Arany – a közvéleményhez
Szalonta városa romokban hever. Folyó hó 17-én délben a város egyik szélén tűz ütött ki, melly nem több mint két óra alatt
az irtózatosan dühöngött szelek szárnyain az egész városon keresztül száguldozván, annak
többet négy ötöd részénél, tehát mintegy ezer házat, ide nem számlálva az udvarokon volt
mindenféle gazdasági épületeket elhamvasztott. Leégett templomunk, tornyunk, harangjaink
részint leolvadtak, résint lehullva széttöredeztek, leégett egyik lelkészi lakunk, tanítóink
lakai közül többen, városházunk minden irományokkal együtt. Népünk insége és nyomora
leírhatatlan. –
Ugyanezért a szűkölködő emberiség nevében, mély tisztelettel kéretik minden emberbarát, hogy
számtalan éhenhaló szerencsétlen lakostársaink felsegélésére valamely segedelmet adni,
gyűjteni, s a begyűlendő öszveget helybeli kereskedő Rozvány József úrhoz, mint a segélyadományoknak e végre bizottmányilag kinevezett
elfogadójához és vezetőjéhez, mielőbb elküldeni kegyeskedjék.
Arany János
Arany János