Aranysárkány fejléc kép
 
Arany – Csengery Antalnak Szalontán, april 18-án 1847.  
  Tekintetes Szerkesztő úr!  
  Nagy-Szalonta, egyike Biharmegye legnépesb mezővárosainak, romokban hever. Tegnap, folyó hó 17-én, délben, egy bélyeges életű személynek a város szélén fekütt viskójából röpité a lángokat egy irtózatos déliszél, mellyek villámgyorsan tűzbeboriták az egész várost; ugy, hogy kevesebb, mint két óra alatt, több ezer háznál – ide nem értve a számtalan gazdasági épületeket – lett a pusztító elem áldozatává; azok közt több cserépfedelű épület is. Leégett templomunk, tornyostul, harangjaink leolvadtak, részint lehullva széttöredeztek, leégett városházánk, minden okleveleinkkel, számadási és egyéb irományainkkal, jegyzőkönyveinkkel egyetemben, az egyik lelkészi lak, a megyei raktár, a raktár biztosi lakkal együtt. Veszteségünk felszámíthatatlan, inségünk kimondhatatlan.  
  Melly szomorú tudósítást becses lapjában közhirré tenni s ez által asegélyezésre minden emberbarátot felhini, egyszersmind a begyülendő adományokat elfogadni ne terheltessék. Ki, midőn, hivatalos megbizásomnál fogva is, erre tisztelettel felkérném, maradtam alázatos szolgája  
 
Arany János
Arany János
,  
  Szalonta város másodjegyzője.  
  UI. Kéretnek a többi t.cz. lapszerkesztő urak e tudósításnak lapjaikba leendő átvételére s a begyülendő segedelem elfogadására. –
A.
Arany János
 
 

Megjegyzések:

Mindeddig Arany János ápr. 21-én
Petőfi
Petőfi Sándor
hez írt levelét tartottuk az első híradásnak a szalontai tűzvészről. E levél azt megelőzően, közvetlenül a tűzvészt követő napon íródott, az első benyomások indulatában. Erre vall a „bélyeges életü személy” emlegetése, akinek házából a tűz elindult. Részletesen lásd Arany János leírását az ápr. 23-án kelt városi jegyzőkönyvben. ( AJkk. XIII. k. Nagyszalontai iratok 21. sz. 24–28. l. ; jegyzete: 444–446. l.) Arany János felszólítását
Csengery
Csengery János
mint szerkesztő jegyzettel látta el, mely szerint: „Az adakozási ívet saját aláírásunkkal megnyitottuk. –
Szerk
Szerkesztői feloldás: Szerkesztő
.” – A lap máj. 14-i száma már közli az első három adakozó nevét. Ezek közül ketten később is kapcsolatban voltak Arany Jánossal:
Fényes Elek
Fényes Elek
és
Kajdacsy István
Kajdacsy István
orvosdoktor és „szemész mester” , a költő későbbi orvosa. Arany Jánosnak mint másodjegyzőnek a fent idézett jegyzőkönyvön kívül a következő hivatalos iratait ismerjük a tűzvésszel kapcsolatban: ápr. 29-én az Uradalomhoz ( AJ. kk. XIII. k. 28. l.), – Ápr. 30-án szerződés a város és Kis János cserépégető között (uo. 29. l.). – Máj. 12-én elismervény ötezer pengő ezüstforintról, melyet a királyi kincstárból kölcsönvettek (uo. 31–32. l.). – Máj. 16-án a püspöktől a haszonbér elengedését kéri a város (uo. 32–33. l.). – Máj. 17-én a királyi kincstárból negyvenezer ezüstforintot kértek kölcsön (uo. 33–34. l.), azonban nincs nyoma, hogy meg is kapták volna. – Június 3-án kelt a Pesti Hirlapban megjelent köszönet, mely
Vay Miklós
Vay Miklós
királyi biztosnak és
Apponyi Györgyné
Sztáray Júlia
nek szólt (lásd jelen kötetben). Jún. 4-én köszönte meg Arany János Debrecen város tanácsának a segítséget ( AJ. kk. XIII. k. 35–36. l.).