Pákh Albert – Aranynak

Kedves barátom,

Ide zárva kűldök tíz ftot,

n

Jegyzet

Ide zárva küldök tíz ftot,

–

AJ.

Arany János

: Rozgonyiné c. balladájának tiszteletdíját.

kívánom, viseld egészséggel s emlékezzél meg, hogy te is voltál valaha, ha voltál, szegény legény, mint minő most „mi” vagyunk s hogy erősen utban vagyunk „bocskorban keresni” – hogy azután mezitláb megszökhessünk. Esküdjem-e égre földre, hogy mindent megteszek, a mit birok és hogy nem sokat birok? Inkább azt szeretném előtted bizonyitgatni, hogy jobb lábam oda van

n

Jegyzet

jobb lábam oda van

–

Pákh

Pákh Albert

szinte járásképtelen volt. Betegségének volt köszönhető viszont, hogy lapengedélyt kapott. 1847–50 között külföldön kezelték s így a szabadságharcban nem vehetett részt.

s e miatt teljes apathiában sínlődöm, hangulat és szellem és mozgékonyság nélkül. Szegény

Gyulai Palkó

Gyulai Pál

nak ugyancsak meggyült a baja

n

Jegyzet

Gyulai PalkóGyulai Pál nak ugyancsak meggyült a baja

–

Gyulai

Gyulai Pál

lett a Szépirodalmi Lapok „szerkesztő társa”,

Pákh

Pákh Albert

a lap engedélyéről először őt értesítette: „Megvan!!! Láttam,

Pákh Albert

. Az »Irodalmi Lapok« szerkesztője.” (1852. dec. 13. GyulaiLev. 153. l.)

Pákh

Pákh Albert

mellett

Gyulai

Gyulai Pál

ra hárult a szerkesztőségi munka minden mozgást igénylő része. Hogy

Gyulai

Gyulai Pál

mennyire el lehetett e félévben foglalva, híven tükrözi levelezése, melyben 1853-ból az első kiadott levél áprilisból való. Május 8-án írta

Szász

Szász Károly

nak: „ha tanuja lehetnél az én életküzdelmemnek és irodalmi nyomorúságomnak, bizony szánni fognál”. ( GyulaiLev. 157. l.)

– csak ugy füstöl reggeltől estig. De ez a ruganyos kis fekete labda még sok hányatást, vettetést elbír, s el is viseli örömest, különösen most, miután az első föllépéssel lámpaláza is elmult. Mit mondasz ehhez a föllépéshez? Van-e némi hited, reményed? Szólj őszintén s döngess, ha jónak látod. Itt, ugy látszik, nagyobbára jó sensatiót okozott lapunk.

Nem volna nagy mesterség, kissé petulansabb hangon zengedezni,

n

Jegyzet

Nem volna nagy mesterség, kissé petulansabb hangon zengedezni,

– arcátlanabbul, azaz merészebb hangon írni.

de azt hiszem, ha meg akarunk élni (egyéb szent dolgokat most nem is említvén), nem szabad az eddig már elfoglalt kerékvágásokba csapnunk által. Ugy tartom, a Hölgyfutár igen jól teszi, ha ezután is Hölgyfutár marad s a Viszhang is jól teszi, ha azt mondja, hogy ezután „komoly” dolgokat éppen nem ad s olly tréfákat visz véghez, hogy a novellát egy fél hétre a fél szóban szakasztja meg; a Délibáb is ismeri a közönséget, midőn nagyobbára jocosus dolgokkal veszi teli magát,

n

Jegyzet

a Délibáb is ismeri a közönséget, midőn nagyobbára jocosus dolgokkal veszi teli magát,

– Olcsó, vásári, szórakoztató cikkeket közöl.

annyi lesz a praenumeránsa, mint a csillag! Mi nekünk azonban az a különös ambitiónk van, hogy ámbár elfogadjuk szivesen a régiből is, ha jön, hanem valami ujnemü közönséget szeretnénk teremteni, melly markolható, harapható, practikusabb dolgok után vágyakozzék, s a ködöktől irtózzék. Reménylem, nem csupa prózát fogsz látni ezen ambitióban, melly, félek, hogy maholnap egy vezérczikk alakjában fog kitörni belőlem, akarom hinni, hogy kissé érthetőbben, mint most.

De nem is ezeket volt elmondani szándékom.

Meg akartam köszönni a verset, mellytől holnapi napon fog tánczra kelni a közönség. Tréfán kiviül: egy pár „óriásnak” eltaláltam olvasni elragadtatásomban, s azok „valóságos csárdást” hallottak a hangokban s mikor arra jöttem, hogy „villlámlik a – csillámlik …” akkor

Székely Józsi

Székely József

elkezdé magát egyengetni, billegetni, mártogatni s járta mint a bolond. Enynyit „rólad nélküled” – pardon!

Hogy nem az első számban adtalak, mint szándékozám, a miatt

Szász Károly

eddig bizonyosan kimentett. Az nap, midőn hozzád röpitém multkori soraimat, kaptam a

Miska

Tompa Mihály

versét,

n

Jegyzet

MiskaTompa Mihály versét,

–

Tompa

Tompa Mihály

: Távolból c. költeménye a Szépirodalmi Lapok 1. számában jelent meg. A cím alatti keltezés: „julius, 1852.” Ekkortájt idézték Kassára. E költemény írására honvágya ihlette: „Nyugszik a nap, alkonyodni készül,/ Haza megy a lelkem e vidékrül;/ Hogy az estét, édes-lakta földe/ S ösmerősök közelébe töltse.” (Lásd Szépir.Lap. 1853. l. sz. 1853. jan. 2., 6. l.)

ki azt még felszólításom vétele előtt, csupán programm olvasásra szállitá hozzám. Ha

Szász

Szász Károly

nem biztosított volna is, tudtam, hogy irányodban nem sok mentségre lesz szükségem. Annyit még is hozzá kell tennem, hogy a helylyel is szűken voltam, miután az első számba minden nemben akartunk valami folytatás nélküli egészet adni – a mint a lap mutatja. Azokat a tripla czégéres felbukkanásokat meg épen nem ahitottam, minőkkel a collegák állottak elő. A három után a Viszhangban most majd feltünik ismét solo valami sárga csikó.

Végül engedd hinnem, hogy megkészült közöttünk az a lánczhid, melly engem teveled összetartson halálunkig

n

Jegyzet

engedd hinnem, hogy megkészült közöttünk az a lánczhid, melly engem teveled összetartson halálunkig

-

Pákh

Pákh Albert

igényes folyóiratot kívánt szerkeszteni, ezért akarta

AJ.

Arany János

-t munkatársul megnyerni, megtartani. Így érthető, hogy oly nagyon megviselte, amikor

AJ.

Arany János

megneheztelt

A.B.C

Kazinczy Gábor

, azaz

Kazinczy Gábor

cikke miatt, amely ugyan a népieskedők ellen emelte fel szavát, de amit

AJ.

Arany János

magára értett.

és azon tul. Iparkodni fogok meg nem halni, tartom magam, a míg lehet. Előfizetőink száma nem véghetetlen ugyan, de megindulásunk körülményeihez, a késő hirdetéshez, névtelenséghez, ötödik kerékhez s egyéfbhez mérve, a legkecsegtetőbb s csak most gyül legjobban. Egy negyedév mulva tökéletesen talpon állhatunk – oh csak én állhatnék azon! Hanem azt ne hidd valahogy, hogy az a nagyhangu vezérczikk fog bennünket fölépiteni, mellyet első lángzavarunkban fájdalom, kénytelenek vagyunk holnap szélnek ereszteni. Rá fogsz benne ismerni az egykori zöld asztali nagy férfiura,

n

Jegyzet

az a nagyhangú vezérczikk… Rá fogsz benne ismerni az egykori zöld asztali nagy férfiúra,

– Mivel

Pákh

Pákh Albert

a cikk címét is megadja: A szinpadi irodalom, tudjuk, hogy az

ABC

Kazinczy Gábor

álnéven író

Kazinczy Gábor

ról van szó, aki e két folytatásos cikkben a hazai színpadi szerzőket óvja attól, hogy színpadot „circusi játékok” helyévé tegyék.

Pákh

Pákh Albert

nak nyilván a szerző kioktató hangja s

Kazinczy

Kazinczy Gábor

körmondatos stílusa sem tetszhetett.

ki buzgó hivünk s terjesztőnk a távol vidéken. („A színpad s irodalom”).

Egész nap szobámban ülök s a horizontalis állapotot keresem azonnal, mihelyt ülnöm nem kell. Kijárni alig szoktam, s nem is mondhatom, mikor merülhetek be ismét az életbe, mint akarnám s kellene. Honnan vegyem a hangulatot? Tőletek veszem. – azért

Jankó

Arany János

, jövel szent lélek, szállj reánk, minél elébb!

Isten veled! barátod

Pákh Albert

Szólj, megkaptad-e a lapot, azt a pénzt stb.? Köszöntsd

Szász

Szász Károly

t – jár-e a lapja? Legközelebb rá kerül a sor.

n

Jegyzet

Köszöntsd SzászSzász Károly t… Legközelebb rá kerül a sor.

–

Szász Károly

: Angyal és ördög c. elbeszélő költeménye a Szépir.Lap. jan. 13-i, 4. sz.-ban jelent meg. (56-58. l.)

AJOM16

Megjegyzések: