Arany – Petőfi Sándornak

Kedves makranczos öcsém!

Nem érdemled ugyan hogy válaszoljak arra a csalánra peselt kedélyű levélre, de most egyszer még megteszem, kijelentvén, hogy ha többször ugy komiszkodol, hát – megint elnyelem mint most.

Tompá

Tompa Mihály

t kár gyanúsitnod és kárhoztatnod, én nagyon elhiszem, sőt talán tőled is hallottam, hogy ő nem csak jelen évre adott szót

Vahot

Vahot Imre

nak,

n

Jegyzet

[szerkesztői feloldás] TompaTompa Mihály nem csak jelen évre adott szót VahotVahot Imre nak,

Arany János

mentegetni igyekszik

Tompá

Tompa Mihály

t

Petőfi

Petőfi Sándor

előtt, bár a tényeket, maga sem ismerte pontosan.

Tompa

Tompa Mihály

csak ez év okt. 28-án tájékoztatta: „Én kizárólagos munkatársa vagyok

[szerkesztői feloldás]

Vahot

Imré

Vahot Imre

nek, és ha akarom maradok”

mi ha ugy van, az adott szónak megtörése lenne jellemtelenség. A mi engemet illet: én nem kérdem azt tőled mit tegyek kedvedért s mit ne; ezen lépést kedvem volt kedvedért tenni s arról neked számolni nem tartozom. Hogy a nép – sőt nemzeti költészet felvirágzását nálam valaki jobban óhajtsa azt te sem hiszed; de hogy azt egy organum jobban terjeszsze, mint több, azt meg én nem hiszem; mert bár csak volna 99 lap, a nép közt is elterjedve, s mindben 99 jó népköltő! mindazáltal a te és barátid ohajtása az, hogy egy lap emeltessék az „ifju Magyarország” organumává, s mivel te (ezen korholó levél előtt legalább) barátom voltál, s a te barátid az enyéim is valának, kedvedért s barátid kedveért, én is közétek álltam, honnan nem ollyan könnyen kergettek el, mint gondolod. Biz ugy, ecsém, engem nem olly könnyü leráznod nyakadrul, ha még százszor küldesz is Krähwinkelbe vagy Anticyrába,

n

Jegyzet

Krähwinkelbe vagy Anticyrába

az „isten háta mögötti” helyet jelentő neveket

Petőfi

Petőfi Sándor

már használta tréfás jellemzésül Bejére júl. 5-i levelében, aug. 17-én pedig mérgében

Arany

Arany János

t biztatta, maradjon

Vahot

Vahot Imre

nál, Krähwinkelben.

Arany János

itt némi keserűséggel emlegeti a két helyet.

vagy akárhová.

Egyébiránt, ha nem irod is, gondoltam volna, hogy nincs kedved, mert ollyan vagy mint az ördög kötötte rokka.

n

Jegyzet

ördög kötötte rokka.

Az ördögrokka, ördögszekér – tüskés mezei virágok.

Bizony nagy baj, mikor az embert azok nem szeretik, kiket az ember szüleikép kivánna szeretni! De csak remény, fiú, remény! Majd ha látják, hogy becsűletes ember lészesz, hogy leányukkal jól bánsz, ők fogják keresni szeretésedet. Hány eset van, midőn nem a szülék adják, bár erőtetve, leányukat, hanem a férfi meggyalázottan viszi el a kidobott szerencsétlent, és még is a legjobb ip és vő vál belőlük. Azért remény, fiú, és jó erkölcs! Nőd irányában nem szabad szeszélyesnek lenned, ha szinte benne idővel szeszélyességet tapasztalnál is. Le lehet erről szép módjával szoktatni. Kerüld az aprólékos szerelmi összezörrenéseket, ezekből élethalál-háború szokott támadni. Jövendőd függ ettől. I beseech you, be ruled by your well-willers,

n

Jegyzet

I beseech you, be ruled by your well-willers,

a

Gvadányi

Gvadányi József

nak tulajdonított angol mondás: Könyörögve kérlek, fogadj szót jóakaróidnak.

mondja

Gvadányi

Gvadányi József

.

Hogy jelen körülményid közt hozzám nem farsangolsz, azt igen jól teszed; nagy önzés is volna, tőled ollyasmit kivánnom, kivált midőn én még te érted a kiskapuig sem mentem. Légy takarékos a fösvénységíg,

[!]

[sic!]

nehány nap mulva ketten lesztek, nehány év mulva többen lehettek s nem tartok nagyobb vétket, mint midőn család fő

mert sajátját tékozolni mindenkinek joga van, de nőjét s gyermekeit megfosztani senkinek sincs. Ezt nem azért irom neked, mintha pazarlónak tartanálak, hanem csak azért, hogy ezentúl nem tehetsz ollyas költségeket, mintha példáúl Szathmárról csupán

Arany János

t meglátogatni, Szalontára jőnél, s legkevesebbet 30 pftot elköltenél. Ugy is

mig téged Pesten, mint uj házast meg nem látogatlak. Addig csak a távolbul!

Különben, pajtás, nekünk semmi bajunk, egészségesek vagyunk mindnyájan, pénzünk ugyan nincs, de buzánk termett annyi, hogy szűkségtől nem félhetünk, s éhen legalább meg nem halunk egy évig, s ez parasztköltőnek elég. Borunk is lesz, hozzávaló.

Laczi

Arany László

hozzá irt versedet

n

Jegyzet

LacziArany László hozzá írt versedet

Petőfi

Petőfi Sándor

: Arany Laczinak ( Petőfi kk. II. k. 194–195. l.) A vers keletkezéséről lásd

Arany János

jegyzetét

Petőfi

Petőfi Sándor

1847. márc. 21-i levelén. Mivel a vers megjelent az Életképek júl. 18-i füzetében, (77. l.) úgy látszik

Petőfi

Petőfi Sándor

ezt küldte el,

Arany Laci

Arany László

ezt mutogatta s ebből tanulták meg

Juliská

Arany Juliska

val.

könyvnélkül tudja (könyvből nem is tudhatná) s milly büszke vele, hallod. Akárki jő a házhoz, ismerős vagy idegen, első dolga keresni, vagy kerestetni elő a lapot, s mutogatni a verset, hogy azt neki

Petőfi Sándor

bácsi küldte és még paripát is fog hozni. S hogy tudja stilizalni, érdelmesen:

A kis bolond ürge

n

Jegyzet

A kis bolond ürge

Helyesen: „A szegény kis ürge”.

Egy darabig türte stb. –

Julcsa

Arany Juliska

könyvből olvasta,

Laczi

Arany László

hallgatta, ugy tanulták be.

Mióta elmentél keveset dolgoztam. Akkor tájban irtam egy nehány verset, de roszak,

n

Jegyzet

irtam egy nehány verset, de roszak

fentmaradt versei közül kb. ekkor íródhatott A szegény jobbágy (M: aug. 19-én a Pesti Divat1apban) és a Szőke Panni (M: szept. 16-án szintén a Pesti Divat1apban). – Ez utóbbi versét önéletrajzi levelében is említi, mint amivel megpróbált eredeti, népi ihletésű balladát írni. ( AJ. kk. XIII. k. 115. l.)

Gyulai Pál

a Szőke Panni hatását érzi

Petőfi

Petőfi Sándor

Panyó Panni című balladáján. ( AJ. kk. I. k. 412. l.)

mint a vaczkor, alig akad bennök valamirevaló egy pár. Nem megy nekem a lyra, az ömlengések kora elmult tőlem, vén vagyok. Fejér László forma balladákban

n

Jegyzet

Fejér László forma balladákban

Arany

Arany János

bizonyára ismerte az Erdélyi János-féle népköltési gyűjteményben (I. k. 383. l.) közölt változatot is.

kellene próbát tennem, azok lapban is adhatók volnának, és mégis elememben maradnék. Ollyanokat fogok irni

Jokay

Jókai Mór

nak.

n

Jegyzet

Ollyanokat fogok írni JokayJókai Mór nak.

Arany János

első balladája, a Rákócziné valóban az akkor már

Jókai

Jókai Mór

szerkesztette Életképekben jelent meg 1848. aug. 20-án.

„Toldi estéje” 5 ének lesz,

n

Jegyzet

„Toldi estéje” 5 ének lesz,

a mű első változata, melyet

Arany János

1848. márc. 20-án fejezett be, csak négy énekből állt, a költő később bővítette ki hat énekre (lásd AJ. kk. II. k. 269–271. l.).

per 40 összefogott stropha, de még csak kettő van benne készen. Cselekvénye igen lassu. Nagyszerű akar lenni, megjárom vele, ha elrontom. Majd elküldöm neked, te pedig mutasd meg

Vörösmarty

Vörösmarty Mihály

nak, addig nem adom sajtó alá.

Pali

Kinizsi Pál

molnár hallgat.

n

Jegyzet

PaliKinizsi Pál molnár hallgat.

Kinizsi Pál

történetének megírására

Szilágyi István

biztatta

Arany János

t (1847. aug. 30.-i levelében),

Arany János

úgy látta abban óhatatlanul is Toldi t kellene ismételnie. (

Szilágyi I.

Szilágyi István

-nak, 1847. szept. 6.)

Toldi

Toldi Miklós

vali hasonlósága miatt későbbre hagyom, majd azt mondják, hogy csak egy kaptára tudok dolgozni. De nem is gondoltam át meséjét, tervét, mint kellett volna. A leánynyal,

Magyar Benigná

Magyar Benigna

val,

n

Jegyzet

Magyar BenignáMagyar Benigna val…

Első férje

Kinizsi Pál

volt.

sem voltam megelégedve.

Igaz hé! mondtam én neked, mit

Tompa

Tompa Mihály

ir,

n

Jegyzet

mit TompaTompa Mihály ir,

lásd

Tompa

Tompa Mihály

Arany János

nak 1847. aug. 1-i levelét, hogy sem

Petőfi

Petőfi Sándor

, sem ő nem fogja Szécsi Máriáját a Kisfaludy Társaság pályázatára beküldeni. A Szécsi Máriá ról szóló „költői beszély” pályázata 1847. nov. 20-án járt le.

Tompa

Tompa Mihály

1847. dec. 1-én azt írta

Arany János

nak, hogy művét azért nem küldte el a pályázatra, mert benne nem dicsőíti a hősnőt, mint a pályázat kívánja.

Arany János

pedig nem készült el határidőre. Dec. 13-i levelében küldte el művét

Petőfi

Petőfi Sándor

nek.

Petőfi

Petőfi Sándor

saját Szécsi Mária-feldolgozásáról 1847. aug. 29-i levelében írt

Arany János

nak. (Lásd ott.)

hogy nem fogok pályázni Szécsi Marinkára? Ha mondtam, ne vedd nagyon szorosan, félig meddig álszeméremből lehetett mondva, mert nem mondom, hogy próbát nem teszek vele, ha csak azért is, hogy gyakoroljam magamat abban a nemben.

Tompa

Tompa Mihály

ugyan azt irja hogy ő sem pályáz, de kutyát tegye bolonddá, igen, nem voltam én Murányvárban, mint ő.

n

Jegyzet

Nem voltam én Murányvárban, mint ő.

lásd

Tompa

Tompa Mihály

1847. júl. 5-i levelét:

Petőfi

Petőfi Sándor

ottlétekor kirándultak a várhoz, majd együtt írtak

Arany

Arany János

nak.

Azt is írja hogy a koszorú bizonyosan

Garay

Garay János

é, ausgemacht,

n

Jegyzet

ausgemacht

(előre) elintézett dolog.

– de én paraszt hiedelemben vagyok, az isten csodát is tehet.

A könyveket megkaptam

n

Jegyzet

A könyveket megkaptam

a Toldi tiszteletpéldányai és

Petőfi

Petőfi Sándor

verskötete, mely arcképével jelent meg.

régen. Derék fattyú vagy ám te, hé, most ismerlek isten igazában. Képed igen hiven van találva. Azt irtad, négy Toldit küldesz, és mégis ötöt küldtél. Bár ne küldtél volna többet egynél, hogy ne táthatták volna ezek szájukat az ingyen könyvre.

Irj nekem, öcsém, sept. 9-éről,

[szerkesztői feloldás]

n

Jegyzet

Irj nekem, öcsém, sept. 9-éről,

azaz a házasságkötését követő napon. Ezért keltezte

Petőfi

Petőfi Sándor

tréfából aug. 29-én írt levelét szeptember 9-ről.

1847. Ha nem irsz, verjen meg az isten. Ird meg, mikor mentek Koltóra, meddig lesztek ott, mikor és hova mentek onnan? Azt is ird meg, merre mász a posta innen Koltó felé. Mindenek felett pedig ha te áldatsz engem a magad istenével, én is kivánom, hogy az én istenem áldjon meg téged, ráadásúl pedig a magyarok istene is, és a világért se hagyjon elnémetesedni.

Ezzel csókolunk, én téged, nőm pedig leendő komjaaszszonyt (megmondhat’d neki categorice) s kivánunk annyi jót, a mennyit csak lehet.

Isten veled! Isten veletek!

Arany János

sk

AJOM 15

Megjegyzések: