Petőfi Sándor – Aranynak

ollyan lutheránus, mint a Jézus Krisztus! szép, és még egyszer szép. Csak látom én, hogy szar a világ, tök a tromf. Ki hitte volna, hogy még ez iránt az ember iránt is meghűlök, meg kell hűlnöm … mert én csak characteres, szilárd characterű embernek tudok barátja lenni. Fáj, fáj, fáj … fáj a szívem,

n

Jegyzet

Fáj, fáj, fáj … fáj a szívem,

a kor kedvelt dala, melyet

Arany János

is felvett dalgyűjteményébe. (Lásd

Kodály Zoltán

–

Gyulai Ágost

: Arany János népdalgyűjteménye. Bp. 1952. I. r. 49. sz.)

fáj. Egyszer azt mondja, hogy ő mint uj gazda nem dolgozhatik 7 ft 30 krért,

n

Jegyzet

7 ft 30 krért

lásd

Jókai

Jókai Mór

–

Arany János

nak írt 1847. jún. 18-i levelét, mely szerint

Petőfi

Petőfi Sándor

t,

Arany János

t és

Tompá

Tompa Mihály

t „egyenlően” fogja díjazni.

máskor meg hogy neki

Vahot

Vahot Imre

tal bonyolódott viszonyai vannak, azonkívűl meg nekem már szavát is adta. Azok a bonyolódott viszonyok határtalanúl gyanúsak előttem mindenkor és mindenben, aztán szeretném én látni, kapott volna-e különben 7 ft 30 krt is, ha én nem kivántam volna

Jókay

Jókai Mór

tól, hogy hármunkat egyenlőn fizessen? de ha húsz annyit kapna is! midőn az ügy áldozatot kiván, áldozni kell. Kutya seggibe való frater, a ki csak haszonért áll a szent zászlóhoz. Ez minden bitangtól kitelik. Nekem

Vahot Imre

igért négy száz forintot,

Horváth Lazi

Petrichevich-Horváth Lázár

is adna négy száz forintot, sőt megadna a kettő évenként 400 pengőt, és nem kell! … hanem persze nekem hívatalomból és jószágaimból és mindenhonnan csak ugy dől a pénz, és magamon kivűl nincs senkire gondom, csupán feleségemet és szüleimet kell tartanom és öcsémet segítenem,

n

Jegyzet

szüleimet kell tartanom és öcsémet segítenem,

mivel apja tönkrement,

Petőfi

Petőfi Sándor

támogatta szüleit, akik 1847-től Vácott, 1848 nyarától Petőfiékkel laktak Pesten. (Lásd PetőfiLev. 362. l.) –

Petőfi István

1842-ben Kunszentmiklósra ment, ahol utóbb apja egyik mészárszékét vezette. Az 1846-i anyagi katasztróía után Várpalotán mint mészáros legény kereste kenyerét. (Lásd Irányi István: Petőfi István. Békési Élet 1973/1. sz. 13–40. l.)

igy hát könnyen beszélek. Ezeket meggondolva, tökéletesen átlátom, hogy

Miska

Tompa Mihály

barátunk nem tehet áldozatot. Denique a pap csak pap, és „telhetetlen papzsák” nem chimaera. Te is mondtál utósó leveledben egy títáni otrombaságot, tudniillik hogy

Jókay

Jókai Mór

hoz a kedvemért csatlakoztál. Quo jure a kedvemért?

n

Jegyzet

Quo jure …?

Latin jogi kifejezés. Jelentése: Milyen jogon?

az én kedvemért, édes öcsém, ne tégy semmit, effélét legalább ne. S ha ezt csupán az én kedvemért tetted, úgy ezennel fölmentelek minden kötelezettséged alól. De itt több forog kérdésben, mint be’cses úri személyem kedve, ezt beszédeim után nem nagy mesterség volna belátnod. Én a népköltészet képviselőit akartam egyesíteni; miért az Életképekben? mert annak legtöbb olvasója van, mert ahhoz szegődtek a legjobb fejek, mert annak szerkesztője egyik főtagja a fiatal Magyarországnak, hova mindazokat számítom, kik valódilag szabadelvűek, nem-szűkkeblűek, merészek, nagyot-akarók, azon fiatal Magyarországnak, melly nem akarja a haza kopott bocskorát örökké foltozni, hogy legyen folt hátán folt, hanem tetőtől talpig új ruhába akarja öltöztetni… . szóval az Életképek legnekünkvalóbb organum. Ha nem látod át, kedves barátom, hogy én ezekért hítalak az Életképekhez, úgy csak maradj Krähwinklben,

n

Jegyzet

maradj Krähwinklben,

azaz az elmaradottak között. Erről az irodalmi eredetű képzelt helységnévről lásd

Petőfi

Petőfi Sándor

–

Arany János

nak 1847. júl. 5-i levelét és jegyzetét.

maradj

Vahot

Vahot Imre

nál.

Különben, hogy ezen kedvetlen dolgok után áttérjünk végre … . még kedvetlenebbre: az én vőlegényi napjaim nyomorúságosak. Ipam annyira nem szeret,

n

Jegyzet

Ipam annyira nem szeret,

Szendrey Ignác

Petőfi

Petőfi Sándor

vel kapcsolatos ellenszenvéről, próbálkozásáról, hogy leányát lebeszélje a házasságról, lásd PetőfiLev. 332. l.

hogy formaliter megtiltotta a kijárást hozzájok. Már megszegtem ugyan egy párszor e tilalmat, de vesztemre, mert utolsó kinnlétemben – valami tíz vendég szeme láttára – olly hidegen viselte magát irányomban, mint valami jegesmedve, úgy hogy én tökéletesen jégcsappá fagytam volna, ha mátkám napvilág-pillantásai nem ónak. Levelezünk erősen egymással és ő néha berándul Szatmárra, ez menti meg lelkemet az éhhaláltól. Hanem hiszen holnaphoz három hét nem a világ. – Mostanában bizony már nem igen látjuk egymást, azonban mondd meg az én kedves komaasszonyomnak, hogy a világ minden kincseért se essék kétségbe, mert:

Addig türelem!

n

Jegyzet

Addig türelem! stb.

Petőfi

Petőfi Sándor

itt saját A türelemről című versére céloz: „Türelem, te a birkák s a Szamarak dicső erénye.” ( Petőfi kk. II. k. 181. l.))

már csak folyamodjunk a szamarak s birkák erényéhez. Te

Jankó

Arany János

, tudnál-e te nekem olly sok és olly hosszú leveleket írni, hogy beléjök unjak? Százezer pengő forintot teszek föl

Császár Ferenc

poémáira, hogy nem. Próbáld meg. Most pedig (valamint mind örökkön örökké) áldjon meg benneteket az én istenem … ez a legbőkezűbb valamennyi között, azért kérem ezt; hejh, derék gyerek ez az én istenem, bizony isten. Csókollak, ölellek et caetera, s maradok hívetek:

az örök-dühösségű

Petőfi Sándor

AJOM 15

Megjegyzések: