AJOM16

Lévay József

nak, Solymosi Samunak és Vágó Józsefnek, akik 20 üveg borral lepték meg

Arany János

-t.

hogy átszellemítétek az én prózai napjaimat. Áldjon meg érte mind a három isten, különösen pedig a szent Lélek, ki úgy hiszem, a spiritualékban Bacchus helyét pótolja. Igen is! itt vannak ők, az aranyszin nedvvel telt üvegek, teljes épségben, valamennyi. Mint örűltem, egyenkint húzva őket elő szalma börtönükböl, mert két kedves emléket költöttek bennem: az érmelléki bakarét

Jegyzet

az érmelléki bakarét

– Érmellék: a Berettyó és Ér folyók közötti bortermő dombvidék Biharban. A Daliás idők – Toldi Szerelme I. énekében Rozgonyi Pál idevaló borral kínálja a Csuta György álnéven nála vendégeskedő királyt: „Hozzá a jeles bor, érmelléki fajta,” (Daliás Idők. I. é. 11. vrsz., a Toldi Szerelme 13. vrsz. 7. sor). Lásd. még

Lévay József

jún. 1-i levelének jegyzetét.

s a tiedet, a mi mindenik aranytiszta; – s egy reményt, hogy ha majd, examenek után,

Tompa Miská

Tompa Mihály

val hozzám vetődtök,

Jegyzet

ha... Tompa MiskáTompa Mihály val hozzám vetődtök;

–

Arany János

reménykedett, hogy – mivel ők nem mehetnek –

Tompa

Tompa Mihály

fogja felkeresni őket (lásd júl. 1.1-i levelét

Tompá

Tompa Mihály

nak).

Lévay József

is hallott róla, hogy

Arany János

-ék

Tompá

Tompa Mihály

ékhoz készültek. Remélte, akkor Miskolcon találkozhatnak. Júliusban pedig

Lévay József

akart fölrándulni

Pest

Budapest

re, akkor

Arany János

-t is meg kívánta látogatni (lásd máj. 19-i levelét).

nem leszünk kénytelen, jó ízű barátságunkat, kőrösi gonosz kocsmaborral fanyarítani meg. Az emlékezet kész pénz, azt tőlem senki el nem veheti: a remény még csak váltó, de ugyhiszem, érvényes.

Tompá

Tompa Mihály

tól a napokban kaptam levelet,

Jegyzet

TompáTompa Mihály tól a napokban kaptam levelet,

– lásd jún. 5-i levelét.

mellyben reményt nyújt, hogy e váltó el van részéről fogadva.

S ha boldog időben is kedves lett volna ajándéktok: mennyivel kedvesebb az épen most, midőn szükségem van a „gondűzőre.” A lét, nemlét kérdése épen most lebeg felettünk, mint damoclesi kard.

Mikulás

Mikulás János

őnga

Szerkesztői feloldás: őnagysága

kedden érkezett hozzánk,

Jegyzet

MikulásMikulás János őngaSzerkesztői feloldás: őnagysága kedden érkezett hozzánk, stb.

– Mikulás János, a ref. gimnáziumok felügyelője, (lásd

Arany János

–

Lévay József

nak, máj. 28-án ).

Mikulás

Mikulás János

láthatólag meg volt elégedve kőrösi fogadtatásával, mert

Lévay József

júl. 1.6-i levele szerint Miskolcon is elismeréssel emlegette.

megnézte iskolánkat, gyülésezett velünk, csütörtökön Kecskemétre ment, onnan ma vagy holnap jő vissza, s magával viendi az egyháztanács kielégítő (?) válaszát ama pontokra, mellyekről közelebbi levelemben emlékeztem. Állandó igazgatót (Directort) választottak (

Vargá

Warga (Wargha) János, Szigethi

t) életírásunkat kipótoltatták,

Jegyzet

Állandó igazgatót (Directort) választottak (VargáWarga (Wargha) János, Szigethi t) életírásunkat kipótoltatták, stb.

– Az új igazgató:

Szigethi Warga János

Warga (Wargha) János, Szigethi

Arany János

kiegészítő életrajzát – 1853. jún. 7-i kelettel – lásd AJ. kk. XIII. k. 104–106. l.

az iskola helyiségének alaprajzát vették, a tanítandó kézikönyvekről jegyzéket kértek (NB volt eszünk a kormány által már jóváhagyottakat terjeszteni fel, a hol illyes létezik) stb. Nagyon ígéri ő nagysága a nyílvánosságot, mi azonban, mint a körülmények mutatkoznak, közőlünk egy párnak feláldozásával fog megkaphándó (

Kertbeni

Kertbeny Károly Mária

szava)

Jegyzet

fog megkaphándó (KertbenyKertbeny Károly Mária szava)

–

Kertbeny

Kertbeny Károly Mária

általában németül írt

Arany János

-nak. 1851. nov. 10-i levelét szokásától eltérően magyarul írta. Ebből emlékezett

Arany János

e kifejezésére: „Bécsben a legtöbbek a lapokbul nem kaphandó” (lásd AJ. kk. XV. k. 407. l. ).

lenni. S valóban ki van mondva, hogy compromittált egyén más hivatalnok lehet, még zsandár és titkos rendőrségi ügyvivő is, de az ifjúság nevelését rábízni épen nem lehet. Sic, sic, barátom!

Jegyzet

Sic, sic, barátom!

– Így, így, barátom!

– Azonban sajnos látni, mikép hagy az itteni egyháztanács magukra és sorsukra olly embereket, kiket előbb bálványozott.

Jegyzet

sajnos látni, mikép hagy az itteni egyháztanács magukra és sorsukra olly embereket, kiket előbb bálványozott.

– Az 1853. márc. 15-én kelt tanhatósági leirat nemcsak a tizenkét fős tanári létszámot jelöli meg, mint az iskola nyilvánossági jogának feltételét, hanem: „ezek kívül egypár tanár ellen személyes kifogást is említ e leirat, névszerint

Jánosi

Jánosy Ferenc

Mentovich

Mentovich Ferenc

és

Szász Károly

ellen.” (Lásd Benkó, 56. l.)

Hiába, nyilvánosság a főczél, ha egyének esnek utjába, azok elsodortatnak, a nélkül, hogy az illetők, csupa félelemből, csak kérni is merészelnének mellettök. Sic transit gloria mundi,

Jegyzet

Sic transit gloria mundi,

– Így múlik el a világ dicsősége. A 14. sz. végén, a 15. sz. elejéről származik., Kempis Tamásnak tulajdonítják. (Lásd

Tóth Béla

: Szájrul-szájra. Bp. 1901. 422–423. l.)

vagy helyesebben: így megy a világ sorja.

Érdekes lesz tudnotok, hogy

Nagykőrös

után

Miskolcz

Miksolc

ot emlitette ő

nga

Szerkesztői feloldás: nagysága

, mint a melly legközelebb áll a nyilvánossághoz. Üssétek a vasat, csináljátok ki a 12 professort, mert ez, úgy látszik, conditio sine qua non.

Jegyzet

conditio sine qua non.

– elengedhetetlen feltétel.

A mieink

Szilágyi Sándor

t és Losonczi Lászlót választották : miért nem csődűltél?

Jegyzet

Szilágyi SándorSzilágyi Sándor t és Losonczi Lászlót választották: miért nem csődűltél?

– A két újonnan választott tanár az ekkor bizonytalan jövőjű kecskeméti gimnáziumból jött át.

Arany János

Lévay József

t is kérdezte, nem pályázna-e

Nagykőrös

re? (máj. 28.)

Tizenharmadik nem kell, a vallás tanár is beszámítható, ha t. i. tanár, s nem valami káplán.

De hogy kellemesb tárgyra térjünk: isteni gondolat volt tőled ezt a bort küldeni! Azért mondom isteninek, mert merész, magasztos, fenséges eszme – más ember agyában, minden jó akarat mellett, halva született volna az illy gondolat. Még csak a (czéduláid szerint) farkát izleltem meg (értvén a csabai farkát, mellyről ugyan „semmit is nem olvastam krónikában”)

Jegyzet

„semmit is nem olvastam krónikában”

–

Ilosvai

Ilosvai Selymes Péter

idézet.

de excellens!

Jegyzet

excellens!

– kitűnő!

A mint a zsineget levágom a dugóról, s készülök ezt késsel villával kifeszegetni: puff! szobaközépen a dugó. Fele sem bolondság. Már ha illyen bort ihatol

Miskolcz

Miskolc

on, s még a fölött deputatum

Jegyzet

deputatum

– küldemény.

is (melly szó az itteni Lexiconban hiányzik) akkor, fiam, ne jőj

Nagykőrös

re, ha kötéllel húznak [törölt]
« is »
se. „Mert itt is vannak ugyan högyek,

Jegyzet

Mert itt is vannak ugyan högyek,.."

stb. –

Nagykőrös

ön a szőlős kerteket „högy”-nek nevezték, mint pl. „Temetőhögy”, „Bokroshögy” stb. Egy alkalommal az egyik kőrösi szőlőskertben – mint Benkó Imre leírja –

Arany

Arany János

„elindult s nagyon óvatosan lépkedve tett egy pár lépést előre, mintha, hegyoldalra akart volna fölmászni s midőn valaki kérdezte, hogy mit csinál ’keresem a högyet’ felelte, de ’nem találom’,”. ( Benkó, 45. l.)

s a högyekben hírős bor teröm, hirös egész

Czögléd

Cegléd

ig s Kecskemétig (kizárólag)” – de a farka itt nem terem, csak a feje, minthogy a szőlő gerézdet vagy fürtöt fejnek mondják, épen mint a káposztafejet.

Irodalmi ostobaságokról nem írok semmit. Te szintúgy olvasod azon három-négy nyomorult lapot, mint én: egyéb mozgalom a szépirodalom terén nem igen kaphándó.

Pákh Albert

bukó félben,

Jókai

Jókai Mór

Erdélben,

Nagy Ignácz

Nagy Ignác

nedélben, a Csarnok a szélben.

Jegyzet

PákhPákh Albert bukó félben – JókaiJókai Mór Erdélben, Nagy IgnáczNagy Ignác nedélben, a Csarnok a szélben

–

Arany János

tréfás megállapításainak összecsengő végeit aláhúztá: -félben, -élben, -élben, szélben. Magyarázatuk: a Szépirodalmi Lapok utolsó száma jún. 30-án jelent meg,

Pákh Albert

szerkesztette:

Jókai

Jókai Mór

Erdélyben utazgatott;

Nagy Ignác

nedélben (nedély = humor; nyelvújítási szó lásd Szily Kálmán: A magyar nyelvújítás szótára) I. r. (

Bp.

Budapest

1902. 232. l.) Csarnok = Divatcsarnok; szerk.:

Császár Ferenc

, viták szelében.

Iróink nem írnak, nem-íróink írnak; a critikusok sírnak, a hogy bírnak. Minthogy már illy szépen bele jöttem a litániába, ihol egy másik, mit nemrég egy fidibuszra irtam,

Jegyzet

fidibuszra irtam,

– pipa vagy szivar meggyújtására használt összesodort papírszelet.

[törölt]
« s »
mellyel most épen rá akarok gyujtani.

Jegyzet Ezután következik

Arany János

: ironikus, csípős „litániája”: rímekbe szedett véleménye a korabeli folyóiratokról, költőkről, művekről, köztük A nagyidai cigányokról is.

Hölgyfutár –:

Szegény tatár!

Jegyzet

Hölgyfutár –: / Szegény tatár!

–

Nagy Ignác

lapját

Arany János

és levelezőtársai sokat szapulták.

Vad rózsák –

Fris óság: Olcsóság.

Jegyzet

Vad rózsák – / Fris óság: / Olcsóság.

–

Arany János

itt

Tóth Kálmán

: Szerelmi vadrózsák című verses füzeteire utal, melyek elsője 1853-ban jelent meg. A célzásnak nincs köze Kriza János: Vadrózsák című népköltési kötetéhez, mely 1863-ban jelent meg.

Emléklapok

De majd kapok.

Jegyzet

Emléklapok: / De majd kapok.

– Magyar Emléklapok 1848 és 49-ből,

Szilágyi Sándor

szerkesztésében. (Lásd AJ. kk. XV. k. 859. l. )

Losonczi Fénix:

Null von Null: bleibt nichts.

Jegyzet

Losonczi Félix: / Null von Null: / bleibt nichts.

– Semmiből semmi: nem marad semmi. A Losonczi Phőnixet

Vahot Imre

szerkesztette és adta ki.

Enyedi Album

Hum! hum!

Jegyzet

Enyedi Album: / Hum! hum!

– A Nagyenyedi Albumot a város felsegítésére adta ki

Szilágyi Sándor

1851-ben (lásd AJ. kk. XV. k. 868. l. ).

Nők könyve:

Vajon könyv-e?

Jegyzet

Nők könyve: / Vajon könyv-e?

–

Szilágyi S.

Szilágyi Sándor

e címen adta ki a Nagyenyedi Album betiltott II. kötetét:

Nagyid. Czigányok:

Kevés a dohányok.

Jegyzet

Nagyid. czigányok: / Kevés a dohányok.

– Kevés az értékük, gyakorlati hasznuk. Tóth Béla Szájrul-szájra c. szállóige-gyűjteményében (

Bp.

Budapest

1901. 240. l.), mint

Arany János

-nak A tudós macskája c. verséből keletkezett szállóigét említi: „De mi haszna ha kevés volt / A vágott dohánya.”

Lévai

Lévay József

–

Mindig a tavalyi.

Jegyzet

LévaiLévay József – / Mindig a tavalyi.

– A levél címzettje. Valószínű, baráti hűségére érti.

Kinizsi Pál:

Hogy rug-kapál!

Jegyzet

Kinizsi Pál: / Hogy rug-kapál!

–

Tóth Kálmán

: Kinizsi Pál c. tíz énekes elbeszélő költeményére céloz.

Tubolyicska:

Bubolyicska. (= Baraboly)

Jegyzet

Tubolyicska: / Bubolyicska (= Baraboly)

– Tuboly Viktor zalai földbirtokos versei a Délibábban és a Budapesti Viszhangban jelentek meg s 1853-ban kötetben is kinyomatta Zalaegerszegen Költészet csirás címen. Tubolyiról

Arany János

a Szépirod. Lapok ápr. 3-i számának Ujdonságok rovatában a következőket olvashatta: „Tuboly Victor! Tuboly Victor! Ki legyen ő? Költő és ’eszmecsíra’” stb.

Délibáb:

Mind alább.

Jegyzet

Délibáb: / Mind alább.

– A Délibáb elsősorban a színi világ, Festetich Leo, illetve Jókai folyóirata. Tőle többet vártak.

Szépirod. Lapok:

Vaskalapok.

Jegyzet

Szépirod. Lapok: / Vaskalapok.

– E jellemzéssel

Arany János

magának a folyóirat szerkesztőjének önironizáló kifejezését idézi.

Pákh Albert

ugyanis „Balambér” álnéven Hét nemzetség. Operaszöveg címen a nemzetségeket a kór folyóirataival azonosítva vonultatja fel a Szépir.Lap. 25. márc. 7-i számában (399-400. l.). A nevekkel egyszersmind jellemzi is az illető folyóiratot: „Hölgyfutár (Előd)” - „

[szerkesztői feloldás]

BudaPesti

Viszhang (Álmos)” – „Családi Lapok, (Tas) nőtlen, de szereti a családot” – minthogy kat. papok szerkesztették. – Délibáb v a színházi világ lapja – (Huba), „kisasszony, jó parthie.” – Szépirodalmi Lapok (Und) „par excellence, de nem excellencziás kissé blazírt.”

Pákh Albert

itt saját lapját, szerkesztői törekvéseit jellemzi: valódi, igazi, de nem arisztokratikus, kissé fád. – Divatcsarnok (Tuhutum), „a furcsaságig komoly férfiú, delnő ruhában” tekintve, hogy a főrangúak ízlését szolgálta. Az „opera” hetedik szereplője: Hetilap (Kund), „erdélyi hazánkfia”. – A folyóiratok a jelenet többi szereplői előtt mondják el önjellemzésüket: A Szépir. Lap (Und) így mutatkozik be: „Ki vagyok én, nem mondom meg, / Ha megmondom, sem ismertek, Pedig ha rám ismernétek, / Tudom, mind hozzám jőnétek. / Komolyan, komolyan, / Vaskalap, vaskalap, / Intelligencia! Maradj ott Ázsia, / servus Európa! / (kivándorol Amerikába,)”. - Hogy

Arany János

is rímekbe foglalta véleményét a folyóiratokrol, művekről, ezek szerint

Pákh Albert

ironikus „operájá”-nak is köszönhető.

Szikszói enyhe:

Ennyé! ennye!

Jegyzet

Szikszói enyhe: / ennye, ennye!

– A Szikszói Enyhlapok 1853-ban jelent meg a szikszóiak „fölsegélésére”.

Császár Ferenc

szerkesztette.

Magyar Thália,

Igaz bi’ a’ ! (biz az)

Jegyzet

Magyar Thália, / Igazi bi ’a’! (biz az)

– Színházi és irodalmi évkönyv, 1853-ra jelent meg,

Vahot Imre

szerkesztette.

Divatcsarnok

[szerkesztői feloldás]

o = majmok.

Jegyzet

Divatcsarnok / d[szerkesztői feloldás] et o = majmok.

– A

Császár Ferenc

szerkesztette szalonfolyóiratról az előbbivel együtt nem volt

Arany János

-nak jó véleménye, bár időnkint ő is küldött verset bele.

Palócz dalok:

Repülj gyalog.

Jegyzet

Palócz dalok: / Repülj gyalog.

–

Lisznyai Kálmán

fellengős,

Petőfit

Petőfi Sándor

utánzó versei Palóc-dalok c. jelentek meg 1851-ben.

Kemenes alja:

Ne izéljen, hallja!

Jegyzet

Kemenes alja: / Ne izéljen, hallja!

–

Szelestey László

nak 1853-ban jelent meg Kemenesi Czimbalom c. kötete,

Petőfi

Petőfi Sándor

t utánzó álnépies verseivel.

Nagy Sándor:

Tóth Andor:

Alles einandor.

Jegyzet

Nagy Sándor: / Tóth Andor: / Alles einandor. [!][sic!]

–

Tóth Endre

szintén a Petőfi-epigonok közé tartozott. „Mind egyre mennek” - fejezte be tréfás németséggel