Szilágyi István – Aranynak

nagy kegyelmet úgy emliti, hogy nekie „signum nostrum regium” adja, az az: egy bizonyos részt az ország czimeréből. S mikor igy, egyéb részleteket leirt, mellyek, tudomásunk szerént nem ország czimertagok: ezt veti utána: „ac de subtus, quatuor lineas ruffas et totidem albas lateraliter (egymás alatt következve) gestare valeant”. – Nem lesz tehát tévedés, ha, szinte, ki nem tétetik is a szinek neve és száma, általában csak annyit emliteni, hogy volt „

Lajos

Nagy Lajos

idejében nemzeti színe Magyar országnak.”

2. Az oroszlán czimer-részről,

n

Jegyzet

Az oroszlán czimer-részről,

A Toldi estéjének második éneke szerint a pajzsot, amelyet a kalandor olasz a magyar bajnokoktól elnyert, s amelynek visszaszerzésére hetvenkedve hívja fel a magyar vitézeket, az ország címere díszíti:

Im az országczímert, négyes szalagjával,

Négy ezüst szalagján hét oroszlányával,

Koronás, keresztes, hármas zöld hegyével,

Egy bitang kalandor játékon nyeré el.

(11. vrsz. 5–8. s. AJ. kk. II. k. 170. l.)

már illy bizonyost nem irhatok. Az egész ügy, mikép állását szükségesnek tartom egész terjedelmében elő adni. – Hogy a mi szalagos czimerünkben 4 fejér és 4 veres van: ez bizonyos, és áll ma is. De ezeknek sem jelentésében, sem egymást váltogatásában, sem abban nincsenek, legalább nem voltak eddigi Heraldicusaink meg egyezve, hogy a két szin közől, mellyik legyen a vért mezeje, mellyik a szalagoké. A dolgot csak azóta tudjuk tisztábban, s némileg a kerekvágásba igazitva, mióta,

Horvát István

, 2.

András

II. András

nak két pecsétét fedezte fel, 1233. egyiket aranyat, másikat viaszt. Ezek közől, legvilágosabban az arany pecsét, a 2.4.6.8-k szalagokon, világosan oroszlánokat állít elő még pedig hetet. – Ez eset már arra vezet, hogy a melly szin az oroszlánt viseli magán: az szalag és nem vért mezeje; a mellynek ha minősége elhatároztathatik: azonnal megvan az eligazodás. – Szerencsére, 1197.

Imre

királynak ismerunk

[!]

[sic!]

egy okiratát, mellyben, szintén ez Oroszlán elé jön, s ott mondatik: „Leonis ungula aurea”. – E szerént: Arany oroszlán. – Most így okoskodunk: arany és ezüst két ércz szín; ugy de érczre-érczet festeni nem szabad – ez örökös törvény: tehát az arany oroszlán a veres vonalon van. Ha a veres szin a szalag: úgy a vértmező fejér … Oroszlán– vizben nem lakik.

Innen két eddigi hiedelem romlik le: t.i.

1) hogy a paizs-mező – veres lett volna. Eddig ezt mondtuk.

2) Hogy a 4 fejér vonal – a 4 fő folyó víz. Ezt már

Werbőczy

Werbőczi István

is igy magyarázta (Part I. Tit. II. § 3.); azt is hozzá tevén, hogy ezt a magyarok a Pannonoktól vették volna; a mi ismét tévedés, mert azok czimere kettős kereszt volt. –

E régi veres szalagos, 7 oroszlános, fejér mezejű czimer találtatik III

Béla

III. Béla

,

Imre

, II

András

II. András

több pecséteiken, mint ország czimere. Jelképileg, a veres szalag és oroszlán, mint vérhullatás és bátorszívüség; a 7-es szám

pg

Szerkesztői feloldás: pedig

. különösen

Horvát I.

Horvát István

szerént a Hetumogereket tüntetvén emlékezetünkbe … Gyönyörű költői magasztos kép!

No de mit használnak mindezek Toldinak? … Sokszor követnek el, a régibb időkben még többször tették ezt, nagy tudatlanságokat a metszők, a mi aztán, minden helytelenség mellett elannyira erőt szokott, még a diplomaticai helyességen is venni, hogy miatta a leglényegesebbek is megváltoznak. Igy lőn az említett czimerrel is. Már II

András

II. András

nál, kap az ember II oroszlánt is, 10 szalaggal. Igy lőn, hogy, reszint az oroszlán hagyatott ki a szalagból, részint az egész szalagos czimer kettős kereszttel cseréltetett fel, már 2

András

II. András

által, ki ebbe valósággal szerelmes vala. Ennek következéseül irhatom, hogy, a szalagoknak folyó vizekké magyarázata, már sokkal

Werbőczy

Werbőczi István

előtt meg volt, s ő, mint köz hiedelmet irá már fel Tripartitumába. – Ennek fokozata kétség kivül ez volt: 1) Oroszlános szalag. 2 Kettős kereszt 3. Oroszlántalan szalag, veres vért mezővel – 4 fejér folyóval stb. stb. A dolog ugy jön ki, hogy a Vegyes ház nem igen ismerte az

oroszlákat

Szerkesztői feloldás: oroszlánokat

, legalább eddig még adataink nincsenek.

De hát mit kell illy esetben a költőnek

ten

Szerkesztői feloldás: tenni?

Az én véleményem ez: minthogy sem pro sem contra N.

Laj

Szerkesztői feloldás:

Lajos

Nagy Lajos

idejébül adatunk nincs: sem egyik sem másik esetben, t.i. sem a betevés, sem a kihagyás által nem követünk el hibát, a menynyiben az ellenkezőt senki sem bizonyitotta még meg. A menynyiben

pg

Szerkesztői feloldás: pedig

a felhasználás: magasztos költői alakot kölcsönöz a képnek: én bizvást elfogadnám …

… Most olvasom

Palma

Palma Károly Ferenc

Heraldikájában,

n

Jegyzet

Most olvasom PalmaPalma Károly Ferenc Heraldikájában

Palma (Palm) Károly Ferenc

Palma Károly Ferenc

nek Heraldicae regni Hungariae specimen, regia, provinciarum, nobiliumque scuta complectens. Vindobonae 1766. című művében (lásd Szinnyei, X. 209. hasáb).

hogy Höppingk német tudós, magyar academicusoktól hallomás után is szól „de Leonibus cum gladio”

–

Kinizsi

Kinizsi Pál

ről és

Benigná

Magyar Benigna

ról – közelebb.

n

Jegyzet