Aranysárkány fejléc kép
MegjegyzésekBibliográfiai adatok
 
Petőfi Sándor – Aranynak Szatmár, auguszt. 6. 1847.  
 
  Meghaltál-e? vagy a kezedet görcs bántja, imádott
 
Jankó
Arany János
m, vagy feledéd végkép, hogy létezem én is,
  Vagy mi az ördög lelt? … híred sem hallja az ember.
  Hogyha magába fogadt az öröklét bölcseje, a sír:
  Akkor béke veled, legyenek szép álmaid ott lenn,
  Feddő kérdésem nem fogja zavarni nyugalmad,
  Hogy mi okért hallgatsz? mért késel szólni levélben?
  Hogyha pedig görcs bánt, menj a patikába s iparkodj’
  Meggyógyúlni, fiam, s aztán írj rögtön, azonnal.
  S ha feledél engem? ha barátod volna feledve?
  Dejsz ugy, öcsém, veszsz meg, kívánom tiszta szivembül.
  Te mikoron nevedet keblem mélyébe leírtad,
  Mit tettél, tudod azt? gránitsziklába aczéllal
  Vágtál életen át múlás nélkűli betűket;
  Hát én? én nevemet karcoltam volna homokba,
  Mellyet, névvel együtt, egy hó szellője is elfúj?
  Megköszönöm, ha netán így van … no de elhiszem inkább,
  Hogy rosz verseim is vannak, mint hogy te feledtél.
  Lomha vagy, itt a bibéd; restelsz, mint jó magam, írni.
  Kérlek, hagyd nekem a restséget, légy te serényebb,
  Lásd, nekem úgy illik (s olly jól esik!) úgy-e lemondasz
  Róla, ha én kérlek? – Hah, már is látlak ugorni,
  Mint ragadod nyakon a tollat, mint vágod az orrát
  A tintába, miként huzod a sok hosszu barázdát
  A papiron, ringy-rongy eszméket vetve beléjök ....
  Mert ne is írj inkább, hogysem bölcs gondolatokkal
  Terheld meg leveled s gyomrom, mert semmi bolondabb
  Nincsen, mint az okos levelek, s én iszonyuképen
  Irtózom tőlök; tán mert én nem tudok ollyat
  Kompónálni, azért. Ez meglehet. Ámde hogy úgy van,
  Esküszöm erre neked túróstésztára, dohányra,
  És mindenfélére, mi csak szent s kedves előttem. –
  Drága komámasszony, kegyedet kérem meg aláz’san,
  Üsse agyon férjét és szidja meg istenesen, ha
  Még ezután sem fog nekem írni az illyen-amollyan.
  Irjon mindenről hosszan, de kivált ha kegyedről
  Ir röviden, haragunni fogok majd hosszu haraggal.
  El ne feledje a barna
Laczi
Arany László
t s szőke
Julis
Arany Juliska
t, e
  Kedves gyermekeket. Hát a kert hogy van, a mellynek
  Rózsáin szemeim sokszor függének, a míg a
  Messzeröpűlt lélek hívemhez vitte szerelmét.
  És a csonka torony,
n
Jegyzet
a csonka torony,
Petőfi
Petőfi Sándor
rajzban, versben egyaránt megörökítette. (Lásd ADATTÁR
Petőfi
Petőfi Sándor
nél)
melly a lezugott harczoknak utána
  Most szomorún hallgat gyér fű-koszorúzta fejével,
  S várja jövendőjét, melly lábát rá teszi, s akkor
  Összeomol, mint a koldús, ha kikapja kezéből
  A mankót a halál … . áll még a gólya fölötte,
  Méla merengéssel nézvén a messze vidékbe?
  Mindenről akarok, mi nekem kedves vala, tudni.
  Jártam azóta dicső szép tájakon, ámde tiétek
  Mindig eszemben volt, bár nincs mit rajta csodálni;
  A veletek töltött kor tette szivemben örökké.
  S jártam azóta magas fényes paloták körül, a hol
  Minden, minden nagy; gazdáik lelke kicsiny csak …
  Akkor eszembe jutott alacsony hajlékotok,
n
Jegyzet
alacsony hajlékotok,
lásd ugyanott
Petőfi
Petőfi Sándor
nek Szalontán, 1847. jún. 7-én írt VII. Úti levelét
Arany
Arany János
ról és családjáról.
ebben
  Mind kicsinyecske, de a gazdának lelke nagy és szép! –
  Ejnye, mi a fene lelt engem, hogy szembe dicsérek?
  Most veszem észre, hohó! mind, a mit mondtam, hazugság,
  Csúnya hazugság volt. Le akartam csak kenyerezni
  A nótáros urat, hogy ….hogy ….hogy majd beszerezzen
  Bakternek vagy kondásnak falujába, ha e szép
  Hívatalok valamellyike meg fog ürűlni idővel.
  Hja, nekem is hozzá kell látnom végre, barátom,
  Házasodom, tudod azt, s tudod azt is, hogy jövedelmet
  Dús uradalmam nem hullat zsebeimbe, mióta
  Századik édes apám eladá vagy meg se szerezte.
  S így az eléléshez nincsen mód, nincs! hivatal kell.
n
Jegyzet
… az eléléshez … hivatal kell.
Szendrey Ignác
Szendrey Ignác
a „biztos állás” hiánya miatt is ellenezte leánya és
Petőfi
Petőfi Sándor
kapcsolatát. 1847. máj. 1-én írta
Julia
Szendrey Júlia
: hogyha rá tudná venni
Petőfi
Petőfi Sándor
t „hogy valami biztos állást szerezzen magának,” – akkor minden ellenszegülés nélkül övé lehet. (Térey Marinak, MDSzJ. 373. l.)
  Meghajtom fejemet, szépen mosolyogni tanúlok,
  Nyájas szófogadás, kígyó-csúszásu hizelgés
  Lesz kenyerem (s zsíros kenyerem) … hah, lesz a
  kutyának,
  Nem nekem! oh pusztán a gondolat is már
  Lángfelhőket idéz véres szemeimnek elébe,
  És szívem tombol, mint a harmadfü csikó, ha
  A pányvás kötelet legelőször dobja nyakába
  A pásztor, hogy a ménesből kocsirúdho’ vezesse.
  Nem a tehertől fél, a mellyet húznia kell majd,
  Nem! hanem a hámtól, melly korlátozza futását.
  És a mit így elveszt, azt nem pótolja sem abrak
  Sem pedig a ragyogó szerszám. Mit néki az étel
  S a hiu fény! megelégeszik ő a pusztai gyeppel,
  Bármi sovány, s a záporesők szabad égnek alatta
  Verhetik oldalait s a bozót hadd tépje sörényét,
  Csak szabadon járjon, csak kergethesse tüzében
  A sivatag viharát s a villám sárga kigyóit – –
  Isten hozzátok! lelkem múlatni szeretne
  Még veletek, kedves hiveim, de az elragadó szél
  Képzeletem százrétű vitorlájába belé fújt,
  Szétszakad a horgony, fut gályám, elmarad a part,
  S ringat habkarján a látkör nélküli tenger,
  És mig az orkán zúg s a felhők dörgenek, én a
  Lant idegébe kapok, s vad tűzzel zengi el ajkam
  Harsány hymnusodat, százszorszent égi szabadság!
  És kijön a vizek aljáról a szörnyetegek s a
  Tündérek serege, s valamennyi dalolja utánam:
  „Téged dícsérünk, légy áldva, imádva, szabadság!
  Nélküled élni örök szenny, érted halni örök fény!
  Éljünk vagy haljunk? létünk szentsége, parancsolj!”
  És a nagy mindenséget bétölti ez ének,
  És a szolgasereg, melly él és hallja dalunkat,
  Térdre borul s könyörög, hogy szállj be fülébe, siketség,
  S kik már meghaltak: poraik reszketnek a sírban.
 
 
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor
 
  Tennap váltottam jegyet,
n
Jegyzet
Tennap váltottam jegyet,
 aug. 5-én. Aug. 7-én írja: „Tennap előtt voltam kinn s váltottam jegyet(!!!)” (
Luby Zsigmond
Luby Zsigmond
nak, PetőfiLev. 78. l.)
september 8-kán esküszöm. Addig leszek itt Szatmáron, akkor megyek Koltóra. Irj tüstént,
Jankó
Arany János
, ha istened van. Ölel csókol benneteket  
  igaz barátod  
 
P S
Petőfi Sándor
 
  Megkaptad a Tholdykat és verseimet?
n
Jegyzet
Megkaptad a Tholdykat és verseimet?
Arany János
Arany János
a kinyomtatott Toldi tiszteletpéldányainak átvételére – szalontai tartózkodásakor
Petőfi
Petőfi Sándor
t kérte meg. Lásd erről
Petőfi
Petőfi Sándor
1847. jún. 18-i levelét; ez után indította útnak
Petőfi
Petőfi Sándor
a Toldi példányait és saját könyvét, amit tehát nem vitt magával, amikor június elején Szalontára látogatott. ( Voin. AJé. I. k. 159. l.) – Toldi helyett
Petőfi
Petőfi Sándor
itt is Tholdyt ír, A. hősének nevét tréfából ismét
Toldy Ferenc
Toldy Ferenc
nevével keveri, sőt egy „h”-val még meg is toldja. E témát 1848. jan. 29-én újból pengeti.
mert elküldtem. Remélem, rigmusban felelsz.  
 

Megjegyzések:

Arany László
Arany László
hagyatékából (lásd AkÉrt. 1899. 591. l. 6. sz. a.).