Szilágyi István – Aranynak
Sziget, 23. aug.
1847.
Haza érkezvén 19.,
n
ma, az első postán, sietek a felvállalt tudósitásokkal, ne hogy késedelmem Toldiban
hátra maradást okozzon.n
Kettő, úgy emlékezem, a mit ide
tartozó gyanánt jegyzettem volt fel; egyik: volt-e már nemzeti szin? és volt-e még
czimerünkben oroszlán
Jegyzet
ne hogy késedelmem Toldiban hátra maradást okozzon.
Arany János
már Arany János
Petőfi
hez 1847. máj. 27-én írt levelében említi azt a tervét, hogy a
Toldi után „Toldi estvéjét” is meg szeretné írni. Petőfi Sándor
Szilágyi
látogatásakor – mint soraiból
kitűnik – Szilágyi István
Arany
már a Toldi estéjén dolgozott.Arany János
n
Jegyzet
volt-e már nemzeti szin? és volt-e még czimerünkben oroszlán
Arany János
igényelte a korrajz hitelességét, ehhez kérte
Arany János
Szilágyi
segítségét.
Szilágyi István
Szilágyi
ezért kutatta át
a Nagy Szilágyi István
Lajos
korának felségjelvényeire
utaló forrásokat.Nagy Lajos
LajosNagy
alatt? mint a kinek korában játszik Toldi.
Nagy Lajos
1. A nemzeti szin,
n
hogy ma zöld, fejér és veres:
köztudomásu. Azonban Nagy Lajos
idejében, nem lelek többrül emlékezetet csak a két utolsóról. T.i. 1369 évben. Kassa városa részire adott
levelében, Nagy Lajos
mi
nagy kegyelmet úgy emliti, hogy
nekie „signum nostrum regium” adja, az az: egy bizonyos részt az ország
czimeréből. S mikor igy, egyéb részleteket leirt, mellyek, tudomásunk szerént nem ország
czimertagok: ezt veti utána: „ac de subtus, quatuor lineas ruffas et
totidem albas lateraliter (egymás alatt következve) gestare
valeant”. – Nem lesz tehát tévedés, ha, szinte, ki nem tétetik is a
szinek neve és száma, általában csak annyit emliteni, hogy volt
„Szerkesztői feloldás: mint
Lajos
idejében nemzeti
színe Magyar országnak.”
Nagy Lajos
2. Az oroszlán czimer-részről,
n
már illy bizonyost nem irhatok. Az egész ügy, mikép állását
szükségesnek tartom egész terjedelmében elő adni. – Hogy a mi szalagos
czimerünkben 4 fejér és 4 veres van: ez bizonyos, és áll ma is. De
ezeknek sem jelentésében, sem egymást
váltogatásában, sem abban nincsenek, legalább nem voltak eddigi Heraldicusaink meg
egyezve, hogy a két szin közől, mellyik legyen a vért mezeje, mellyik a
szalagoké. A dolgot csak azóta tudjuk tisztábban,
s némileg a kerekvágásba igazitva, mióta, Horvát István
, 2. Horvát István
András
nak két pecsétét fedezte fel, 1233. egyiket
aranyat, másikat viaszt. Ezek közől, legvilágosabban az arany pecsét, a 2.4.6.8-k szalagokon,
világosan oroszlánokat állít elő még pedig hetet. – Ez eset már arra
vezet, hogy a melly szin az oroszlánt viseli magán: az szalag
és nem vért mezeje; a mellynek ha minősége elhatároztathatik: azonnal megvan az
eligazodás. – Szerencsére, 1197.
II. András
Imre
királynak ismerunkImre
[!]
egy
okiratát, mellyben, szintén ez Oroszlán elé jön, s ott mondatik:
„Leonis ungula aurea”. – E szerént: Arany
oroszlán. – Most így okoskodunk: arany és ezüst két ércz szín; ugy de érczre-érczet
festeni nem szabad – ez örökös törvény: tehát az arany oroszlán a veres vonalon
van. Ha a veres szin a szalag: úgy a vértmező fejér …
Oroszlán– vizben nem lakik.
[sic!]
2) Hogy a 4 fejér vonal – a 4 fő folyó víz. Ezt már
Werbőczy
is igy magyarázta
(Part I. Tit. II. § 3.); azt is hozzá tevén, hogy ezt a magyarok a Pannonoktól
vették volna; a mi ismét tévedés, mert azok czimere kettős kereszt volt.
–
Werbőczi István
E régi veres szalagos, 7 oroszlános, fejér mezejű czimer találtatik III
Béla
, III. Béla
Imre
, II Imre
András
több
pecséteiken, mint ország czimere. Jelképileg, a veres szalag és oroszlán,
mint vérhullatás és bátorszívüség; a 7-es szám
II. András
pg
. különösen Szerkesztői feloldás: pedig
Horvát I.
szerént a Hetumogereket
tüntetvén emlékezetünkbe … Gyönyörű költői magasztos kép!
Horvát István
No de mit használnak mindezek Toldinak? … Sokszor követnek el, a régibb időkben
még többször tették ezt, nagy tudatlanságokat a metszők, a mi aztán,
minden helytelenség mellett elannyira erőt szokott, még a diplomaticai helyességen is venni,
hogy miatta a leglényegesebbek is megváltoznak. Igy lőn az említett czimerrel is. Már II
András
nál, kap az ember II
oroszlánt is, 10 szalaggal. Igy lőn, hogy, reszint
az oroszlán hagyatott ki a szalagból, részint az egész szalagos czimer kettős
kereszttel cseréltetett fel, már 2 II. András
András
által, ki ebbe valósággal szerelmes vala. Ennek következéseül irhatom,
hogy, a szalagoknak folyó vizekké magyarázata, már sokkal II. András
Werbőczy
előtt meg volt, s ő, mint
köz hiedelmet irá már fel Tripartitumába. – Ennek fokozata
kétség kivül ez volt: 1) Oroszlános szalag. 2 Kettős
kereszt 3. Oroszlántalan szalag, veres vért
mezővel – 4 fejér folyóval stb. stb. A dolog ugy
jön ki, hogy a Vegyes ház nem igen ismerte az
Werbőczi István
oroszlákat
, legalább
eddig még adataink nincsenek.
Szerkesztői feloldás: oroszlánokat
De hát mit kell illy esetben a költőnek
ten
Az én véleményem ez: minthogy sem pro sem contra N.
Szerkesztői feloldás: tenni?
Laj
idejébül adatunk nincs: sem egyik sem másik esetben, t.i.
sem a betevés, sem a kihagyás által nem követünk el hibát, a menynyiben az ellenkezőt senki
sem bizonyitotta még meg. A menynyiben Szerkesztői feloldás:
Lajos
Nagy Lajos
pg
a
felhasználás: magasztos költői alakot kölcsönöz a képnek: én
bizvást elfogadnám …
Szerkesztői feloldás: pedig
… Most olvasom
Palma
Heraldikájában,Palma Károly Ferenc
n
hogy
Höppingk
német tudós, magyar
academicusoktól hallomás után is szól „de Leonibus cum gladio”
Jegyzet
Most olvasomPalmaHeraldikájábanPalma Károly Ferenc
Palma (Palm) Károly Ferenc
nek Heraldicae regni Hungariae specimen, regia, provinciarum, nobiliumque
scuta complectens. Vindobonae 1766. című művében (lásd
Szinnyei, X. 209. hasáb).Palma Károly Ferenc