E
nak
szóló első levelét
együtt
írta
vel, aki akkor
náluk vendégeskedett. – A jún.
6–8. keltezést azért tételezzük fel, mert öt-hat napot számítunk a levél útjára,
továbbá, mert
soraiból
úgy értesült: mire
válasza
Szalontára éme, ő,
már nem lesz ott.
jún. 14-én érkezett vissza
Pestre. – Utalás a levél meglétére és tartalmára
jún. 14-i válaszában: „Nagyon megörvendeztetett leveled”.
Ugyanitt: „… hiányzottál … mint én közületek most”… – „Tehát
unk szerencsével járt, vagy legalább reménnyel járt
Szatmárban… Elmegyek barátom! akkor el! Te és
vőfények
lesztek, én a pap… ” –
Ugyanerre vonatkozik
nek
hoz intézett kérdése
jún. 18-án kelt levelében: „Felelt-e már
… és mit felelt?” – „Bizony,
bizony czudar dolog ez a 40 mértföld! és kivált ha az ember nem ,s z a b a d ’! … mindketten
ennek vagyunk hiával;”