Arany – Petőfi Sándornak
Szalonta, aug. 25.
1847.
Nem érdemled ugyan hogy válaszoljak arra a csalánra peselt kedélyű levélre, de most egyszer
még megteszem, kijelentvén, hogy ha többször ugy komiszkodol, hát – megint elnyelem mint most.
Tompá
t kár gyanúsitnod és
kárhoztatnod, én nagyon elhiszem, sőt talán tőled is hallottam, hogy ő nem csak jelen évre
adott szót Tompa Mihály
Vahot
nak,Vahot Imre
n
mi ha ugy van, az adott szónak
megtörése lenne jellemtelenség. A mi engemet illet: én nem kérdem azt tőled mit tegyek
kedvedért s mit ne; ezen lépést kedvem volt kedvedért tenni s arról neked számolni nem
tartozom. Hogy a nép – sőt nemzeti költészet felvirágzását nálam valaki jobban óhajtsa azt te
sem hiszed; de hogy azt egy organum jobban terjeszsze, mint több, azt meg én nem hiszem; mert
bár csak volna 99 lap, a nép közt is elterjedve, s mindben 99 jó népköltő! mindazáltal a te és
barátid ohajtása az, hogy egy lap emeltessék az „ifju Magyarország” organumává, s mivel te
(ezen korholó levél előtt legalább) barátom voltál, s a te barátid az enyéim is valának,
kedvedért s barátid kedveért, én is közétek álltam, honnan nem ollyan könnyen kergettek el,
mint gondolod. Biz ugy, ecsém, engem nem olly könnyü leráznod nyakadrul, ha még százszor
küldesz is Krähwinkelbe vagy Anticyrába,Jegyzet
Imrének, és ha akarom maradok”
nem csak jelen évre adott szót[szerkesztői feloldás]TompaTompa MihályVahotnak,Vahot Imre
Arany János
mentegetni igyekszik
Arany János
Tompá
t Tompa Mihály
Petőfi
előtt, bár a tényeket, maga sem
ismerte pontosan. Petőfi Sándor
Tompa
csak ez
év okt. 28-án tájékoztatta: „Én kizárólagos munkatársa
vagyok Tompa Mihály
[szerkesztői feloldás]
VahotVahot Imre
n
vagy akárhová.
Jegyzet
Krähwinkelbe vagy Anticyrábaaz „isten háta mögötti” helyet jelentő neveket
Petőfi
már használta
tréfás jellemzésül Bejére júl.
5-i levelében, aug. 17-én pedig mérgében
Petőfi Sándor
Arany
t biztatta, maradjon
Arany János
Vahot
nál, Krähwinkelben.
Vahot Imre
Arany János
itt némi
keserűséggel emlegeti a két helyet.Arany János
Egyébiránt, ha nem irod is, gondoltam volna, hogy nincs kedved, mert ollyan vagy mint az
ördög kötötte rokka.
n
Bizony nagy baj, mikor az embert azok nem szeretik, kiket az
ember szüleikép kivánna szeretni! De csak remény, fiú, remény! Majd ha látják, hogy becsűletes
ember lészesz, hogy leányukkal jól bánsz, ők fogják keresni szeretésedet. Hány eset van, midőn
nem a szülék adják, bár erőtetve, leányukat, hanem a férfi meggyalázottan viszi el a kidobott
szerencsétlent, és még is a legjobb ip és vő vál belőlük. Azért remény, fiú, és jó erkölcs!
Nőd irányában nem szabad szeszélyesnek lenned, ha szinte benne idővel szeszélyességet
tapasztalnál is. Le lehet erről szép módjával szoktatni. Kerüld az aprólékos szerelmi
összezörrenéseket, ezekből élethalál-háború szokott támadni. Jövendőd függ ettől. I
beseech you, be ruled by your well-willers,Jegyzet
ördög kötötte rokka.Az ördögrokka, ördögszekér – tüskés mezei virágok.
n
mondja Jegyzet
I beseech you, be ruled by your well-willers,a
Gvadányi
nak tulajdonított angol mondás: Könyörögve
kérlek, fogadj szót jóakaróidnak.Gvadányi József
Gvadányi
.
Gvadányi József
Hogy jelen körülményid közt hozzám nem farsangolsz, azt igen jól teszed; nagy önzés is volna,
tőled ollyasmit kivánnom, kivált midőn én még te érted a kiskapuig sem mentem. Légy takarékos
a fösvénységíg,
[!]
nehány nap mulva ketten lesztek, nehány év mulva többen lehettek s nem
tartok nagyobb vétket, mint midőn család fő
[sic!]
„Két marokkal szórja gazdagságát”
n
Jegyzet
„Két marokkal szórja gazdagságát”
Petőfi
: szalontai látogatásakor írt Sári néni
című verséből (6. vrsz. 2. sor
Petőfi kk. II. k.
197. l.) Az eredetiben: „szórja
gazdaságát”.).Petőfi Sándor
mert sajátját tékozolni mindenkinek joga van, de nőjét s gyermekeit megfosztani senkinek
sincs. Ezt nem azért irom neked, mintha pazarlónak tartanálak, hanem csak azért, hogy ezentúl
nem tehetsz ollyas költségeket, mintha példáúl Szathmárról csupán
Arany János
t meglátogatni,
Szalontára jőnél, s legkevesebbet 30 pftot elköltenél. Ugy is
Arany János
Különben, pajtás, nekünk semmi bajunk, egészségesek vagyunk mindnyájan, pénzünk ugyan nincs,
de buzánk termett annyi, hogy szűkségtől nem félhetünk, s éhen legalább meg nem halunk egy
évig, s ez parasztköltőnek elég. Borunk is lesz, hozzávaló.
Laczi
hozzá irt versedetArany László
n
könyvnélkül tudja (könyvből nem is tudhatná) s milly büszke vele, hallod. Akárki jő a házhoz,
ismerős vagy idegen, első dolga keresni, vagy kerestetni elő a lapot, s mutogatni a verset,
hogy azt neki Jegyzet
Laczihozzá írt versedetArany László
Petőfi
:
Arany Laczinak (
Petőfi kk. II.
k. 194–195. l.) A vers keletkezéséről lásd Petőfi Sándor
Arany János
jegyzetét Arany János
Petőfi
1847. márc. 21-i levelén. Mivel a vers megjelent az
Életképek
júl. 18-i füzetében, (77. l.) úgy látszik Petőfi Sándor
Petőfi
ezt küldte el, Petőfi Sándor
Arany Laci
ezt mutogatta s ebből tanulták
meg Arany László
Juliská
val.Arany Juliska
Petőfi Sándor
bácsi küldte és még paripát is fog hozni. S hogy tudja stilizalni, érdelmesen:
Petőfi Sándor
Egy darabig türte stb. –
Julcsa
könyvből olvasta, Arany Juliska
Laczi
hallgatta,
ugy tanulták be.
Arany László
Mióta elmentél keveset dolgoztam. Akkor tájban irtam egy nehány verset, de
roszak,
n
mint a vaczkor, alig akad bennök
valamirevaló egy pár. Nem megy nekem a lyra, az ömlengések kora elmult tőlem, vén vagyok. Fejér László forma balladákbanJegyzet
irtam egy nehány verset, de roszakfentmaradt versei közül kb. ekkor íródhatott A szegény jobbágy (M: aug. 19-én a Pesti Divat1apban) és a Szőke Panni (M: szept. 16-án szintén a Pesti Divat1apban). – Ez utóbbi versét önéletrajzi levelében is említi, mint amivel megpróbált eredeti, népi ihletésű balladát írni. ( AJ. kk. XIII. k. 115. l.)
Gyulai Pál
a Szőke Panni hatását érzi Gyulai Pál
Petőfi
Panyó Panni című balladáján. (
AJ. kk. I.
k. 412. l.)Petőfi Sándor
n
kellene próbát
tennem, azok lapban is adhatók volnának, és mégis elememben maradnék. Ollyanokat fogok irni
Jegyzet
Fejér László forma balladákban
Arany
bizonyára ismerte az Erdélyi János-féle népköltési
gyűjteményben (I. k. 383. l.) közölt változatot is.Arany János
Jokay
nak.Jókai Mór
n
„Toldi estéje” 5 ének
lesz,Jegyzet
Ollyanokat fogok írniJokaynak.Jókai Mór
Arany János
első balladája, a Rákócziné valóban az akkor már Arany János
Jókai
szerkesztette Életképekben jelent meg 1848. aug. 20-án.Jókai Mór
n
per 40 összefogott stropha, de még
csak kettő van benne készen. Cselekvénye igen lassu. Nagyszerű akar lenni, megjárom vele, ha
elrontom. Majd elküldöm neked, te pedig mutasd meg Jegyzet
„Toldi estéje” 5 ének lesz,a mű első változata, melyet
Arany János
1848. márc. 20-án fejezett be, csak négy énekből állt, a
költő később bővítette ki hat énekre (lásd
AJ. kk. II.
k. 269–271. l.).Arany János
Vörösmarty
nak, addig nem adom sajtó alá. Vörösmarty Mihály
Pali
molnár
hallgat.Kinizsi Pál
n
Jegyzet
Palimolnár hallgat.Kinizsi Pál
Kinizsi Pál
történetének megírására Kinizsi Pál
Szilágyi István
biztatta Szilágyi István
Arany János
t (1847. aug. 30.-i levelében), Arany János
Arany János
úgy látta abban óhatatlanul is Toldi
t kellene ismételnie. (Arany János
Szilágyi I.
-nak, 1847. szept.
6.)Szilágyi István
Toldi
vali hasonlósága miatt
későbbre hagyom, majd azt mondják, hogy csak egy kaptára tudok dolgozni. De nem is gondoltam
át meséjét, tervét, mint kellett volna. A leánynyal, Toldi Miklós
Magyar Benigná
val,Magyar Benigna
n
sem voltam megelégedve.
Igaz hé! mondtam én neked, mit
Tompa
ir,Tompa Mihály
n
hogy nem fogok pályázni Szécsi Marinkára? Ha
mondtam, ne vedd nagyon szorosan, félig meddig álszeméremből lehetett mondva, mert nem mondom,
hogy próbát nem teszek vele, ha csak azért is, hogy gyakoroljam magamat abban a nemben.
Jegyzet
mitlásdTompair,Tompa Mihály
Tompa
Tompa Mihály
Arany János
nak 1847. aug. 1-i levelét, hogy sem Arany János
Petőfi
, sem ő nem fogja Szécsi Máriáját a
Kisfaludy Társaság pályázatára beküldeni. A
Szécsi Máriá
ról szóló „költői beszély” pályázata 1847. nov. 20-án járt le. Petőfi Sándor
Tompa
1847. dec. 1-én azt írta Tompa Mihály
Arany János
nak, hogy művét azért nem küldte el a
pályázatra, mert benne nem dicsőíti a hősnőt, mint a pályázat kívánja. Arany János
Arany János
pedig nem készült el
határidőre. Dec. 13-i levelében küldte el művét
Arany János
Petőfi
nek. Petőfi Sándor
Petőfi
saját Szécsi
Mária-feldolgozásáról 1847. aug. 29-i levelében írt
Petőfi Sándor
Arany János
nak. (Lásd
ott.)Arany János
Tompa
ugyan azt irja hogy ő sem
pályáz, de kutyát tegye bolonddá, igen, nem voltam én Murányvárban,
mint ő.Tompa Mihály
n
Azt is írja
hogy a koszorú bizonyosan Garay
é,
ausgemacht,Garay János
n
– de én
paraszt hiedelemben vagyok, az isten csodát is tehet.
Jegyzet
ausgemacht(előre) elintézett dolog.
A könyveket megkaptam
n
régen. Derék fattyú
vagy ám te, hé, most ismerlek isten igazában. Képed igen hiven van találva. Azt irtad, négy
Toldit küldesz, és mégis ötöt küldtél. Bár ne küldtél volna többet egynél, hogy
ne táthatták volna ezek szájukat az ingyen könyvre.
Jegyzet
A könyveket megkaptama Toldi tiszteletpéldányai és
Petőfi
verskötete, mely arcképével jelent meg.Petőfi Sándor
Irj nekem, öcsém, sept. 9-éről, 1847. Ha nem irsz, verjen meg az
isten. Ird meg, mikor mentek Koltóra, meddig lesztek ott, mikor és
hova mentek onnan? Azt is ird meg, merre mász a posta innen Koltó
felé. Mindenek felett pedig ha te áldatsz engem a magad istenével, én is kivánom, hogy az én
istenem áldjon meg téged, ráadásúl pedig a magyarok istene is, és a világért se hagyjon
elnémetesedni.
[szerkesztői feloldás]
n
Jegyzet
Irj nekem, öcsém, sept. 9-éről,azaz a házasságkötését követő napon. Ezért keltezte
Petőfi
tréfából aug.
29-én írt levelét szeptember
9-ről.Petőfi Sándor