Petőfi Sándor – Aranynak
Szatmár, aug. 17.
1847.
Aranyos szájú szent
János
barátomArany János
n
!
Jegyzet
Aranyos szájú szenta tréfás megszólításban említett Aranyszájú Szent János (347–407) egyházatya volt.JánosbarátomArany János
Kapva kaptam két leveledet, mellyekből sok szép dolog esett értésemre; valamennyi között
legszebb pedig az, hogy tiszteletes túdós
Tompa Mihály
uram csakugyan lutheránus,Tompa Mihály
n
ollyan lutheránus,
mint a Jézus Krisztus! szép, és még egyszer szép. Csak látom
én, hogy szar a világ, tök a tromf. Ki hitte volna, hogy még ez iránt az ember iránt is
meghűlök, meg kell hűlnöm … mert én csak characteres, szilárd characterű embernek tudok
barátja lenni. Fáj, fáj, fáj … fáj a szívem,Jegyzet
Tompa Mihályuram csakugyan lutheránus, stb.Tompa Mihály
Petőfi
kifakadásainak oka, hogy Petőfi Sándor
Tompa
nem volt hajlandó csupán az Életképeknek dolgozni.Tompa Mihály
n
fáj.
Egyszer azt mondja, hogy ő mint uj gazda nem dolgozhatik 7 ft 30 krért,Jegyzet
Fáj, fáj, fáj … fáj a szívem,a kor kedvelt dala, melyet
Arany János
is felvett dalgyűjteményébe. (Lásd
Arany János
Kodály Zoltán
–Kodály Zoltán
Gyulai Ágost
: Arany János népdalgyűjteménye. Bp. 1952. I. r. 49. sz.)Gyulai Ágost
n
máskor meg
hogy neki Jegyzet
7 ft 30 krértlásd
Jókai
–
Jókai Mór
Arany János
nak írt 1847. jún. 18-i levelét, mely szerint Arany János
Petőfi
t, Petőfi Sándor
Arany János
t és Arany János
Tompá
t „egyenlően” fogja díjazni.Tompa Mihály
Vahot
tal bonyolódott
viszonyai vannak, azonkívűl meg nekem már szavát is adta. Azok a bonyolódott viszonyok
határtalanúl gyanúsak előttem mindenkor és mindenben, aztán szeretném én látni, kapott volna-e
különben 7 ft 30 krt is, ha én nem kivántam volna Vahot Imre
Jókay
tól, hogy hármunkat egyenlőn fizessen? de ha húsz annyit kapna is! midőn
az ügy áldozatot kiván, áldozni kell. Kutya seggibe való frater, a ki csak haszonért áll a
szent zászlóhoz. Ez minden bitangtól kitelik. Nekem Jókai Mór
Vahot Imre
igért négy száz forintot, Vahot Imre
Horváth Lazi
is adna négy
száz forintot, sőt megadna a kettő évenként 400 pengőt, és nem kell! … hanem persze nekem
hívatalomból és jószágaimból és mindenhonnan csak ugy dől a pénz, és magamon kivűl nincs
senkire gondom, csupán feleségemet és szüleimet kell tartanom és öcsémet
segítenem,Petrichevich-Horváth Lázár
n
igy hát könnyen
beszélek. Ezeket meggondolva, tökéletesen átlátom, hogy Jegyzet
szüleimet kell tartanom és öcsémet segítenem,mivel apja tönkrement,
Petőfi
támogatta szüleit, akik 1847-től Vácott, 1848 nyarától Petőfiékkel laktak
Pesten. (Lásd
PetőfiLev.
362. l.) – Petőfi Sándor
Petőfi István
1842-ben Kunszentmiklósra ment, ahol
utóbb apja egyik mészárszékét vezette. Az 1846-i anyagi
katasztróía után Várpalotán mint mészáros legény kereste kenyerét.
(Lásd
Irányi István: Petőfi
István. Békési Élet 1973/1. sz. 13–40. l.)Petőfi István
Miska
barátunk nem tehet áldozatot. Denique a pap csak pap,
és „telhetetlen papzsák” nem chimaera. Te is mondtál utósó leveledben egy títáni otrombaságot,
tudniillik hogy Tompa Mihály
Jókay
hoz a kedvemért
csatlakoztál. Quo jure a kedvemért?Jókai Mór
n
az én kedvemért, édes öcsém, ne tégy semmit, effélét
legalább ne. S ha ezt csupán az én kedvemért tetted, úgy ezennel fölmentelek minden
kötelezettséged alól. De itt több forog kérdésben, mint be’cses úri személyem kedve, ezt
beszédeim után nem nagy mesterség volna belátnod. Én a népköltészet képviselőit akartam
egyesíteni; miért az Életképekben? mert annak legtöbb olvasója van, mert ahhoz
szegődtek a legjobb fejek, mert annak szerkesztője egyik főtagja a fiatal Magyarországnak,
hova mindazokat számítom, kik valódilag szabadelvűek, nem-szűkkeblűek, merészek,
nagyot-akarók, azon fiatal Magyarországnak, melly nem akarja a haza kopott bocskorát örökké
foltozni, hogy legyen folt hátán folt, hanem tetőtől talpig új ruhába akarja öltöztetni… .
szóval az Életképek legnekünkvalóbb organum. Ha nem látod át, kedves barátom, hogy
én ezekért hítalak az Életképekhez, úgy csak maradj
Krähwinklben,Jegyzet
Quo jure …?Latin jogi kifejezés. Jelentése: Milyen jogon?
n
maradj Jegyzet
maradj Krähwinklben,azaz az elmaradottak között. Erről az irodalmi eredetű képzelt helységnévről lásd
Petőfi
– Petőfi Sándor
Arany János
nak 1847. júl. 5-i levelét és
jegyzetét.Arany János
Vahot
nál.
Vahot Imre
Különben, hogy ezen kedvetlen dolgok után áttérjünk végre … . még kedvetlenebbre: az én
vőlegényi napjaim nyomorúságosak. Ipam annyira nem szeret,
n
hogy
formaliter megtiltotta a kijárást hozzájok. Már megszegtem ugyan egy párszor e tilalmat, de
vesztemre, mert utolsó kinnlétemben – valami tíz vendég szeme láttára – olly hidegen viselte
magát irányomban, mint valami jegesmedve, úgy hogy én tökéletesen jégcsappá fagytam volna, ha
mátkám napvilág-pillantásai nem ónak. Levelezünk erősen egymással és ő néha berándul Szatmárra, ez menti meg lelkemet az éhhaláltól. Hanem hiszen holnaphoz három
hét nem a világ. – Mostanában bizony már nem igen látjuk egymást, azonban mondd meg az én
kedves komaasszonyomnak, hogy a világ minden kincseért se essék kétségbe, mert:
Jegyzet
Ipam annyira nem szeret,
Szendrey Ignác
Szendrey Ignác
Petőfi
vel kapcsolatos
ellenszenvéről, próbálkozásáról, hogy leányát lebeszélje a házasságról, lásd
PetőfiLev. 332. l.
Petőfi Sándor
Addig türelem!
n
már
csak folyamodjunk a szamarak s birkák erényéhez. Te Jegyzet
Addig türelem! stb.
Petőfi
itt saját A türelemről
című versére céloz: „Türelem, te a birkák s a Szamarak dicső erénye.”
(
Petőfi kk. II. k. 181. l.))Petőfi Sándor
Jankó
, tudnál-e te nekem olly sok és olly hosszú leveleket
írni, hogy beléjök unjak? Százezer pengő forintot teszek föl Arany János
Császár Ferenc
poémáira, hogy nem. Próbáld meg. Most pedig
(valamint mind örökkön örökké) áldjon meg benneteket az én istenem … ez a legbőkezűbb
valamennyi között, azért kérem ezt; hejh, derék gyerek ez az én istenem, bizony isten.
Csókollak, ölellek et caetera, s maradok hívetek:
Császár Ferenc
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor