Ismét bezörgetek, akár kellek, akár sem. Akadt 12 pkrom,
n
ellopom azt magamtól, hogy postára vetvén, néhány megbecsűlhetlen perczet
orozhassak érte tőled. Ugy kell neked. Ha már megénekeltél,Jegyzet
12 pkrom,pengő krajcár röviditése, egy-egy levél bérmentesítésének korabeli összege.
n
hogy tőlem viszont megénekeltessél (ha még nem láttad, lásd Budapesti Hiradó:
ebugatás czím alatt), ám csak szenvedd az alkalmatlanságot a mi avval
jár. Azért ne is gondold, hogy elnémítasz, ha bár részedről beállnak is azon epochák,
mellyeket te bizonyos würstli nemhez hasonlítál:n
o nem! bennem hatalmas
„non missura cutem”reJegyzet
ha bár részedről beállnak is azon epochák, mellyeket te bizonyos würstli nemhez hasonlítál:utalás
Petőfi
márc. 31-i levelére, melyben vaskos hasonlattal előre
figyelmezteti barátját, hogy válaszai olykor késni fognak.Petőfi Sándor
n
találsz. Hiszen lásd én sem vagyok a ,profanum vulgus’ közül, én is
elmondhatom, hogy: ,docti sumus’Jegyzet
„non missura cutem”-repiócaként tapadó.
Horatius
a „Pisokhoz” írt Ars
poeticajának záró soraiban a bőrt el nem engedő piócához hasonlítja azt a költőt,
aki verseinek örökös szavalásával gyötri kömyezetét. (Horatius, Quintus Flaccus
Horatius
: De arte poetica című epistola 476.
sora.).Horatius, Quintus Flaccus
n
a mi magyarul körülbelül ennyit tesz: doktor
vagyok.Jegyzet
én sem vagyok a ,profanum vulgus’ közül… ,docti sumus’ … vagyoknem az avatatlan tömegből való, hanem a beavatottak, közé tartozik.
Arany János
tréfás szójátékként
idézi Arany János
Horatius
t. (Carm. III. l. 1. sor és Sat. I. 9 :7.
sor.)Horatius, Quintus Flaccus
n
Az bizony, ecsém, mégpedig
hatalmas és csodálatos, vagy inkább csodatékony. Negyven-ötven mérföldről sántikálnak hozzám
sánták, bénák köszvényesek; csak egy népmesémet olvasom el nekiek azonnal ugy szét futnak,
mint a nyul; ha nem hiszed olvasd tekintélyemet a B.P. Hiradót sub ⊙, s azonnal meg
fogsz győződni állításom igazságáról. Egy hibája van gyógyintézetemnek: a rüh egy nemét, a
vitzkórt, nem képes megorvosolni. Bizony nagy baj, mikor az ember nem fér meg a bőrében. Irjon
birálatot az ebatta, ha tud, elhallgatom ha még annál igazságtalanabb lesz is: de az illy
komisz paczkázást, iskolagyermekes kipoétázást nem szenvedhetem. S hogy csinál vitzet azon uri
ember ha engem nem
Jegyzet
doktor vagyokutalás az anekdotára, melyben összetévesztették
Arányi Lajos
orvosdóktorral a Bp. Hiradó máj. 11-i száma, „Bp-i Hírharang” című rovatában (Lásd
ADATTÁR ).Arányi Lajos
Arany
nak, hanem pl. Platinának vagy
czigánysz-nak hínak! These be good humours, indeed! mondaná
Pistol
Arany János
n
a Sir John Falstaff legénye. Azok az aristokrata
urak talán illyeténkép gondolkoznak: Tegyünk ugy avval a falusi emberrel mint a kis kutyával;
előbb csipkedjük a szőrét, ha akkor foga vicsorít, huzzunk végig horpaszán egy doronggal: majd
elűl. Nem ugy; tekintetes nagyságos uraim, nem ugy! Irjanak önök halavány köreik számára
halavány poézist,Jegyzet
These be good humours, indeed! mondaná Pistol stb.Ez aztán a jó tréfa! – hangzik el
Shakespeare
-nek A windsori víg nők című
vígjátékában, amikor Falstaff, Nym és Pistol a ,humor’-ról cserél eszmét (I. felv. 3.
jelenet).Shakespeare, William
n
szépet, homályost és hideget, mint
az őszi köd: majd Jegyzet
Irjanak önök halavány köreik számára halavány poézist,
Arany
erősen
hitte, hogy az arisztokratikus szalon-költészetet, amelynek elsősorban a Honderű
volt a szóvivője – a népies költészet váltja fel. E meggyőződéséről máskor is írt:
Arany János
Petőfi
nek 1847. aug. 5-én, Petőfi Sándor
Szilágyi István
nak szept.
6-án, Szilágyi István
Szász Károly
nak
okt. 11-én.Szász Károly
Petőfi
, meg
Petőfi Sándor
Tompa
, meg talán saját
kicsinységem is, fogunk irni, mit, meglehet az ki tót dajkától franczia vagy sváb tejet
szopott, sem érteni, sem érzeni nem fog, de a mit azon egynéhány politikai
nulla, azon még fejetlen zero, mellyekhez nem több
csak egy vonás: 1. (mi pl. kardvonás is lehet) kivántatik hogy politikai
milliókká emeltessék, ez a számatlan nagy szám, mondom, magáénak,
szivvéréből szakadottnak vall. S denique is jaj nektek, képmutató
Archidiakonok, ha benneteket mind semmivé tesz egy
Esmeralda! Rólad a mese, mezitlábos czigány
muzsaleány!?
Tompa Mihály
n
Jegyzet
jaj nektek, képmutató Archidiakonok, ha benneteket mind semmivé tesz egy Esmeralda! Rólad a mese, mezitlábos czigány muzsaleány!?
Arany János
hasonlata jelképesen párhuzamba állítja Arany János
Victor Hugo
: A párizsi Notre
Dame című regényének két ismert alakját. Az 1831-ben
megjelent regényt 1837-ben már magyarra is lefordította
Hugo, Victor
Pályi Elek
, Boldogasszony harangozója címen. Ugyanez évben – Pály Elek
Fáncsy Lajos
feldolgozásában – Debrecenben, majd Pesten a Nemzeti Színházban is
színre került. (
M. Színm. Lex. II. k. 280. l.
s Fáncsy Lajos
Hajdu A. László
:
„A Nemzeti Színház műsora” című munkájának kefelevonata, OSzK
Színháztört. oszt.) így a magyar olvasók és színházlátogatók ismerték alakjait: az
„archidiakont” , a hatalom gátlás nélküli képviselőjét, aki megkívánta a népet szórakoztató
tiszta cigányleányt, Esmeralda azonban inkább meghalt, minthogy kínzójáé legyen. –
Hajdú Algernon László
Arany János
e napokban
olvashatta Arany János
Petőfi
költészetéről Petőfi Sándor
Pulszky Ferenc
elismerő méltatását is a Magyar Szépirodalmi Szemlében (1847. máj. 2. 277.
l.). Ebben Pulszky Ferenc
Pulszky
Pulszky Ferenc
Petőfi
múzsáját az
Odüsszeia Nausikaajához hasonlítja – s némi János vitéz
reminiscenciákkal is írhatta: „mezitláb megy le a patakba, hogy kedvesének ruháját mossa.”
Petőfi Sándor
Petőfi
múzsáját
királylányhoz hasonlítani? Ezt a Budapesti Hiradó névtelen cikkírója nem tudta
elviselni, mint írja: „A Magyar Szépirodalmi Szemle ugy véli Petőfi Sándor
Petőfi
,összes versei’-nek
birálatában, – hogy az ő muzsája ,a magyar királyleány, aranyhajjal mezitláb. ’ ” – A bíráló
szerint „Petőfi Sándor
Petőfi
musája vad
daczos czigánylány, nyers, durva és kormos, ingatag, a vad természet imádója, ki minden
müveltségtől visszaborzad” . (
Bp.-i Hiradó, 1847.
máj. 14. 326. l.). – Petőfi Sándor
Arany János
nál az „archidiakon” ezúttal az uralkodó osztály konzervatív ízlésének
képviselője, míg a cigányleány a népies költészet múzsája. Azonosságukat Arany János
Horatius
szavaival is hangsúlyozza: de te fabula narratur (Sat. I, 69–70.
sor.). Rólad a mese, azaz: a mese rólad szól.Horatius, Quintus Flaccus
Most veszem észre, hogy mindeddig semmit sem irtam. De hát mit irjak? Fakó leányt és pej
legényt
n
tudom istenem hogy nem irok, ha a nyelvemet kivetem is.
Tudja isten, nem megy nekem az ollyan istória. S honnan tudom ezt? fejemen történt. Neki
fogok, uram fia, hogy majd kerekítek egyet: hisz az olly könnyü, ugy megy az a Jegyzet
Fakó leányt és pej legényt
Petőfi
elbeszélése: A fakó leány s a
pej legény, megjelent az
Életk. 1847. máj. 8.
és 15-i számában (lásd
Petőfi kk. IV. k.
117–140. l.).Petőfi Sándor
Petőfi
rajta, mint macska a ház’ján
(értsd: ház héján = padlás), oda is teremtem a czimet vastag betűkkel, mert, mióta Don
Juant olvastam „my way is to begin with the beginning”Petőfi Sándor
n
: de a többi nem akar menni. Proza fogott lenni, a legszikkadtabb
értelemben vett proza. Azért felhagytam vele, jóllehet Jegyzet
„my way is to begin with the beginning” stb.„Én ott kezdem mindjárt a kezdetén” (
Byron
: Don
Juan I. é. 4. vrsz. 2. sor.) Ábrányi Emil ford.
(1892); Byron, George Gordon
Görgey Gábor
1964-i átdolgozásában ui. – Jelentése Görgey Gábor
Arany János
nál: az eseményeket az elején
kívánja kezdeni.Arany János
Vahot I.
már tele szájjal
kikürtölte,Vahot Imre
n
mit
én neki magánlevélben, olly formán érintettem csak, hogy értésére adjam mikép eszem ágában
sincs mindég csupán keserves kinnal szült verseimmel tölteni az ivet. Ad vocem
iv!Jegyzet
hogyVahot J.Vahot Imremár tele szájjal kikürtölte,[szerkesztői feloldás]Imre
Arany János
t megnyerte
kizárólagos munkatársul és nagyobb terjedelmű népies beszélyt közöl tőle. – Lásd
ADATTÁR.
PDl. 1847. márc. 28-i számában.Arany János
n
ha valamikor egyéb dolgod nem lesz, hogy az ördög heverésben ne találjon ird meg nekem mi
nálatok egy becsűletes irónak a napszáma? Egyforma-e télen és nyáron? mennyi azé, ki maga
kezére dolgozik, mennyi ismét azé ki csak legénykedik? Mindezt tudni falun nagyon kivánatos
dolog: különben többet találnak fizetni az embernek, mint
érdemlené. Például én illyen formán gondolom: egy népdal, java, rosza,
– egyremásra egy tizes; egy darab költemény, olly nagyságú, mint
„János vitézed” apró betükkel, egy lapra csak tíz rend vers
(magyarul stropha) szorítva és az egész versezet egy egész nagy octavo hajtásu ivre
kiterjesztve, kinyujtva, legyen az legjobb vagy legroszabb 20– 25 pengő forint; hozzáértve
természetesen hogy az iró kizárólagos dolgozótárs legyen!? Ez barátom,
isteni kereset! csaknem olly jövedelmező, mint a kukoricza-kapálás! s azonfelül az a szép
előnye is megvan, hogy az ember kiadhatja munkáját, mikor azt már a kutya is megunta olvasni.
Irj egy füst alatt arról is: hát a könyvárusokkal hogy szokott az iró alkuba ereszkedni?
Kell-e folyamodványt adni be s tyúkot vagy nyulat vinni? És ha az embert egyszer-kétszer
gorombán elútasítják, mit csináljon akkor?
Jegyzet
Ad vocem iv!az ív szórul jut eszembe.
Mondd el némileg ezt nekem is Zeüs égi
leánya.
n
Jegyzet
Mondd el némileg ezt nekem is Zeüs égi leánya.
Homérosz
Odysseiájának magyar fordítása (I. é. 10. sor) Homer
Szabó István
tól (Pest,
1846.).Szabó István
Apropos! kivágtak öcsém, kivágtak. Egy Toldi
t
akarok még irni, ,Toldi estvéjét’, – s ezt neked akartam
dedicálni hiúságból, büszkeségből illyetén formán
……és összement az egész dicsőség! az ördögök megsugják
Lisznyay Kálmán
nakLisznyai Kálmán
n
hogy tegyen ugy és a’ meg
ugy tesz. Se’ kérd, se’ hall, csak ugy tesz. Meg mernék eskünni az élő istenre, mind a 20-
vagy 21 ujjomat feltartva, hogy ez eszme az én agyamban fogamzott először e beállott uj
esztendőben és lássa az ember! övé az eredetíség pálmája. Sic vos non vobis ....
!Jegyzet
az ördögök megsugjákLisznyay KálmánnakLisznyai Kálmán
Lisznyay Kálmán
: Tavaszi Dalok. (Pest,
1847) című verskötete „Lisznyai Kálmán
Petőfi Sándor
barátomnak” ajánlással jelent meg.Petőfi Sándor
n
Jegyzet
Sic vos non vobis ..!gy nem magatoknak (dolgoztok); Tib. Claudius Donatus: Vergilius életének 17. fejezetéből való szállóige (lásd
Tóth Béla
: Szájrul-szájra. Bp. 1895. 269.
l.).Tóth Béla
Igy huzza be az embert a remény; igy huzott be engem is a
,vertatur’:
n
fordítni akarok s nincs hova
tehát más papirt fogok be, mit ha egy huzamban nincs türelmed, letehet’d
ad graecas calendas.Jegyzet
,vertatur’:fordíts! Ezt jegyezték a teleírt lap aljára, ha még utána is következett olvasnivaló.
n
Ad vocem: türelem. – Fiú, te mostanában rólam
irkálsz verset. „Hahaha!” mondod. Semmi hahaha! Olvasod Toldit s neki rugaszkodol
verset írni egy ismeretlen falusi ember dicséretére, ki még nem is
spectabilis.Jegyzet
ad graecas calendassohanapjára (lat.).
n
Ezért az öreg
urak (ki? ki nem?) lehordanak: milly szeles vagy, milly gyermekesen viseled magadat dicsően
kivítt fénykörödben, mint nem tekintesz le büszkén Parnasszod légzetes
(luftig)Jegyzet
spectabilistekintetes ur
n
tetejérol az alant négykézláb mászókra etc. s te leűlsz és írsz verset, mellyben kimondod,
hogy fejednek nem veszed más hasznát, csak bokrétás kalpagod teszed rá.n
(Mellesleg legyen mondva: fejed nem köszöni meg e bókot, mert ha még olly szép érzetek
fakadnának is a szivből, az alakítás, elrendezés dicsősége minden esetre a főt illeti.) Tovább
megyek. Hozzád küldött harmadik levelembenJegyzet
írsz verset, mellyben kimondod, hogy fejednek nem veszed más hasznát, csak bokrétás kalpagod teszed rá.Célzás
Petőfi
: A szerelem című verse befejező részére:
„S nékem a sors csak virággal | Ékesitse kalapom” . (5. vrsz., 5–6 sor,
Petőfi kk. II. k. 175. l.)Petőfi Sándor
n
a Vahottérián
elkeseredve, irom, hogy ha nem boldogulok az írói pályán, másolok megint, mert nekem olly
prózai, olly kisszerű élet jutott, hogy hivatalos iratokon kivül, akár az olvasást is
elfeledjem, s ezen nyomorú élet belékényszerített a türelem rabigájába. Ej mit! türelem!
kiáltasz te, papírt veszesz és írsz a türelemről (tulajdonkép a
türelem ellen), mellyben bennünket becsületes, szorgalmas, rendszerető
embereket per birka et szamár traktálsz.Jegyzet
Hozzád küldött harmadik levelembenlásd
Arany János
– Arany János
Petőfi
nek Petőfi Sándor
1847. kb. ápr.
10
-én küldött elveszett levelét.[bizonytalan olvasat]
n
Bizony
szép! illik így tenni bátyáddal! hiszen te még csak 24 éves vagy s én már har… ! har… ! uram
Jeszusz segélj kimondanom! harmincz! Végezetre és utóljára (mondaná a mi papunk) irok az
april 17diki tűzvészről,Jegyzet
írsz a türelemről… mellyben bennünket… per birka et szamár traktálsz.
Petőfi
: „Türelem, te a birkák s a Szamarak dicső erénye.” (A türelemről című versből, megjelent
Életk. 1847. máj. 1.
Petőfi kk. II. k. 181. l.)Petőfi Sándor
n
megírom a küszdést,
mellyben valék, az aggodalmat perczről perczre … te fogadat piszkálod a kényelmes Pillwaxban
biztos fedél alatt s rám kiáltasz: „Ha férfi vagy légy férfi!”Jegyzet
irok az april 17-diki tűzvészről, stb.
Arany János
ápr. 21-i levele, melyre Arany János
Petőfi
nem válaszolt.Petőfi Sándor
n
Jó, jó: házasodj’ meg csak!
Jegyzet
rám kiáltasz: „Ha férfi vagy légy férfi!”
Petőfi
e verse máj. 22-én jelent meg az
Életképekben. (
Petőfi kk. II. k. 134.
l.)Petőfi Sándor
Most térjünk a tárgyra, a miért tulajdonkép tollat vettem elő.
Erdélyi
nek megírtam,Erdélyi János
n
hogy ha
,Toldi’ból van egy példány nekem szánva, az tied legyen. Megkértem, szolgáltassa
kezedhez. Egyéb különös nem történt ezen a vidéken.
Jegyzet
lásdErdélyinek megírtam, stb.Erdélyi János
Arany János
– Arany János
Erdélyi János
nak 1847. máj. 27. előtt írt elveszett levelét.Erdélyi János
Fogadd nőm szíves üdvözletét, ki azzal dicsekszik, hogy ha egyszer véletlenül betoppannál,
arczképed után megismerne. Fogadtam vele. Ugyan tégy próbát.