Arany – Pákh Albertnek

kiket „megdolgoztatsz, sőt világ elé is hozod munkáikat – töltelékül”, jó tanácsot is adhatnék, ha nem hármat, [törölt]
« de »
egyet legalább: de minthogy az nem vagyok, ez egyet is elhallgatom. Hanem azon felette csodálkoznám, ha te, vállalatod megindításakor, olly embereket szedtél volna össze dolgozó társaidúl, kiknek modorát az irodalomra nézve kártékony hatásunak tartod:

Jegyzet

csodálkoznám, ha… olly embereket szedtél volna össze… kiknek modorát az irodalomra nézve kártékony hatásúnak tartod:

–

AJ.

Arany János

némi keserűséggel emlékeztet mintegy

Pákh

Pákh Albert

leveleire, amelyekben őt „dolgozó társul” felkérte s köszönte első küldeményét (lásd

Pákh

Pákh Albert

1852. dec. 18-i , 24-i és 29-i , valamint 1853. jan. 5-i leveleit).

e következetlenséget rólad fel nem tehetem. Azt, ha „lámpásos fiúd”

Jegyzet

„lámpásos fiúd”

– hajdan az éjszakai vendégeket kísérte haza. A szerkesztő mintegy vele küldi vissza a rossz költeményeket.

AJ.

Arany János

itt

Pákh

Pákh Albert

tól idézi, a

Kazinczy Gábor

nak =

A. B. C.

Kazinczy Gábor

-nek adott Nyilt válaszból. ( Szépir.Lap. 1853. febr. 3.)

akar engem, akár mást szépen hazakísér, [törölt]
« ha »
midőn gyenge költeménynyel zörgetünk ajtódon, csak helyeselni tudom: illy ficzkóra szükség van, de nagy. Hanem mikor azt kezdem sejteni, hogy talán nem is a rosz költemények, [törölt]
« hanem »
de átalában a népies – modor vagy elv – ellen készül a harcz és háború (pedig okom van azt sejteni): már akkor nem tudom, mit keresek lapod mellett, és pedig, mint

A. B. C.

Kazinczy Gábor

helyesen mondja:

Jegyzet

mint A. B. C.Kazinczy Gábor …mondja:

– azaz

Kazinczy Gábor

a Szépirodalmi Lapok 1853. febr. 3-i számában: Nyílt levél c. cikkében. Aláírása: „

A. B. C.

Kazinczy Gábor

extáblabíró”. (157-158. l.) E cikket, minthogy több levélben utalnak rá, részletesen ismertetjük a Szépir.Lap.-nál, ADATTÁR.

Pákh Albert

hozzá csatlakozó Nyílt válaszával együtt (158-160. l.).

„meg is invitálva.” Nem feszegetem a kérdést: költészet-e a nép-költészet, vagy lehet-e azt úgy, mondva csinálni, mint a czifraszűrt: de annyit látok, hogy a

Scott Walter

Scott, Walter

ek,

Milton

Milton, John

ok, [törölt]
« és »

Shakespeare

Shakespeare, William

Byron

Byron, George Gordon

ok mellett is jut neki egy szerény helyecske: s ha nálunk ez utóbbiak nem léteznek, bizonyosan nem a népköltészet az oka; mert hiszen volt idő, mikor nem csak a tisztán népiest, de még az olly vad zsenit is, mint

Csokonai

Csokonai Vitéz Mihály

(a ki pedig nem tartozott éppen a tudatlanok közé) váltig ledorongolták, a külföldet ugyancsak tanulmányozták, utánozták: mégsem merném, a legnagyobb patriotismus mellett is, azt mondani, hogy csak egy

Tassó

Tasso, Torquato

nk is cseperedett volna. Aztán meg furcsán vagyunk azzal a külföld utánzásával! Rozgonyinét én nem tartom valami jónak, akkor is megirtam; nem tartom pedig azért, mert messze maradt a kivitelben a korrajztól, mikép én azt képzeletemben kiczirkalmaztam: no de ti megdicsértétek, lelketek rajta. Azt azonban nehezen hinnéd, hogy ez egyszerű népies jószág épen a külföld tanulmányozásának eredménye,

Jegyzet

Rozgonyinét… ti megdicsértétek,… ez egyszerü népies jószág… a külföld tanulmányozásának eredménye,

– a skót balladák közt a magyarrá költött Sir Patrick Spens is hatott rá, mert mint

AJ.

Arany János

maga közölte

Szász Károllyal

Szász Károly

: „a gálya s vészteli hajózás gondolatát e skót ballada költötte fel benne.” ( AJ. kk. I. k. 464. l.)

s előképe ama scot balladákban van meg, a mellyek ezerszerte inkább balladák, mint azon ach-os és oh-os história, mit azokból később a németek gyártottak. Ha ez utóbbit veszem mintáúl, a tudós

A. B. C.

Kazinczy Gábor

-nek bizonyosan semmi panasza nincs, kivált ha meg van benne a lovagvár, a szőkehaju kékszemű hölgy, a holdvilág etc. épen mint a Bajza korában. De én vandali módon jártam el az utánzásban:

Jegyzet

én vandali módon jártam el az utánzásban:

– Voinovich Géza a vers jegyzetében említi, hogy a ballada forrása: The british classical Authors… Poetry and prose. By.L. Herrig Ph. D. Brunswick (1852) – megvolt

AJ.

Arany János

könyvtárában.

nem csak az Arthus király, Sir Patrick etc. neveket változtattam meg, nem csak a szépen sántitó trochaeusokat cseréltem fel a kevésbbé művészi népdalformával, nem csak a mese helyen egészen újat költöttem: de ezenfelül a scot élet helyén magyar életet mertem vázolni; utánozva egyedűl a ballada menetelét, ezt is csupán azért, mert népdalaink s egy-két igazán a néptől eredt balladáink folyamával bámulatosan megegyez; de persze a költeményből semmi illyes ki nem látszik, semmi, de semmi studium belőle ki nem rí, épen olly kevéssé, mint Toldiból a Frithiof-rege, vagy a Nibelungen, vagy (nevess nem bánom) … Homér!

Jegyzet

ki nem látszik,… mint Toldiból a Frithiof-rege, vagy a Nibelungen, vagy… Homér

–

AJ.

Arany János

itt már nem a Toldi első részére gondol. Weber Artur: Irodalmi hatások a Toldi Szerelmében (BpSzle., 1917- 357-381. l.) c. tanulmányában megállapítja, hogy az

AJ.

Arany János

említette hatások a Toldi első részében „alig vehetők észre”, míg a Toldi Szerelmében kimutathatók. „A Nibelungenmonda külső bosszú tragédiájából a Toldi Szerelmében a lelkek psychologiai tragédiája” lesz. Emellett konkrét hasonlóságokat is említ: Tar nem bánik jól Piroskával, holott megígérte, ezért kell meghalnia; holttestét felesége ajtaja elé teszik, akár a Nibelungban, az ígéretét megszegő Sigfridét.

Tegnér

Tegnér, Esaias

eposzában: a Frithjofban a király megtagadja húga: Ingeborg kezét a csak parasztfiú Frithjóftól, aki hírt, vagyont szerezni megy el, de mire visszatér, Ingeborg az ország érdekében férjhez ment az öreg szomszéd királyhoz. Frithjof ezért párbajra akarja kényszeríteni a királyt, akár Toldi Tar Lőrincet. E monda hatását külön tanulmányban elemzi még Szentirmay Gizella: Toldi Szerelme és a Frithjof-rege c. (Lásd BpSzle. 1917. 172. k. 387–404. l.) A homéroszi hatást

Arany

Arany János

Toldijában Harmos Sándor az énekek „kerek, önmagukban való bevégzettségében” látja elsősorban. (Lásd AJ. Toldijának keletkezéséhez Itk. 1911. 129–142. l.) A Toldi – Toldi Szerelme – Toldi estéje forrásairól, az irodalmi hatásokról lásd az AJ. kk. II. és V. k. jegyzeteit.

– Ha az „Atridák ragyogó dagályát mosolyogva nyögném a tarka pórázon” akkor tudós költőnek kiáltanátok, ha irnék a „hajnali kellemü fényről”,

Jegyzet

Ha az „Atridák ragyogó dagályát" stb…. ha irnék a „hajnali kellemű fényről” stb.

– Idézetek

Berzsenyi

Berzsenyi Dániel

: Jámborság és középszer és

Kisfaludy K.

Kisfaludy Károly

: Róza dala c. verseiből. A népköltészet és a nemzeti költészet viszonyát

AJ.

Arany János

már 1847. okt. 11-i,

Szász Károly

nak írt levelében is fejtegette. ( AJ. kk. XV. k. 146–147. l. )

melly „hinti mosolygva sugárát, s mellyre az ifju remény rakja le fellegi várát” nem lenne panasz „lelki szegénységem” ellen: de minthogy értem a bakancsosok indulóját: „a mit loptál, jól eldugd” bezzeg kell hallanom ezt és amazt. A mi pedig a tudósságot illeti a költészetben: mindig többre becsűlök itt (ismétlem: a poezisben) egy tudatlan költőt, mint egy költőietlen tudóst.

Én, paraszt aesthetikámmal, a szépet sem a népieshez, sem a nem-népieshez nem kötöm kizárólag. Nekem a szép, szép minden alakban. Hogy inkább a népiest mivelem: oka hajlam, ismerése saját erőmnek, s talán némi principium is. Mert azt hiszem, hogy amelly népnek nem volt, nincsen gazdag népköltészete: annak nem lesz önálló nemzeti költészete, hanem mások hulladékain fog élődni, mint Roma a Hellászén: Virgilje lehet legfőlebb: de Homérja soha. Erre könnyű felelni persze, hogy illyes népköltészetünknek már a Dentumogeriában kellett volna létezni, s Homérunknak Árpád alatt: de ha akkor nem volt, úgy bizony most nincs mit rontson a népköltészet. Mert vagy kifejlik belőle még ezután a nemzeti költészet vagy nem. Ha ki, ugy kár volna elfojtani, ha nem, ugy [törölt]
« is »
még van időnk mások után sántítani. Denique is ezt a pert nem aestheticusok fogják eldönteni, hanem azon születhető geniek, kik még most embryók az idő titkos méhében, s fognak-e valaha születni, nekünk magyaroknak, azt az isten tudja. Most még a

Petőfi

Petőfi Sándor

epocha tart; „auro deterior aetas” persze, de ez mindig igy ment, mióta a világ: nagy tehetség, új irány, servum pecus:

Jegyzet

Most még a PetőfiPetőfi Sándor epocha tart; „auro deterior aetas” persze…nagy tehetség, új irány, servum pecus;

– A Petőfi-korszakot „aranyban”, azaz értékben „silányabb kor”, s a nagy tehetségeket szolgahad követi.

más nagy tehetség, más irány, megint servum pecus: a kritika ezen nem segíthet.

Mind ezekből az lóg ki, hogy nálad lévő „mezitlábos” verseim kiadását halaszd el ad graecas calendas:

Jegyzet

nálad lévő ,,mezitlábos" verseim kiadását halaszd el ad graecas calendas:

– sohanapjára halassza versei közlését, Bár utóbb megengedte közzétételüket, sőt újabbakat is küldött a Szépir.Lapnak, a

Kazinczy Gábor

féle cikk okozta sebe sohasem gyógyult be egészen.

ne boszantsuk szegény

A. B. C.

Kazinczy Gábor

-t. Ha lesz versem, mit elég dagályosnak hiszek arra, hogy kiadhasd, majd felküldöm addig is fogadd baráti jobbomat!

Arany János

U. i. Nehogy pedig azt véld, hogy e tővel hegygyel összehányt levél sajtó alá van szánva! Világért sem! Olvasd el magad, hogy megérted-e? az más kérdés. Azt is megemlítem, hogy első levelem ez, mit valaha, dolgozat nélkül, szerkesztőhez küldtem; talán utolsó is.

AJOM16

Megjegyzések: