Hagyjuk, édes barátom! a lapidaris betűket és beszédet;
n
szóljunk
egymással ugy, a mint szoktunk. Épen azon gondolkozám a napokban, hol is szakítottuk félbe a
correspondentiát, hogy felvegyem az elbocsátott szálat. Most emlékszem már. Utolsó levelemben,
még Szalontá
ról, egy kérdést intéztem vala
hozzád,Nagyszalonta
n
te válaszoltál
levelemre, de a kérdésre nem, ígérvén, hogy nem
sokára fogsz. Én vártam, vártam, a válasz elmaradt. Te megfordultál Jegyzet
egy kérdést intéztem vala hozzád– a Tisza-családhoz készülve nevelőnek, kérdezte költőnk
Szilágyi István
tól 1851. jan. 18. kelt
levelében: „Ha I. költészettudományt általában, especie: a) klassikai (ó) költészetet b)
latin prosodiát c) Mythologiát (görög, római) II. Magyar költészetet s ennek történetét etc.
- szóval a költészetre vonatkozó minden ostobaságokat alaposan akarnád tanítani, nem
középiskolában, hanem legjobb magánnevelés által kifejlett gyermeknek (de 13 éves
gyermeknek) micsoda könyveket használnál segédforrásul, - kézikönyvül etc?” (Lásd.
AJ. kk. XV. k.
328. l.
).Szilágyi István
Szalontá
n,Nagyszalonta
n
én csak utólag tudtam meg: aztán „elvadultam,
elzüllöttemJegyzet
Te megfordultál– minden bizonnyal 1852 nyarán, a vizsgák után, augusztusban. Ekkor márSzalontánNagyszalonta
Szilágyi
t mind hivatala, mind családi
körülményei szorosabban Máramarosszigethez kötötték: 1850 óta igazgatója az iskolának, 1852-ben már házasember. („1852. alkalmasint mint nős
embert talál” – jelezte Szilágyi István
Arany
nak
már 1851. júl. 5-i levelében. Lásd
AJ. kk. XV. k. 374.
l.
) Arany ugyancsak a vizsgák után, aug. 5-én vitte családját sógorához Arany János
Szalontá
ra, s bár maga a nyár egy részét Geszten, Tiszáéknál töltötte, aligha lett volna akadálya a Nagyszalonta
Szilágyi
val való találkozásnak. (Lásd
Szilágyi István
Kovács János
Kovács János
Arany
nak 1852. júl. 12-én
, valamint Arany János
Arany
Arany János
Tompá
nak 1852. okt. 1-én
írt
levelét, továbbá
Voin. AJé. II. k. 141. és
142. l.)Tompa Mihály
n
Szalontáról, mint a melly kivert kan elzüllik a
nyájtól”; más emberek, más tárgyak, más gondok stb. ez az egész. De a más gondok s emberek sem
feledtették el velem egykori jó barátimat, de gyakran visszasohajték ama boldogabb napokra;
vissza bizony! Hanem elég ebből ennyi.
Jegyzet
„elvadultam, elzüllöttem”…–
Arany
itt a Toldiból idézett
szavakat önmagára vonatkoztatja: (III. ének, 295-296. sor)Arany János
Itt vagyok tehát az alföld egyik Kanaánjában, hol az ember hatodfél száz forint fizetés
mellett meghalhat éhen, olly nagy a drágaság a főváros közelléte miatt. – Tavaly mintegy 500
pengőm került,
n
fizetésemen kivűl, mégis elment utolsó fillérig; bár korántsem élünk ugy, mint
quondamJegyzet
Tavaly mintegy 500 pengőm kerűlt– adat
Arany
írói jövedelméhez; 1852-ben nagyobb művei közül csupán A nagyidai czigányok
jelent meg (Arany János
Pest
1852.
Müller Gyula kiadása. 120 1.), ennek díja 300 forint volt.
(lásd
Voin. AJé. II. k. 131. l.)Budapest
n
Jegyzet
quondam– egykor, valamikor.
Szalontá
n, mikor együtt voltunk. Hozzá még nőm az
egész télen át betegeskedett, most sincsen jól. A gyermekek nőnek, s egészségesek. Ez
állapotom anyagilag. Mi a szellemi oldalt illeti,Nagyszalonta
n
az sem sokkal örvendetesebb, vekszálnak
bennünketJegyzet
Mi a szellemi oldalt illeti,– a bécsi kormány 1850-ben kiadott Organisationsentwurf c. rendelete értelmében a hároméves (illetve a tanítóképzést szolgáló további osztállyal négyéves) nagykőrösi gimnáziumot a város nagy áldozatkészséggel kénytelen nyolcéves gimnáziummá fejleszteni. Ezzel az önkényuralom különös figyelmét vonja magára az intézet, tanáraival szemben egyre újabb követelésekkel lépnek fel, állásukat csak éveken át tartó vizsgálatok eredményeként tekinthetik véglegesnek. (Lásd főként
Benkó Imre
:
Arany János tanársága Nagy-Kőrösön. Szilágyi Sándor előszavával.
Benkó Imre
Nagy-Kőrös
. 1897. 184
l. 1 t.) Jellemző az intézet helyzetére a Pesti Napló
1852. júl. 1-én közölt, és június 27-én keltezett híre: „Ma délután 2 órakor utazott át városunkon cs. k.
belminiszter Bach Sándor úr ő excellentiája. Polgármesterünk s több tisztjeink
által tisztelgőleg fogadtatása után, méltóztatott ő excellentiája csak a közelebb mult évben
alakított teljes gymnasiumunkat megtekinteni.” Ezt a látogatást minden bizonnyal az iskola
tanári karának is el kellett viselnie.Nagykőrös
n
különféle dolgokkal onnal felül, a nélkül, hogy a régen megigért nyilvánosságot
megadnák.Jegyzet
vekszálnak bennünket– az önkényuralom szabályozta még a bajusz- és szakállviseletet is (lásd
Arany
Arany János
Tompá
hoz 1852. dec. 1-én írt
levelét ), engedélyhez kötötte a tankönyveket,
állandó igazgatót követelt a felekezeti iskolák élére, megfelelő létszámú tantestületet az
iskolákba stb. Aranyt ezek az általános zaklatások is nyugtalanítják. (Lásd
Voin. AJé. II. k. 260–263. l.)Tompa Mihály
n
Megbenevolizálnak,Jegyzet
a nélkül, hogy a régen megigért nyilvánosságot megadnák.– A nagykőrösi gimnázium 1853. aug. 8-án a protestáns iskolák közül elsőnek kapta meg a nyilvánossági jogot;
Szilágyi István
máramarosszigeti iskolájának e jogot csak 1855-ben adták meg.
(lásd
Benkó id. mű 6l. l., illetve
Hajdu Nagy Sándor: Szilágyi István. Szilágyi
Album. Szerk. Szilágyi István
Várady Gábor
. Várady Gábor
Bp.
1885. 14. l.)Budapest
n
, megborotválnakJegyzet
megbenevolizálnak– biztosítanak jóakaratukról.
n
, megesketnek, aztán,
gondolom, elcsapnak; miután azt fogják kivánni, hogy egyetemi bizonyitványt mutassunk
elő,Jegyzet
megborotválnak– célzás a szakáll- és bajuszviseletet szabályozó említett rendeletre.
n
a mit nem minden legény fog megtehetni. A kecskemétieknek még
rosszabbul van nyakukbeli, mert ott pénzalap sincs a gymnásiumra, alig fizethetik a tanárokat.
Itt e részben nincs hiány. Beatus ille qui procul negotiis!…Jegyzet
azt fogják kivánni, hogy egyetemi bizonyitványt mutassunk elő,– ez az aggodalom még hosszú ideig kíséri el
Arany
t. Csak 1855. nov.
4-én írhatja megkönnyebbülten Arany János
Tompá
nak: ,,8-an –, als wirkliche Lehrer’ – vagyunk elismerve, azok t. i.;
kik már 1848 előtt is tanitottunk”. (Nagykőrösre a rendelet csak 1856. jan.-ban
érkezett meg.)Tompa Mihály
n
Jegyzet
Beatus ille qui procul negotiis!…– „boldog, ki a közügyektől távol…”; idézet
Horatius
ból.Horatius, Quintus Flaccus
Mind ezen dolgok, bizony csüggesztően hatnak kedélyemre. Magam feje után nem is hagytam volna
én oda csendes Ermenonvillemet.
n
, de a tanácsadók! azok a tanácsadók!
Féltem, hogy bolondnak kiáltnak ki, meglőnek. Igy jutottam ide, honnan „revocare gradum, hoc
opus, hic labor estJegyzet
Ermenonvillemet– Párizs környéki község, ahol az öreg
Rousseau
élete
utolsó idejében lakott; a békés vidéki élet jelképeként emlegetik költőink, így Rousseau, Jean-Jacques
Csokonai
A tihanyi echóhoz c. versében.Csokonai Vitéz Mihály
[szerkesztői feloldás]
”n
– Repülhetnék csak mint a fecske! de bagázsiás
szekerekJegyzet
„revocare gradum, hoc opus, hic labor est– visszalépni, ez ám a munka, ez a fáradság!.[szerkesztői feloldás]”
n
, fuvar, pénz kell.
Jegyzet
bagázsiás szekerek– poggyásszállító szekerek.
Illy körülmények közt, hozzá tudva még a közönséges bajt, nem csoda, ha a múzsa elveszti
minden elevenségét, vidorságát? Hogy Fratzé-t ír
n
a világra s emberiségre, mert a
CzigányokJegyzet
Fratzé-t ír– gúnyképet, grimaszt, torzképet.
n
semmi egyéb, mint a pessimismus nyelvöltögetése. E szempontból lehetett volna azt
méltányolni,Jegyzet
A nagyidai czigányok c. komikus-szatirikus eposz.
n
ha
ugyan magát e szempontot méltányolni lehet. De nem tehettem máskép: okádhatnám volt.
(Megbocsáss e szóért, ki akartam magamat fejezni.) Ha üres, ha
tartalmatlan,Jegyzet
lehetett volna azt méltányolni–
Arany
mélyen fájlalta, hogy A nagyidai
czigányokat kicsinyléssel fogadták, merőben a cigányélet rajzát látták benne, s nem
érzékelték azt a mély keserűséget, amely az eposz sugallója volt. (Lásd
Voin. AJé. II. k. 132-139- l.)Arany János
n
az nem annyira én hibám, mint az
állapoté, melly az ostromról
neveztetik.Jegyzet
Ha üres, ha tartalmatlan–
Arany
itt Arany János
Toldy Ferenc
lesújtó kritikájára céloz, aki szerint a mű
„szomorú aberratiója egy ritka szép léleknek, nem a tárgynál fogva, mert a költő minden
tárgynak kölcsönözhet költői érdeket az eszme által, melynek azt vivőjévé teszi; de a
tartalmánál fogva, mely – áldatlan üresség”. (
ÚjMagyMúz. II. évf. 1851-52.
I. k. 682. l.)Toldy Ferenc
n
Jegyzet
állapoté, melly az ostromról neveztetik.– az ostromállapoté, amely a szabadságharc leverését követte, az ország életét megbénította, s ilyen értelemben üressé, tartalmatlanná tettte.
Node igaz-e hogy megházasodtál?
n
Feleségem neheztel, hogy meg sem hívtad a lakodalomba. Én
aprésJegyzet
Node igaz-e hogy megházasodtál?–
Szilágyi István
1851. dec. 30-án vette feleségül Hódor Papp Borbálát. Mikor Szilágyi István
Arany
e sorokat írja, már gyermeke is van: az 1852. dec. 8-án született Arany János
István
.Szilágyi István
n
. Válaszolj mielőbb, részletesen, körűlményesen, ne hidd hogy sorsod
bennünket nem érdekel. Szeretném ha közelebb volnál, de azért Kecskemétre (gymnasiumba t. i. mert a theologia jól érzi magát) ne vágyj, mig
Jegyzet
aprés– utánamegyek, azaz vele tartok, szintén neheztelek.
Sziget
en élhetsz. Nyomorúság az egész dolog.
5-600 forintot adnak legfelebb, ebből, ha családos ember vagy 200-at fára és szállásra
fizetsz: a többi húsra és zöldségre is felmegy. Aztán meg a bizonytalanság.
Máramarossziget