Lévay József – Aranynak Arany János KOHA:96679 VIAF:95251869 A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor KOHA_AUTH:121463 Fellegi Zsófia XML-editor Bobák Barbara Fellegi Zsófia Közreműködők Csonki Árpád Horváth-Márjánovics Diána Káli Anita Metzger Réka Móré Tünde Roskó Mira Sárközi-Lindner Zsófia Vétek Bence Digitális kritikai kiadás creator DigiPhil http://digiphil.hu Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet http://viaf.org/viaf/312925875/ http://www.iti.mta.hu/ Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Budapest http://www.geonames.org/3054643 2019 ©Free Access - no-reuse http://www.europeana.eu/rights/rr-f/ o:ajom16-lev.tei.410 /o:ajom16-lev.tei.410 Arany László96681 hagyatékából ( AkÉrt. 1899. 599. l. 300. sz. a.). AJ.LevIB. II. k. 11-13. l. Kihagyásokkal. Magyarország Budapest Magyar Tudományos Akadémia K. 513/300. 1 217 168 szürkés l.papír 21,7 x 16,8 cm, 1. fol., 1–2. l.: l. szöveg. Címzés nincs. Arany János KOHA:96679 VIAF:95251869 Arany János Összes Művei XVI. kötet Levelezés 2. ISBN:9630525232 editor Keresztury Dezső KOHA:115470 arranged for publication Sáfrán Györgyi KOHA:123849 Bisztray Gyula KOHA:102763 Sándor István lector Barta János KOHA:99581 1982 Budapest Akadémiai Kiadó levél Kiadott. Teljes. Miskolc Lévay JózsefKOHA:140396 Arany JánosKOHA:96679 Lévay József – Aranynak Miskolcz oct. 13. 1852. Szeretett barátom! Mind hiában várom én a te leveledet. Mind hiában várom én a leveledet. – Lévay140396 júl.29-én írt utoljára AJ.96679 -nak. Elutazol, visszaérkezel; vakácziózol s ujra diligentziázol; diligentziázol; – szorkoskodsz. Közelebbről: végzed tanári munkádat. élsz és egyszer meg is halsz a nélkűl, hogy hozzám életedről vagy halálodról csak egy vak szót is ejtenél. Ez édes jó emberem, egy máknyit sem szép tőled, de sőt inkább csunya dolog s rettentő módon tudnék rajta morfondírozni, ha te engemet olyan dibdáb gyermeknek tartanál, kit csak úgy száz mértfölnyiről szeretsz ismerni. Kérlek és kényszerítelek azért a mi urunk Jézus Krisztus nevében, hogy vagy ide Miskolcz ra gyere lakni falustól és mindenestől, vagy pedig szorgalmatosan és illendőképpen rajta légy, hogy tőlem a pennát és papírost ne kiméljed. Tompa Mihály142388 atyádfia e tekintetben nagy hűségesen követi a te nyomdokaidat; egy betű nem sok, annyit sem tudok róla, sem nem ír, sem nem szól, sem nem kürtöl, sem nem türköl. Ezt neki nem is veszem rossz néven. Én magam is oly rest vagyok, mint őmaga. Mióta a katédrában ülök, Mióta a katédrában ülök, – az 1852-53-as tanévtől a miskolci ref. gimnázium tanára volt. még csak oly kedvem szerint való napokat sem töltöttem, mint mostanában. Gyönyörüséges szüreti vakáczionk van egészen november első napjáig. Im ezen napok vannak már az én kedvem szerint. Különben az uj állomással csak megvagyunk ugy a hogy. Legalább különbözik valamit az ujdondászat mesterségétől az újdondászat mesterségétől… – Lévay140396 a szabadságharc után újságíró volt a Pesti Naplónál. Brrr! Azok az ujdondászok! azok a borzas haju, megöregedett fiatal pofák! Művészek, poéták és nagy emberek! Undorom, ha rájok gondolok. Pedig most van ott az élet javában, most! Elfoglalták a Hölgyfutár egész birodalmát Elfoglalták a Hölgyfutár egész birodalmát – a folyóirat leggyakoribb munkatársai ekkor: Lisznyai Kálmán138697 , Losonczy László , Robot Imre , Székely József126139 , Szelestey László125771 , Tóth Endre153264 és főleg Tóth Kálmán127607 . és uralkodnak szőrnyűképen való boldogságban. Ujjongatnak, dulakodnak, bogároznak, mint egy harmadfű borju, mely farkához rug, elkezd loholni s bőg és fosik egyszerre s ki tudja nem hiszi-e, hogy loholása repülés, hogy bőgése éneklés! Hallottad-e hirét, miképen canonizálták Lisznyai138697 t a Hőlgyf Hölgyfutár ban? Hallottad-e hírét, mikép canonizálták Lisznyai138697 t a Hölgyfutárban? – az okt. 9-i számban (231. l.) jelent meg Szelestey László125771 : Lisznyai barátunk c. verse. Népszerűségét Petőfi122179 veli egykori kapcsolatának köszönhette. Kétségtelen, hogy Petőfi122179 ragaszkodott hozzá. (Lásd Petőfi Levelezés, 363-364. l.) Rettenetes haragudnál velem te is, ha volna kire és miért. Az ünnepelt költők már ma csak ugy könnyedén kelnek tökmagról. “Lisznyai t annyira respektálta Petőfi122179 , hogy költeményeit gyakran bocsátá birálata alá.” Petőfi122179 biráltatta magát Lisznyai138697 val!!! Oh minden égnek minden istenségi!! De hagyjuk el… bolonduljanak meg még jobban; aztán pukkadjanak meg! szivesen kívánom. Hát vajjon parókás Toldy Ferencz127394 véleményét olvastad-e már a Muzeumban, rólad és rólam? Toldy Ferencz127394 véleményét olvastad-e már a Muzeumban, rólad ésrólam? – A két névtelen bírálat az új Magyar Múzeum 1852. aug. 1-i számában jelent meg (682. l.) A nagyidai cigányokról szólót lásd ÚjMagyMúz. -nál, . Lévay140396 verskötetéről a következőket írta: „Lévai József Költeményei. Pest en, 1852. – Figyelemre méltó nyelvképesség és gazdagság költői gondolatokban teszik ez írónak erős oldalát; de e mellett szintoly nevezetes hidegség terjed el majd mindenik darabján: jeléül annak, hogy a költészet nála írói foglalatosság és szokás inkább, mint szív ügye és belső szükség kifakadása. Petőfi122179 nél szokássá vált az, de Petőfi122179 nek minden íze egy-egy költő volt. Az oly képességnek, mint e kötet szerzőjéé, keveset kellene producálni, s könnyüsége elébe készakarva a szigoru forma nehézségeit gördítenie: a küzdés hivatás próbakövévé leszen, s ő vagy összeroskad alatta, vagy kevesebb ércet hozand napfényre, de szín aranyt.” Ez is ugyan rakja. Te elhomályositád híredet a Nidai czigányokkal s azt csak Toldi második részével ütheted helyre Te elhomályositád híredet a Nidai Nagyidai czigányokkal s azt csak Toldi második részével ütheted helyre – utalás Toldy Ferenc127394 bírálatára, mely szerint AJ.96679 új műve: „tartalmánál fogva… áldatlan üresség. Elé most már mielébb Toldi második részével…” stb. A Lévay140396 t felháborító állítás az ÚjMagyMúz. 1852. aug. 1-i számában jelent meg s a Hgyf. okt. 6-i száma újból közölte. s ezt ő igen fájlalja; én pedig figyelemre méltó nyelvképességgel birok s gazdag vagyok költői gondolatokban; de verseim hidegek s a költészet nálam csak szokás, nem a szív kifolyása (:hogy’ tudja:) azért igen keveset kell írnom s nehéz formákban stb. Dejszen megveszne ugy az egész irodalom, ha ő kígyelmétől tanulnánk nyelvet, aesthetikát, költészetet, melegséget stb. oly hidegen mondom, mint a hogy Toldi gondolja, hogy semmibe, de még annál is kevesebbe veszem mind azt, s mi eddig költeményimről a nyilvánosság előtt mondva volt. Én tudom mily keveset érek, de azt is tudom hogy vannak nagy férfiak kik semmit sem érnek. Nagyobb dolog mind ezen apróságnál, hogy megnyilatkozának az ég csatornái s ötödnapja folyvást esik. A szüretnek félig meddig már is betette az ajtót. Zugolódik az egész világ s csúnyán káromolja azt, a ki az időjárást ilyen visszásan dirigálja. Az igaz, hogy bolondul is megyen az egész. A minap is két szép fiatal palócz legény lett e rosz directio áldozatja. Felakaszták őket holmi csekélységért. Tót Laczi volt egyik; 22 esztendős karcsu legény. Mindenki csudálta benne a nagy resignatiót. Ezeket mondotta: csak az édes anyámat ne bocsájják nézésemre. Ha százszor besoroz a német, százszor elszököm; legalább itthon halok meg, nem idegen földön stb.Szökött katona volt és egy kicsinyt rabló. De már nem kinozlak tovább mindenféle bolondságokkal, hanem azon kérlek, hogy irj te nekem még nagyobb bolondságokat s csokold meg az én meleg köszöntésemmel a te szerelmesidet miután én vagyok mindnyájatoknak igen szerető hive L. Józsi140396