Arany – Petőfi Sándornak
Szalonta, sept. 7.
1847.
Hol van az a Koltó? Valahol az isten háta megett? Ki viszi oda
Nagy-Bányáról az én levelemet? Ej, mindegy! az én dolgom a
levélirás, a többi a posta dolga és az isteni gondviselésé. Tehát irok mégpedig melegében,
hogy a lelkesedés meg ne hüljön. –
Sept. 9-én irt leveled, csak ma, sept. 7.én kerülvén kezembe,
n
nem késem arra rögtön
válaszolni, csupán azért, hogy ha már házasságod első napjára nem, első hetében legalább
jusson kezedbe. Éspedig hogy rendben mehessek a dolgokon, elémbe teszem leveledet, és szélt
veszek annak tartalmán.
Jegyzet
Sept. 9-én irt leveled, csak ma, sept. 7.én kerülvén kezembe
Petőfi
aug. 29-i leveléről írja, melyet az tréfából szept. 9-ről keltezett.Petőfi Sándor
Mindenek előtt megtiltasz, hogy máskor, életemben, fekete pecsétet ne használjak. Megvallom
igen nagy kedvem volna ez első parancsodat is megszegni, de nincs több fekete szurkom, bár más
részről nem kétkedem, hogy a parancs áthágását te most észre sem vennéd, pirosnak látván a
legfeketéb
[!]
viaszt is rózsás kedvedben. Azt azonban igen goromba észszel hiszed, hogy a
czim női – plane feleségi – kézzel volt irva, azt fiu, enmagam remekeltem, mégpedig
balkézzel.
[sic!]
Tompá
rólTompa Mihály
n
nem szólok, csak azt sajnálom, hogy
én árultam el. Én azt hittem, a mit én tudok azt már te előbb tudtad, mint a ki ugy is írtad
nekem, hogy sokat veszekedel pater Jegyzet
Imrétől. Nem szeretem, ha a kitöl egyenes bizalmat várok, úgy beszél: hogy
ibis, redibis etc. Azt beszéli: hogy tudni fogja kötelességét, ezt Imrének is így írhatta volna.”
(
PetőfiLev. 71–72. l.) – Aug. 11-i levelében
Tompáról stb.Tompa Mihály
Petőfi
, Petőfi Sándor
Tompa
habozásáról – aki az Életképekhez úgy akart csatlakozni, hogy Tompa Mihály
Vahot
lapjába is dolgozhassék – Vahot Imre
Jókai
júl. 6-i leveléből értesült: „Itt küldöm Jókai Mór
Arany
levelét, ő a mienk, irt Arany János
Tompa
is, de szömyű lutránosul, nem
beszél magyarul, hanem phrasisokat mond. Tudja tatár, vagy tőlem tart, vagy Tompa Mihály
[szerkesztői feloldás]
VahotVahot Imre
[szerkesztői feloldás]
VahotVahot Imre
Arany
is részletesen leírta Arany János
Petőfi
nek, mit írt neki Petőfi Sándor
Tompa
ez ügyben. Tompa Mihály
Petőfi
aug. 17-én már élesen kikelt Petőfi Sándor
Tompa
ellen.Tompa Mihály
Tompá
val. Minden esetre, kérlek válaszd a lágyabb ítéletet; a mi
lágy, az érettebb is.
Tompa Mihály
Hogy verseim roszaságát elhiszed, azt igen jól teszed, mert én már elhittem, a mit
kiadhatónak itéltem, az már részint kijött részint szerkesztői körmök között van, a többi el
fog hallgatni végkép. Végtelenül ügyetlen vagyok a lyrában, szörnyen boszankodnám, ha
valakinek másnak olly esetlen verseit kényteleníttetném olvasni mint az enyéim. Ugy érzem,
mintha elveszne markomban a finom ujjakhoz alkotott lyra. Aztán meg hol is vennék én lyrai
lelkesedést? Prózai életmódom szinte phlegmatikussá tett, aprós bajaim és örömeim nem méltók
megénekeltetni, s bár családi életemben a boldogabbak közé számíthatom magamat, ez a boldogság
mégsem ollyan, hogy kitörő örömét versbe önteni, hanem csak ollyan, hogy jóltevő melegét
folytonosan érezni lehet. Aztán még e boldogság is csak viszonylag, a családi életet
illetőleg, – létezik, azon kivül ha az élethez mérjük, merő boldogtalanság és nyomorúság, de
ez ismét nem ollyan, mi indulat rohamokat állíthatna elő, hanem csupán eltompitja lassanként a
lelket, s vér helyett phlegmát csinál az emberben. Hozzá még, a lyra valódi kora 20–30 év,
tőlem oda van, ifjui örömeim, keserveim, reményeim nincsenek, szóval a sziv szerepe jobbadán
el van játszva, s a főre kerül az uraság. Én hát édes öcsém nem esetlenkedem a lyia
országában, hanem megyek azon az uton, mellyen már egy pár lépést tennem sikerült, irok
historiákat, rectius istóriákat ad ponyvám,
n
mikép Jegyzet
ad ponyvám,ponyvára, tréfás latinsággal.
Tinodi Lantos Sebestyén
, kinek
poemáit, az ördög szántsa meg, még a debreczeni könyvtár sem képes nekem kiállitni. Mellesleg
mondva vedd meg nekem Pesten, valamelly zsibvásárban, ha történetesen
rá akadsz, – nem különben más ócska poemákat is, mellyek czimjegyzékét én neked majd egyszer
megküldendem.
Tinódi Lantos Sebestyén
Toldi estéjét lehetlen ugyan Oct. 10-ére
elkészitnem, de azért csak írd meg hová küldjem, meglehet küldök valamit. Bánom is én ha
pályázsz is Szécsi Máriáddal, általad győzetni meg dicsőségemnek tartanám. Azt
mondanák, ha
Petőfi
nem pályáz,
bizonyosan Petőfi Sándor
A.
nyer és ez már maga
többet ér a tavalyi nyerésemnél. Meglehet, én nem leszek kész Szécsi
M.val,Arany János
n
mert még
hozzá sem fogtam, pedig belé akarok tenyerelni. Jegyzet
Meglehet, én nem leszek kész Szécsi M.val,tudniillik a Kisfaludy Társaság pályázati határidejéig, azaz nov. 20-ig. Valóban nem lett vele készen. Dec. 13-án küldte el
Petőfi
nek (lásd e napon kelt levelét).Petőfi Sándor
Gyöngyösi
Murányi Venusát meg nem birom kapni,Gyöngyösi István
n
pedig nagy szükségem volna rá a
localeJegyzet
GyöngyösiMurányi Venusát meg nem birom kapni,Gyöngyösi István
Lugossy József
től kérte Debrecenből, aki Lugossy József
Arany János
e levelének írásakor már elindította Nagyváradra Hollósi Lajos könyvtárushoz. (Lásd
Arany János
Lugossy József
–
Lugossy József
Arany János
nak, 1847. aug. 31.)Arany János
n
és mellék-személyek végett. Te
bejártad Murányvárt, de én azt sem tudom tök-e vagy túrós étek. –
Csupán Jegyzet
localeszínhely.
Mednyanszki
ból
puskázok,Mednyánszky Alajos
n
s a fő cselekvénynyel – mégpedig
sajátosan fogva fel, már készen volnék, de, mondom, historiai
mellék-személyek kellenének, mert ezek nélkül az egész ugy áll, mint egy kútágas a pusztában,
– ezekről pedig Jegyzet
Szécsi Mária történetéhez a Mátkásitás című elbeszélés szolgált forrásul (bővebben lásdMednyanszkiból puskázok,Mednyánszky Alajos
Mednyánszky Alajos
nál, ADATTÁR ).Mednyánszky Alajos
Mednyánszki
azt sem mondja: pipa! Megeshetik,
elmaradok vele,Mednyánszky Alajos
n
de
minden esetre ki fogom dolgozni, s eladom valamelly
hottentotJegyzet
elmaradok vele,lekések a pályázatról.
n
nak; gondolom amúgy is megadják érte a 12
aranyat.
Jegyzet
hottentota hottentotta szó régies formája, itt az irodalmi dilettantizmust jelöli.
Hogy Toldival olly-annyira rontod szemeidet, igen sajnálom, jobb
volna
a Szerkesztői feloldás: volnaha
P. Horváth Lázár
a-b-c.jétPetrichevich-Horváth Lázár
n
olvasgatnád, mit én ugyan nem olvastam, de anynyit mégis
tudok, hogy csekély magamat is bele vetett rostájába, és megrostált mint a komondor-kölyköt,
talán hogy nagyobbat ne nőjek, és valahogy le ne tépjem az utczán. Szegény Lázárok! nem hiába
félnek a kutyától, koldusra legjobban haragszik az. Szerinte minden
nevezetességem abból áll, s mi igy kimondva a
„Kistűkörbe”Jegyzet
P. Horváth Lázára-b-c. jétPetrichevich-Horváth Lázár
Petrichevich Horváth
lapjának, a
Honderűnek Irodalmi ABC című rovatára, s abban a
júl. 6-i megjegyzésre céloz (lásd
Honderűnél).Petrichevich-Horváth Lázár
n
is beillenék hogy:
„nevezetes arról hogy Jegyzet
„Kistűkörbe”a Hármas Kis Tükörre,
Losonczy István
népszerű földrajz-történeti tankönyvére (Pozsony, 1771) céloz.Losonczy István
Petőfi
által megénekeltetett, hogy Petőfi Sándor
Petőfi
t viszont megénekelte.” Antikritikául, az összes népköltészet
nevében, egy verset irtam rá haragomban,Petőfi Sándor
n
mellyet kibocsátni ugyan nem fogok, de neked
mégis megküldök, sub./.. –
Jegyzet
Antikritikául… egy verset irtam rá haragomban,Falusi mulatság című versét, amelyet mellékelt e leveléhez. – Ezt tehát ellenbírálatnak, egyszersmind válasznak szánta a Honderű gúnyverseire- Óda Ökörszemhez és Viszonóda Sármánykához (1847. máj. 18.), valamint a júl. 6-i híradáshoz.
Zerffi
júl. 13-án ugyanott ezt írta Zerffi Gusztáv
Petőfi
ről, illetve a népiesekről: „Egy szenvedélyrészeg
csoport garázdálkodik a tudomány és művészet csamokaiban … kik nem bímak több
élettapasztalással, mint amennyit Pilvax úr életiskolájában és a Komló-kertben szerezhetni.”
– A Falusi mulatság kézirata Petőfi Sándor
Petőfiné
iratai közt lappangott, s először Szendrey Júlia
Mikes Lajos
és Mikes Lajos
Dernői-Kocsis László
adta ki
1930-ban. Dernői Kocsis László
Arany János
versei között az
AJ. kk. VI. k.
13. l.-n jelent meg először.Arany János
És már most következik a java. Alul a tej-föle, mondták a czigányok egykor. Tehát még sem
valál egészen számkivetve. Veled még is okosabban bántak, mint az uristen bánt első
szüleinkkel, – téged előbb kivül tartottak a paradicsom kapuján s őriző angyalt(?) állítottak
kétélű karddal (nyelvvel) a kapufélfához, ki csak olylykor-olylykor szunnyadt el, mint a
bakter a tilalomfa mellett, – de utóbb belé eresztenek végkép, mint ha valamelly szilaj csikót
virágzó lóherésbe bocsátnának. Mikor is lesz csak az! – Holnap, te ἅνριον! morgen! to morrow! demain! domani!
munye! mind azt teszi holnap! de a melly holnapot már, mikor ezt olvasod, elvitt
az ördög. – Annyit azonban mondok fiu, jól viseld magadat a menynyországban, mert van példa
rá, hogy lehányták onnan a czivis-pólgárt, pedig alkalmasint becsűletesebb ember volt, mint
te; s hogy néznél ki pokolban, pőre ingben és gatyában! biz isten, mint a czigány fattyú a koh
mellett.
Sándor
, holnap! holnap!!!
Petőfi Sándor
[szerkesztői feloldás]
n
Jegyzet
, német, angol, francia, olasz és román nyelven
ismétli.
cras! stb.A holnap szót latin, görög,
[szerkesztői feloldás]
helyesen: αυριον
Hm! ha majd Pesten meglátogatlak! Tudod-e te, hány garasért és óra
alatt lehet Váradról már is oda felruszszanni Pestre. Hát, ha nem tudod megmondom: Váradon, vasárnap,
kedd, vagy csütörtökön este 10 órakor fizetsz a gyors kocsira 6 ftot, és felűlvén, behunyod a
szemedet. Reggel, mire a csipát kitörülhetnéd Szolnokban vagy, 9
órakor 1 f. 30 krért gőzkocsira ülsz,
n
és ebéden Pesten vagy. Tehát
jó gyomorral Váradról Pestre! Debreczennek oda sem néz az ember, hanem megyen hegyen-völgyön, – Püspök Ladány, Kardszag, TörökSz. Miklós, Szolnok. Illy gyors utazásról Illyés János uramJegyzet
gőzkocsira ülszA pest-szolnoki vasútvonalat 1847. szept. 1-én nyitották meg (lásd korabeli sajtóközlemények).
n
még álmodni sem tudna. Hát ha majd eddig ér a vasút fél lába! Én a
vasútat csak azért ohajtom, hogy hozzátok közelebb legyek. (hizelgés
nélkül legyen mondva.) Fel is megyek, habár more patrio, – késről, kalánról ne gondoskodjál,
falusi ember tarisnyát tesz, tudod, s még téged is jól tart szalontai kenyérrel, melly nem
ollyan ugyan mint a debreczeni, de jobb. Az ágyat azonban elfogadom, kivált ha azt mondod,
hogy „beteges” vagy s magad a lóczára fekszel.
Jegyzet
Illyés János urama szalontai kocsis, akit
Petőfi
elkergetett (lásd 1847. jún. 18-i
levelét).Petőfi Sándor
Tréfán kivűl én igen szeretnék Pestre menni,
n
de ha az idén nem megyek, minek
menjek azután. Ha mostanában mennék, még ugy lehet Jegyzet
igen szeretnék Pestre menni,
Arany
1848 májusában ment Pestre (lásd
Arany János
Petőfi
1848. máj. 5-i levelét és ezen Petőfi Sándor
Arany János
jegyzetét, továbbá levéltöredékét feleségéhez:
máj. 18-án).Arany János
Vahot Imre
le-daguerrotypoztatna,Vahot Imre
n
de ha később megyek,
mit érek vele? Levelére, mellyben őszinteségre szólít fel, már csak
válaszolnom kell,Jegyzet
azaz lefényképeztetne a Pesti Divatlap részére. Az eljárás kezdetleges formáját feltalálójáról nevezték el.Vahot Imrele-daguerrotypoztatna,Vahot Imre
n
– válaszom minden varázslatot szét foszt, s
reszketek tőle, hogy év végén dicséretét mellyel Toldimat
dehonestálta,Jegyzet
arra tudniillik, hogy a következő évben lesz-e kizárólagos munkatársa (lásdLevelére, mellyben őszinteségre szólít fel, már csak válaszolnom kell,[szerkesztői feloldás]VahotVahot Imre
Vahot
júl. 6-i levelét és Vahot Imre
Arany János
elveszett válaszát 1847. szept. 7. után).Arany János
n
sajtó hibák közé teszi. Isten
mentsen meg attól s a szalontai kritikusoktól!
Jegyzet
Toldimat dehonestálta,
Vahot
dicséretét – mióta jobban megismerte,
– dehonestálónak, azaz megszégyenítőnek érezte.Vahot Imre
Itt nem léted óta igen sok változás történt. A templom falát rakják, a dinynye
leragyádzott,
n
a városházát kimeszelték, az országútat meg kövecselték
(nekem egy versembe került)Jegyzet
a dinynye leragyádzott,megragyásodott, vagyis foltos lett, lásd Magyar Tájszótár (Bp. 1897–1901. II. k. 244–245. l.)
n
a szőlő érik, Magyarország
helytartójaJegyzet
az országútat meg kövecselték (nekem egy versembe került)A szegény jobbágy című vers és e levél kapcsolatáról lásd
Waldapfel József
It. 1930. 102. l. és
Bene Sándor: Arany János egyik versének
keletkezéséről. (It 1962. 314–315. l.)
Waldapfel József
n
hétfőn itt lesz. Más nevezetes dolog nem esett. A sáskának csak a
csihéssétn
verte erre a szél, a főcsapat a Körös völgyén vonúlt el. Inség okozó kárt
nem tett, de némelly határon egy néhány tábla tengerivetést felhabsolt. Ad vocem
sáska. Az a szamár Jegyzet
A sáskának csak a csihésséta hitványabbját – tájnyelv szerint.
Jókay
mind untalan vitzelt rá.Jókai Mór
n
Szerintem illyes élczekben nem lehet
komikum. Humor talán lehetne, de ne a
más, ne a szegény osztály rovására. Ha a humorizáló maga is a sáskák
csapása alatt állna, akkor illenék szájába a keserű humor, mint azon szőlős gazdáéba, ki
látván hogy szőlőjét a jég ugyancsak veri,n
felkapott egy dorongot s neki esett ütni vétniJegyzet
azon szőlős gazdáéba, ki látván hogy szőlőjét a jég ugyancsak veri, stb.
Arany János
e hasonlatot huszonhat év múlva szó szerint
írja bele a Bolond Istók II. énekébe: „A szőlős gazda is, az
egyszeri, | Magánkivűl s őrjöngve kacagott fel, | Látván, hogy szőlejét a jég veri, |
Dorongot ő is hirtelen kapott fel, | Paskolni kezdé, hullván könnyei: | ,No hát, no! , így
kiált, ,én uram isten ! | Csak rajta! hadd lám: mire megyünk ketten!’ ”
(II. ének 7. vrsz. 2–8. sor.
AJ. kk. III. k. 168.
l.)Arany János
[!]
a fürtöket;
mondván: „No csak uram isten! rajta! a mit elkövethetünk rajta ketten! lám én is segítek!” Ez
aztán humor, de tenger parton állani, s a vészszel küzdőkre elménczkedni ez olly valami, mire
méltán rá illik a guny: „Országomat egy vitzért!” Az illyenre azt szokta mondani a szenvedő
fél: könnyü keteknek beszélni, verje meg az isten! Illyenre még az
ujdondászat burleszk öltönyét sem szabad kiterjeszteni. Nincs igazam? – Más az, midőn a
Pesti Hirlap a Noththeater sáskák általi felemésztetésétől fél,[sic!]
n
mert ott már nem a sáskák átalános pusztítására, hanem a Noththeaterre szól a leczke, s az
olly nevetséges erőködése a német elemnek, mi komikai hatást eszközölhet.
Jegyzet
a Pesti Hirlap a Noththeater sáskák általi felemésztetésétől fél,A pesti német szinház 1847. febr. 2-ára virradó éjszaka leégett. Pótlására ideiglenes szükségszínházat = Not-theatert emeltek az Erzsébet (mai Engels)-téren. (Lásd MSzínmLex. III. k. 377. l.) „Mindenki a sáskákról beszél” – kezdte híradását a PHír (aug. 22-i sz. 124. l.)
De félre a pedántságokkal! Elmondjam-e mi történik kisded házi körömben? Komád asszony
egésséges, mint a hal a folyóvizben, s apró házi bajaival pepecsel. Téged – t i t e k e t
azonban mód és szer felett tiszteltet, köszönt és csókol, melly utobbi ellen hatalán a
komámasszonynak kifogása lenne, szabadságában áll helyetted elfogadni.
Aestheticai elvem (ha ugyan van valamillyen) határozottan az egyéniség
(individualität) elve; annál inkább fáj tehát, hogy most kénytelen vagyok az eszményiséghez
(idealität) folyamodni, s téged kedves . Mondjuk neki: miért lenne, még szomorkodik
akkor, az édes anyja erővel házasítja, – de a fruskának esze van s nem hiszi. Sokszor vallat,
millyen leány a
Sandri
m, és „királynéd”Petőfi Sándor
n
kezecskeit csak in
idea csókolni, ámbár megvallom, hogy ez utóbbit bajosan tudnám in
naturaJegyzet
„királynéd”
Szendrey Julia
írta Szendrey Júlia
Petőfi
nek: „királynéd vagyok, mert
szeretsz,” Petőfi Sándor
Petőfi
idézte
1847. aug. 29-i levelében Petőfi Sándor
Arany János
nak.Arany János
n
véghez vinni baklövés nélkül, mert
életemben nagyon kevés praxisom volt a kéz csókolásban. No de valahogy majd csak kisegítném
magamat, legroszabb esetben fiam és lyányom elkövetnék. Igazság! ezekről még nem is irtam.
Jegyzet
in idea… in naturaeszmeileg, gondolatban, – természetben, valóságosan.
Julcsa
most is olly kicsiny,
mint mikor láttad – s fixa ideája vagy két hét óta: „majd lesz szerdán öröm, Arany Juliska
Petőfi
bácsinakPetőfi Sándor
[szerkesztői feloldás]
”P.
bácsi leendő
arája, s persze le kell irnunk tetőtül talpig, minden izét s haja szálát. Ide aztán kell
költészet, mint a Petőfi Sándor
Szigligeti
„historiai” darabjaihoz. – Szigligeti Ede
Laczi
nevelkedik, mint egy Arany László
Toldi Miklós
, erőben és vadságban, s aligha életrevalóbb Toldi Miklós
Toldi
nem lesz ez egy aranyos, mint a
másik, a 20 aranyos. Megmondván nekiek, hogy levelet irok neked, Toldi Miklós
Julcsa
izenete ez: csókolom a kezét Arany Juliska
Petőfi
bácsinak, hozza el egyszer a
feleségét; Petőfi Sándor
Laczi
é pedig már
önzőbb: eszem a kis nyakát Arany László
P.
bácsinak, hozza el már a paripát.
Petőfi Sándor
Én pedig, miután ezen utóbbi leveledből látom, hogy eszedre tértél és nem morogsz többé mint
a kis kutya, szinte elfeledem előbbi sértésedet, s képzeletemben ugy körűl csókolgatva, hogy,
ha valóban történnék, komám asszony a világért sem csókolna meg, mig három lében meg nem
mosdatna – ugy körül nyalva, mondom, és ropogásig ölelve maradok
Virgula
n
Jegyzet
Virgulaág, pálca – amellyel a népköltészet ellenségeit mintegy megvesszőzi Falusi mulatság című versével.
Falusi mulatság
n
Jegyzet NB. Nem népies, hanem a nép és költői érdekében – akar lenni.
Nekünk
dövőz
n
minket pedigJegyzet
dövőzdövöl = tájszó. Jelentése: vonós hangszeren hamis hangot játszik (lásd
Czuczor
-Czuczor Gergely István
Fogarasi
: A
magyar nyelv szótára. I. k. Pest, 1862. 1294. l.). „Ejhhaj! cini, cini!
dövő, dövő!” – Fogarasi János
Arany János
:
A lacikonyha. (
AJ. kk. I.
k. 103. l.).Arany János
(Et voluisse sat est.)
n
Jegyzet
(Et voluisse sat est.)Az akarat is elég. Szállóige Propertiustól (lásd
Tóth Béla
: Szájrul-szájra. Bp. 1895. 278.
l.).Tóth Béla
[szerkesztői feloldás]
Arany utóirata,
gyorsírással:
n
Jegyzet
: Arany János 110 éves gyorsírási
sorai. Gyorsírók Lapja, 1957. okt. 185–186. l.)
Arany János
gyorsírásos utóiratának fénykép-másolatát
1925. ápr. 12-én tette közzé Arany János
Mikes Lajos
a Pesti Naplóban. A
megfejtéshez a lap olvasóinak segítségét kérte. Ápr. 19-én
közölték Mikes Lajos
Téglás Géza
megfejtését. A megfejtő szerint „a levélben használt gyorsírási rendszer Téglás Géza
Dobrossy István
1843. évi tankönyvére támaszkodik.” Dobrossy István
Téglás Géza
e megfejtését Téglás Géza
Tóth Árpád
adta közzé két szó helyesbítésével. (Lásd még
Tóth Árpád
Gopcsa László
: Arany és Petőfi gyorsírása. BpSzle. 1925. 200. k. 307–312.
l., továbbá:
Gopcsa László
-sk-
Schelken Pálma
Szerkesztői feloldás:
Schelken Pálma
Schelken Pálma
Még egyszer az Isten áldjon meg édes
Sándor
om. Intlek, kérlek és oktatlak, le ne rontsd valahogy magadat a
patkolásban, mert nemcsak a kis menyecskéé vagy, hanem a hazáé is.
Petőfi Sándor