Arany Tisza – Domokosnak
Nagy-Kőrös
, januar 1.
1852.
Nagykőrös
Nemde kivettem béketűréséből illy hosszas várakoztatás
n
által? Közelebbi (agaras) levelemet már bizonnyal vette, talán el is
feledte; hogy rímet mondjak, Széchenyiként. Ugyanazon levélben Kovács
bácsit levél-nem-írásbeli-szokásról róttam meg:Kovács János
n
De visszavonom
megrovásomat, miután nem feledkezett meg rólam végképen.
Nagy-Kőrös
ről egyéb ujságot nem írhatok, mint azt,
hogy karácson s új év itt is megtörtént. Ez ujságot pap bácsi számára írom,Nagykőrös
n
ne panaszkodjék
aztán, hogy nem elégítettem ki ujságvágyát.
Jegyzet
Ez ujságot pap bácsi számára írom,– Szabó Józsefnek, a tréfát kedvelő geszti lelkésznek, akiről lásd AJ. kk. XV. k. 893–894. l.
Monard
ur Pestről SzegednekMonard, Charles
n
alkalmasint Kőrös
ön utaz keresztül: ha még akkor itt leszek, felteszem róla,
meglátogat.
Nagykőrös
Jánosi
Jánosy Ferenc
n
viszont üdvözli Kovács
bácsit, én őt s pap bácsit, meg Tóth Károlyt.Kovács János
n
Jegyzet
Tóth Károlyt– e geszti vagy szalontai ismerősről közelebbit nem tudunk. – A Kisf. Társaság "évenkénti pártolói" között van egy ilyen nevű Bajj községből. (AJ. kk. XIII. k. 250. l.)
Következik a keserű pohár!
n
Jegyzet
Következik a keserű pohár!–
Tisza D.
dec. 17-i levelében küldött verseinek bírálata. –
Mint a pacsirta … c. versének szövegét lásd
AJ. kk. XV.
k. 431. l.
– A megbírált 1.
vrsz. 1–2 sora: „Mint a pacsirta, mely a zöld mezőben | Fel-fel szállongva búsan
énekel”Tisza Domokos
Szülő rónákat. Szülő föld – város, falu van ugyan de rónákra kevésbbé
használtatik a szülő epitheton.
karély orthographia: karéj,
karaj, taréj, taraj. ahol az
éj képző aj-jal felcserélhető, ott csak j-vel
írjuk, de már személy, szenvedély-t nem, mert ez
soha sem lehet szemaly, szenvedaly.
Értelem tekintetében az első nem esik kifogás alá.
Élet, Halál.
n
Jegyzet
Élet … halál–
Tisza D.
e
versét szintén dec. 17-i levelében küldte; szövegét lásd
AJ. kk. XV. k. 431–432.
l.
Tisza Domokos
mélységhe jut – inkább mélységhez jut. Semmi az a
kis mértékhiba; de a hez-t nem igen szoktuk apostrophizálni, írásban.
meredek = nem mélység, hanem
magasság; így az nem tátonghat. Meredek, ami előttünk mered, mint a
szikla - stb.
sikos is: szinte fülsértő hangzás. Aztán megint kadentzia:
is = csúszik.
n
Az s és k közt
csak nincs semmi rokonság, hogy assonanceul vehesse az ember.
Jegyzet
Aztán megint kadentzia: is = csúszik– a kifogásolt rímtelen rímek így hangzanak: „Göröngytelen de szörnyű sikos is | Az utas rajta gyakran elcsúszik.”
köd hogy szállonganék: 3-dik személyben. Nem jó, mert
szállong nem ik-es ige. Szállonganék,
szállonganál, szállongana.
Ezek hibás grammatica és syntaxis miatt csaknem teljesen érthetlenek. A jó constructio soha
sem lehet kétértelmű;
n
kétértelműséget még akkor sem szabad irni, ha az egyik értelem, magában
véve, absurdum lenne is. Például, Jegyzet
Ezek hibás grammatica és syntaxis miatt … érthetlenek. A jó constructio soha sem lehet kétértelmű;–
AJ.
a felsorolt nyelvtani, mondattani hibák mellett az
egyértelműen világos szerkezet szükségét sem felejti el
hangsúlyozni.Arany János
Quintilian
szerint ez a mondat: “Se vidisse hominem, librum scribentem” hibás,
akár azt értjük belőle, hogy ő látta a könyviró embert; akár azt, hogy
őt látta a könyvíró ember; akár azon absurdumot, hogy ő látta
a könyvet, melly embert írt. “Non solum ut intelligi possit oratio, sed
ne omnino possit non intelligi, curandum.” Nem csak arra kell törekedni, hogy
meg lehessen érteni a beszédet, hanem, hogy lehetlen legyen
meg nem érteni, mondja Quintilianus, Marcus Fabius
Quintilianus
. – Ez áll a versekről is, legalább a sintaxis tekintetében. Már
most:
Quintilianus, Marcus Fabius
E köd megcsalja sok önhitt szemét; miután a sok és
önhitt, mindkettő adjectivum és a követő substantivumra,
szem, vonatkozhatik: érthetném “hogy sok önhitt szeme a
ködnek van.” Semmi, hogy absurdum, épen úgy lehetne nem absurdum is, mert a
syntaxis rosz. Ilyen syntaxissal mondva: “Péter
me
csalja sok önhitt
szemét”: ugye kész a kétértelműség?
[szerkesztői feloldás]
g
“Ki tőle nem látja nagy öbleit”. Már mellyikre értetik a
ki? a tőle? az öbleit? az
önhittre-e? vagy a ködre? vagy a mélységre? Vagy
egyik az egyikre, másik a másikra? Mind ezen a
syntaxis el nem igazít.
“S míg nem halónak hitte el nevit.” Nem
haló – halhatatlan helyett igen szokatlan; de zavar is, mert olvashatnám :
Míg nem halónak
“Kitűnő jó, vagy rosz, pora fölött”. Commákkal is nehéz megérteni: pedig jaj annak a
constructiónak, melly csak commatizálástól nyer egy kis értelmet!
Szedjük ki a commákat: mi lesz belőle? Kitűnő, jó, rosz, mind a három
adjectivum a porra lesz viendő.
[törölt]
« ben »
“történet tekintetét” ismét érthetetlen. –
Érthetőség for ever!
n
Olvassa kérem Jegyzet
Érthetőség for ever!– érthetőség örökké, mindenekelőtt. A for ever az angolban az éljenzésnek is egyik formája.
Blair Hugo
aesthetikai és Rhetorikai leckéiből a X. és XI.
leckét!Blair, Hugo
n
Ugy emlékszem láttam ott a
könyvtárban. Ha valamit nem értene, Jegyzet
Olvassa …–Blair Hugoaesthetikai … leckéiből a X. és XI. leckét!Blair, Hugo
Blair
: Lectures on rhetoric and belles-lettres
(1783) c. művének Kis János által készített fordítása
„némelly kihagyásokkal és rövidítésekkel” (1838) a kőrösi
gimnázium könyvtárában is megvolt s annak 2. kötetét Blair, Hugo
AJ.
1851-ben és 1853-ban is
kikölcsönözte. (lásd
AJ. kk. XIII. k. 231–232.
l.
)Arany János
Kovács
bácsi szívesen megmagyarázza.
Kovács János
Lássa kedves
Domokos
, illy
bakafántos ember vagyok én, ha hozzáfogok. Most költeményeinek nem annyira belsejéről, mint
külsejéről akartam szólni, mert tapasztaltam hogy a synntaxisa sokszor igen homályos, ami
aztán a legjobb gondolatot is elrontja.
Tisza Domokos
1. Soha se használjon adjectivumot substantivum helyett, ha csak meg
nincs róla győződve, hogy kétértelműségnek árnyéka sem marad a mondaton. Itten az
önhitt, a kitűnő, a jó, a
rosz, részint főnevek, részint
igék helyett használtatván: kész a homály. – Illy kétértelműleg szokta
használni, különösen ezt: sok, (sok ember helyett).
2. Az illy visszamutató névmásokkal, ki, az, ő,
stb. nagyon vigyázva éljen; különösen két tárgyról ugyanazon személyben
sohase szóljon pl.
Ki tőle nem látja sok öbleit: ebben három tárgyra
mutat vissza, 3-ik személyben: ki (az önhitt) tőle
(a ködtől) – sok öbleit (a mélységeit). Már hogyan különböztessük meg,
mellyik szó, mellyik tárgyra mutat vissza?
3. Szokatlan kifejezéseket kerűljön. Illyenek a nem haló, a
történet-tekintet. Ez utobbi metaphora volna; én értem mit akar vele
kifejezni: de nagyon eröltetett. Elég ennyi: tekintetét visszaveti –
természetesen a tekintetet, a történetek útján, nem testi szemeinkkel vetjük: azért ez
metaphora, s épen nincs szüksége a magyarázó szóra, hogy
történet-tekintet.
4. Általában ne akarjon örökké allegoriákban írni; vagy ha ír, tisztában legyen a
hasonlatokkal, mert különben amolly
T.E.
és Tóth Endre
Sz.L.
modorba esik,Szelestey László
n
a mellyet
mi együtt olly sokszor kinevettünk.
Jegyzet
amolly– a két negatív példaként említett költő:T.E.ésTóth EndreSz.L.modorba esik,Szelestey László
Tóth Endre
és Tóth Endre
Szelestey László
Szelestey László
Mind ezekért pedig ne haragudjék ám én rám, s ha valamiért haragudni akar, haragudjék azért,
hogy illy fertelmes calligraphiával irtam, mintha e szabályt tartanám: “docti male pingunt,
indocti pejus”.
n
Jegyzet
írására
vonatkoztatja.
“docti male pingunt, indocti pejus”– “A tanultak rosszul festenek, a tanulatlanok még rosszabbul.” –
AJ.
csupán saját csúnya Arany János
[szerkesztői feloldás]
?Arany
Arany János