi tudományossággal legyenek előhozva s „rendbeszedve”, sem szépművészet ⁒ az előadás „kelleme”. – A urnak e beszéde oda megy ki, hogy, ki népnek akar irni, mellőzze

md

Szerkesztői feloldás: mind

a tudományt – tanítást, oktató fogalmakat, mind a szépműtani alakszabályokat, mert a nép

md

Szerkesztői feloldás: mind

ezek értésére s érzésére kellő mű érzékkel nem bírván, a mü szükségkép népietlen lesz…” Most tegyünk vallást: „

Petőfi

Petőfi Sándor

”nek nem kevés műve van e maxima szerént írva, – positiv és negativ tekintetben. – Csak a „Helységkalapácsá t” hozom fel,

n

Jegyzet

a „Helységkalapácsá t” hozom fel,

Szilágyi

Szilágyi István

nem ismeri fel sem a mű célzatát, sem a megvalósítás eszközeit, azt tudniillik hogy

Petőfi

Petőfi Sándor

„paródisztikus utánzással teszi nevetségessé az előtte divatozott, dagályos stílust”. (

Horváth János

: A nemzeti klasszicizmus irodalmi izlése. Tanulmányok. Bp. 1956. 292. l.)

s eleget mondtam. – János vitézben is veszek én illy foltokat észre,

n

Jegyzet

János vitézben is veszek én illy foltokat észre,

Szilágyi

Szilágyi István

tehát nem értékeli a János vitézben tükröződő naiv népmesei világot.

azonhelyeken, hol a tudománytalanul – fantasiátlanul – tündéres háboru adatik, Talján Franczia stb. országok meghóditásában ....

Most én, e maximára nézve igy vallok: Ha állana, hogy a néphez, illő tudomány, s illő formák által szólni nem lehetne: következik, hogy a népnek való csak az, a mi tudománytalan és nemszép, nem müvészi… Nem, nem, a népszava isten szava!

n

Jegyzet

a népszava isten szava!

bibliai idézet ( Ézsaiás 66,6).

Ez, ha többet nem, de annyit minden esetre tesz, hogy a népnek igazság érzete van. Nálunk, nem igen érték darabig, de talán még ma sem értjük mindnyájan a népfogalmát.

[!]

[sic!]

A népnek van értelme …! A hol tudománytalanság, müvészietlenség vannak csak: azt nevezem én aljasságnak, póriasságnak … Mondják: a népnek csak a természetes kell. De hát a müvészi, épen azért mert müvészi, már ném természetes?. Nem vagyunk a két fogalommal tisztában. – Nunquam aliud natura, aliud sapientia dicit.

n

Jegyzet

Nunquam aliud natura, aliud sapientia dicit

sohasem mond mást a természet, mást az értelem.

Mivel nem a régi iskola csak egy természetét akarom védelmezni. – A hiba (s ez a

Petőfi

Petőfi Sándor

é) még onnan is eredt; mert népiességet és müvésziességet két külön polusnak hiszik. Roszul. A népiesség, egyik nem legkisebb, nem legkönnyebb ága a müvésziességnek. –

– E fejtegetések oda vezetnek, hogy az előadás, inelly semmi felsőbb eszméken, tudományon nem épül, s a szépmüvészet által nem segittetik: lélek s izléstelen, köznapi beszéd … . Itt értsük az érzelmek, a lélek: erkölcsi nemességét, mit én, egynek tartok a tiszta népiességgel. Mert az olly pusztai táliós elégtetelek,

n

Jegyzet

a szemet szemért, fogat fogért elvet érvényesítő bosszúvágy; SzilágyiSzilágyi István – soraiból kivehetően – az osztályharc eseteit is ilyeneknek ítéli.

parlagi logicai okoskodások az enyém tied, egyenlőség, gazdagság szegénység felett, minőket népfia műveink hősei olly gyakran dudolgatnak, azért hogy szűr alól jőnek, nem – Népiesek. –

E negatív elvből, csináljon

k

Szerkesztői feloldás: kedves

b

Szerkesztői feloldás: barátom

egy positivet. Ha lehet. B. úrral, meg illy formán okoskodhatni: Népi előadás, a mit a nép megérthet. Legtöbben ezt az oldalt fogják meg. – Azonban ha vizsgáljuk: otthagy a kérdés a faképnél. Mert látni való a felakadás: De hát „Mi a NÉP?” – Eztehát inkább „Nominalis” határozás. – Ha tovább is fürkészszük, realis oldalon így adják a feleletet; okoskodván

1. Életből: Aki a néphez „leereszkedik”: az popularis. Fiát

[!]

[sic!]

applicatio.

n

Jegyzet

Fiát [!][sic!] applicatio.

Alkalmazkodjunk (szó szerint: legyen alkalmazkodás).

A gonosz! nem rosz helyen tapogat. De hát KIHEZ ereszkedjünk le?: Ismét elő állt a Nép.

2 . Tudományban: Tudós ember, ha

lereszkedik

Szerkesztői feloldás: leereszkedik

a nép gondolkozása módjához, megfogásához

[szerkesztői feloldás]

n

Jegyzet

a nép … megfogásához

a nép felfogásához, szemléletmódjához, beszédmodorához.

: népies lesz. – Egylépcsővel tovább. 1) Leereszkedés. 2. a nép gondolkodásmód s megfogáshoz. De ismét: ki az a NÉP?

3. Objective: Tudományos fogalmaknak a nép megfogásához mért módon elő adása. Habet rectum!

n

Jegyzet

Habet rectum!

Igaza van!

– Ez a 3-ik lépcső … Furcsa. Nézzük csak, s hasonlitsuk a

k

Szerkesztői feloldás: kedves

béval

Szerkesztői feloldás: barátoméval

:

A:) a nép költő tanulja meg a legfelsőbb költői szépségeket is a népnek élvezhető alakban adni elő.

B:) az iró, előadásában, ereszkedjék le, a tudományos fogalmakat a nép gondolkozása módjához s megfogásához mért módon, beszélni el…

Mi különbség a kettő köztt? … Nagyon keves, – ha felveszem de hiányossága mindegyiknek megvan. Itt maradt ismét a kérdés: ki a Nép? –

Probáljunk mi erről valamit mondani?

Induljunk az emberi tudás tárgyai vizsgálatából: mert hiszen végre is csak tudásra törekszünk. Lássuk:

Minden tárgy kétfélekép tárgyaltatik, s igy kétfélekép is juthatunk annak ismeretére: 1-r Practice. S igy: a 2 út, mód, melly a meggyőződést szerzette: „Érzéki”, 2-r Teoretice: mikor speculalunk. metaphysicalunk. „Észlelés” az út. – Kérdés: az emberiség, hogy járja ez útakat? … Kétségkívül

1) Vagy minden speculálni fog.

2) Vagy minden érzékelni fog.

3) Vagy minden érzékelni és speculálni is fog.

E 3 Categoria közől mellyik lehetséges? 1-ső nem; mert tapasztalás előtt speculálni

n

Szerkesztői feloldás: nem

lehet. Marad:

1. Némellyek: csak érzékelnek, de

n

Szerkesztői feloldás: nem

speculalnak.

2. Mások mind a kettőt űzik.

Azt mondom már most én: 1-ső Nép: 2-ik tudós osztály.

E szerént: „Nép, a tudósok ellenében (mert lehet még nemzet, aristocratia stb. ellenében is – de most erről nem határozok) jelenti az emberi nem azon öszvegét, melly érzékileg és concrete szokott gondolkozni, theoriával nem bír, speculatióval nem bibelődik, s melly ennél fogva nem bír a dolgok igazi alapos okaival mindent.”

Hasonlitson itt barátom az észtehetségek köztt is: Mi az a tudós és köz ész; tudós és természeti ész; egyenes józan ész – mindenben, kit a Nép neve alá foglalhatunk, okvetlenül feltaláltatik.

Ezeknek nyomán

C. ur – ezt fogná mondani: Népies IRÁS MÓD az, hogy a kiválólag ugy nevezett (érzéki, testileg cselekvő, józan értelmü) Néppel logice meg tudjuk értetni és éreztetni azt, mit a tudós és tanult iró, felsőbb és tudós módon tanult, ugy hogy a maga abstract gondolkozásait, concrete, a népmegfogásához tudja alkalmazni. Ennél fogva (negative) az író eltávoztasson minden fogalmat, képet, leirást mellyek hez

[!]

[sic!]

a népnek sem esze sem fantaziája.

Stb. Stb. Stb.

Nem irkálok többet. Rhapsodisticus gondolatok. Máskor többet. De olly nehezen tudom magamat öszve szedni. Annyi való, hogy a tárgy könnyebb – negativ

mt

Szerkesztői feloldás: mint

positiv szabályokban. –

– Panaszkodik „

Vas Gereben

re”

k