Aranysárkány fejléc kép
 
Tompa Mihály – Aranynak  
  Édes barátom!  
  Én gyorsabban válaszolok neked, de ezen válaszban kevés köszönet lesz, s valamint irása nekem nem mulatság, úgy nektek is kevés örömet fog szerezni.  
  Nehogy pedig ezen bevezetés után, levelem közepére ugorj, keresvén okát szavaimnak: kijelentem, hogy semmi nagy bajunk nincs, senki közülünk meg nem halt, még is igen csendesen vagyunk. –  
  Végig megyek leveleden először. –  
  Szegény
Szász
Szász Károly
né halálát mély sajnálkozással olvastuk. Igazad van: meg kell nyugodni, mindennek ez a vége. Bajosan fogok én is megfelelni a
Károly
Szász Károly
kivanatának a versre nézve, mert nem is igen tudok én az illyenhez, és kedélyem sem ollyan most hogy sükerrel irhassak csak két sort is; de azért felszólítását elvárom, s a mit lehet csinálok.  
  A professorság bizony elég roszul áll, ha úgy áll: még is mennyivel boldogabb vagy mint é n ! azt irod: ha igy vagy úgy lesz: „haza megyek”! látod én nem ösmerek a széles világon egy helyecskét sem, mellyről ezt mondhassam: haza megyek, itthon vagyok! pedig hidd el: a hivatalból én is hazamennék szívesen! Különben csak ne szeleskedjél valahogy, se roszabbnak ne nézd a körülményeket mint a minők, várd el!  
  Én kérdést teszek neked, te viszateszed nekem szórul szóra; igy, ha én is folytatom: sohasem lesz felelet. Tehát: a nyilt levélről
n
Jegyzet
a nyílt levélről
A.B.C.
Kazinczy Gábor
=
Kazinczy Gábor
Kazinczy Gábor
éról, a Szépir.Lap.ban. Lásd ADATTÁR.
aligha nem tudnék valamit, de a b. határszéli levélről
n
Jegyzet
a b. határszéli levélről
– a bosnyák … Lásd
AJ.
Arany János
máj. 23-i levelét és jegyzetét.
legkisebbet sem. – Tudom hogy Lévaiék bort küldtek, igen jól tették; – én is szeretnék inni belőle, de – nem fogok! –  
  Ne emlitsd az előfizetést: csömörig vagyok már vele! elkéstünk, kikoptunk az időből.
Fr
Szerkesztői feloldás:
Friebeisz
Friebeisz István
ugyan mindent megtett,
n
Jegyzet
Fr
Szerkesztői feloldás:
Friebeisz
Friebeisz István
ugyan mindent megtett, – a Virágregék kiadásával kapcsolatban.
de utasításaim leveleim elvesztek a postán, vagy legjobb esetben 15-öd napra értek
Pest
Budapest
re; ez ellopott egy hónapot, s bizonyosan sok előfizetőt. Alakjára, papírjára nézve stb. Pestre kellett volna menni magamnak, de – nem megyek. Kiállitódik a hogy lehet.
Fr
Szerkesztői feloldás:
Friebeisz
Friebeisz István
sokat tesz és fárad mellette, szinte sajnálom. Előfizető nem sok lesz; de csuda-e ez barátom! hidd el nem lehet győzni, mindig fáztam ezt az eszmét kimondani, de nekem
[szerkesztői feloldás]
= neked
csak kimondom, túlterhelve van a közönség előfizetésekkel, nem birja, nem birhatja hidd el! – Igazolom szavaimat. Csak tavasz óta a mi eszembe jut:  
  1. Garay összes költeményei,  
  2. Tóth Endre versei.  
  3. Szelid fájdalmak  
  4. Virágregék.  
  5. Dobsa színművei.  
  6. Markalf.  
  7.
Karacs Teréz
Karacs Teréz
.  
  8.
Kemény Zsigmond
Kemény Zsigmond
.  
  9.
Erdélyi
Erdélyi János
valami.  
  de bizonyosan nem jut még eszembe legalább 5 előfizettető; már most mond
[szerkesztői feloldás]
d
meg: lehet-e ezt győzni? Azonkivűl a méregdrága lapokra is előfizetni? albumokat venni? stb. Ne érts félre, mert gyakorlatból beszélek, mi okvetlen legjobb tanító mester. Mond
[szerkesztői feloldás]
d
meg csak: ha hozzád illyen emberek mint,
Lisznyai
Lisznyai Kálmán
,
Bérczy
Bérczy Károly
,
Dobsa
Dobsa Lajos
,
Pompéry
Pompéry János
iveket küldenek szoktál-e gyűjteni? én egyet sem vagyok képes! És valljon ezek az emberek rosz néven szokták-e ezt venni? én nem tehetek róla!
Garay
Garay Dezső
Sz Szent Lászlójára 12-őt gyűjtöttem, s egy betűt sem kaptam, de kapok mocskot és gyanúsítást, hogy a pénzt zsebre tettem. E tárgyban rövid időn kénytelen vagyok nyilatkozni nyilvánosan. –  
  „ Bele estünk, benne vagyunk!” hanem én sokkal lelkiismeretlenebb ember vagyok e tárgyban mint te; én úgy itt hagyom szó nélkül egyszer az irodalmat, mint szent Pál az oláhokat.
n
Jegyzet
itt hagyom … mint szent Pál az oláhokat.
– az i. sz. 9. sz.-ból származó pauliciánus felekezetből fejlődött a 10. sz.-ban Bulgáriában a bogumil felekezet, amely Moldvában is elterjedt. „Erdélyben 1660 táján voltak oláhok, illetőleg eloláhosodott bolgárok Alvinc körül” ; ezeket Kollonich Lipót érsek térítő mozgalma révén – „hagyta el szent Pál”. – A szólás mind a szászoknál, mind a magyaroknál ismeretes. (Lásd
Tóth Béla
Tóth Béla
, 48– 50. l.)
Úgy jártok velem mint a gólyával, nem tudjátok mikor ment el, csak azt látjátok hogy már nincs itt. – Mi a népies és nem-népies restauratiojáról beszélsz szépek és igazak. En erről még nem gondolkodtam megvallom, de most eszembe jut
Szemere Miklós
Szemere Miklós
nak egy elvetett szava: „Meglásd, ismét abbahagyják a népiest, s visszatérnek a régire” – ezt akkor természetesen nem hittem, azóta elfe
[szerkesztői feloldás]
le
dtem, most eszembe jut. Tehát vágott orrú, hegyes orrú csizma! népies nem népies! ebben is divat van tehát!? Azonban nem hiszem: hogy kikopjék az irodalomból ezen egésséges elem ismét, inkább tulviszik, mint abba hagyják, ez az én hitem. Hogy sok ember megutálta nem csuda, mert a Palóczdalok, Czimbalom és a Tótok
n
Jegyzet
a Palóczdalok, Czimbalom és a Tótok
Lisznyai Kálmán
Lisznyai Kálmán
: Palócz dalok
Szelestey László
Szelestey László
: Kemenesi Czimbalom c. köteteiről van szó, valamint
Tóth Kálmán
Tóth Kálmán
ról és
Tóth Endré
Tóth Endre
ről. (Lásd még ADATTÁR. )
egyenesen idemunkáltak, de tán még hasznunkra; ezen forráson át kellett mennie a népiesnek, hogy kiváljék mi az és mi nem az. A Toldihang (:nem
Schedel
Toldy Ferenc
urat értem) nem megy ki divatból, ha ezer
K. Gábor
Kazinczy Gábor
allegál is ellene, különben Divatcsarnoki czikkét nem ösmerem.
n
Jegyzet
A Toldi-hang ( :nem
Schedel
Toldy Ferenc
urat értem) nem megy ki a divatból, ha ezer
K. Gábor
Kazinczy Gábor
allegál is ellene, … Divatcsarnoki cikkét nem ösmerem
Kazinczy Gábor
Kazinczy Gábor
cikke nem a Divatcsarnokban, hanem a Szépirodalmi Lapokban jelent meg A.B.C. aláírással. – Allegál = érvel. –
Schedel
Toldy Ferenc
úr =
Toldy Ferenc
Toldy Ferenc
.
Azért ne hidd, hogy Toldi második része, ha ollyan lesz mint az első, épen azon kapóssággal ne fogadtassék mint az első. írd meg, megkell irnod, én is tudom hogy megírhatod; s bár átlátom a nehézségeket mellyekkel küzdesz a külkörülmények,. és saját énedben: megkell írnod. – Azt azonban jegyezd meg: mentül későbben írod meg, annál nehezebben irod meg! – Értem boldogtalanságodat is; hidd el nem affectatio vagy mese az: hogy a költő, nem boldog, de tán épen ezen küzdés teszi a kőltőt? Magányodban elhiszem hogy boldogabb volnál, de akkor ki irta volna meg Toldit? s kérdem ha tehetnéd: hogy Toldi ne létezzék, s ne létezett legyen, megfosztanád-e az irodalmat tőle, elveszett nyugalmadért? azon irodalmat, mellynek emelkedése annyira sziveden fekszik? én nem hiszem! És aztán ember! ha te igy beszélsz: hogyan beszéljek én ? – – – Megállottam, gondolkodván: ha valljon elmondjam-e a mit akarok? el kell mondanom, mert neked mondom. Valljon nem foglalok-e én méltó és igazságos helyet azok közt kik a költészetet, a mint most mondják: népnemzeties irányban kezdték művelni? én
[szerkesztői feloldás]
= és
hányszor emlit engem ott az itészét? Ha egyszer meg: tizszer nem! – Valljon nem folytam-e én is be arra, még pedig sükerrel, hogy a népies költészet oda jusson, a hol most áll, értve józan értelemben? ki ösmeri ezt el? a kutya sem. Valljon
Petőfi
Petőfi Sándor
és
Arany
Arany János
után nem méltán igényelhetem-e az utolsó legszerényebb helyecskét? oda szoktak-e tenni? emlékeztetlek
Atádi
Atádi Vilmos
bírálatára
Lévai
Lévay József
verseire nézve,
n
Jegyzet
emlékeztetlek
Atádi
Atádi Vilmos
bírálatára
Lévai
Lévay József
verseire nézve,
Atádi Vilmos
Atádi Vilmos
ugyanis
Petőfi
Petőfi Sándor
és
AJ
Arany János
; mellé nem
Tompá
Tompa Mihály
t, hanem
Lévay
Lévay József
t sorolta. (Lásd PestiN. 1852. 703–705. sz. júl. 14–16. )
vagy a Szépirod. Lapok értekezéseire e tárgyban. Megköveznének talán: ha a Kinizsy,
n
Jegyzet
Kinizsy
Tóth Kálmán
Tóth Kálmán
műve.
Czimbalom és a Palóczdalok írójához hasonlitnám magamat. Én ide hagyhatom, sóhajtás nélkül ezt a pályát, te nem! Önérzetembe kell visszavonulnom mint a csigának házába, és vissza is fogok vonúlni. Ez csúnyaság, szükkeblüség, érzem, de más irányt követni nincs erőm. Ezt én életemben először és utószor mondottam el, ezt is csak neked: tudom hogy figyelmeztetés nélkül megégeted levelemet.  
  Leveled végén ez áll „nem sokára szinről szinre” – nehezen!  
  Hogyan is lehetne nekem egyetlen tervem, egyetlen feltételem hogy azt a sors meg ne rontaná. Nem képzelheted, minő roszúl esik, hogy midőn először adsz világos választ eljöttötökről, nekem ezt kell válaszolnom: ne jöjetek! Sokáig tanakodtunk e thémán szegény jó feleségemmel, kinél jobban e világon ne szeressen titeket senki, s oda döntöttük a dolgot: hogy látogatá sokat halasszuk el közösen. Mert nem lenne öröm sem nekünk sem nektek az együtt lét jelenleg, s ide törni benneteket, a nélkül hogy utatok megfeleljen czéljának, több lenne, mint kiméletlenség. –  
  Mi barátom még most is csak kinlódunk; néha egy két napig ollyan szépen elvagyunk, azután, ujabb ujabb baj. Kisfiunk teljességgel nem bir egészséghez jutni, éjjeink nyugtalanok, házunk zavart; ehez járul: hogy feleségemnek mind két lába a bokacsontnál szüntelen fáj, és meg-megdagad; ez illy korán aggasztó! az orvos fördőt ajánl, de mit tegyen: gyermeke nélkül menjen-e fördőbe? ezt nem teszi soha; vigye-e gyermekét? mit csinál vele, beteg gyermekkel fördöben! Itthon maradjon-e hát? ez is csak nem lehetetlen!  
  De menjünk tovább!  
  Én előre úgy gondolkodtam, hogy nyomatandó kéziratom végett is hozzátok is Pestre megyek, aztán együtt eljövünk; azután, hogy 5 – 6 hétig legalább is mulatván körünkben, nem ülünk itthon szüntelen mint a tyuk, hanem kirándulásokat teszünk. Programmot csináltam, hogy megnézzük.  
  1. Murány várát.  
  2. a Diósgyőri hámorokat, a vidéket.  
  3. Tornát, ott a mi nevezetes van.  
  4. Az aggteleki barlangot.  
  5. Valamellyik fördőt, Hajnácskőt vagy Parádot  
  6. A sziliczei barlangot, szinte Tornában.  
  7. Az ónodi várhoz is elrándulunk, ott barátaim vannak. – stb stb satb  
  Aztán annyi biztos és meghitt tanyat, t.i. magunkszőrű emberek tanyáit, hol bennünket szivesen láttak volna, hol jól mulattunk volna, azonban: énhaeljőnétek is egy lépést sem mehetnék veletek!  
  Nem rég adta tudtomra a szolgabiró: hogy mint notatus internalva vagyok,
n
Jegyzet
mint notatus internálva vagyok,
– mint politikailag megjegyzett (gyanús) személy, nem hagyhatta el Hanvát.
az az utlevelet nem kapok sehova! Szerencse: hogy
Miskolcz
Miskolc
ot megjártam, nem tudván még ezen határozatot, mert most már oda sem mernék elmenni, mint mentem utlevél nélkül. – Már most édes barátom! mi örömed lenne, ha az országúton fognának el, s vinnének Kassára vagy Pestre mellőled? Ezért nem iszom én a te borodból ez idő szerént! – Mindezekért nem javalhatom nektek, – pedig bizony igen fáj – hogy hozzánk jöjetek!  
  A szolgabiró javallatára, lejárt útlevelem odamelléklésével, folyamodtam Kassára, engedelemért; azt mondja a szolgabiró, hogy remélhető a passus mégis, egy útra, mellyet elvégezvén, az interimalis utlevelet
n
Jegyzet
az interimalis útlevelet
– az ideiglenes, azaz csak egy útra szólót.
azonnal be kell adnom. Minden egyes út miatt először Kassára folyamodjam? azután Putnokra menjek a szolgabiróhoz? azután Rimaszombatba a főnökhöz? azután ismét személyesen vigyem be utlevelemet? Utamban minden helységben hol léteznek, személyesem jelentsem be magamat a csendöröknek? Nem én! inkább örökre itthon veszek! Folyamodtam mégis! és ha megnyerem:
Nagy-Körös
Nagykőrös
re iratom az egy útat, legalább, én láthassalak titeket meg egy pár napra ha máskép nem lehet.  
  Azonban ez is vékonyabb remény a pókhálónál, azért szükséges lesz megirnod: nem mentek-e
Szalontá
Nagyszalonta
ra; és ha menőkétek van, menjetek, mert az én menetelem a bizonytalannál is bizonytalanabb; ha megkapnám is az egy útra az engedélyt: lesz-e családom ollyan állapotban, hogy elhagyhassam? ha nőm fördőbe megyen: nem leszek-e kénytelen a háznál maradni? Éhez még az is járul: hogy káplánomat professornak választottak a Rimaszombat-osgyáni egyesült protestáns iskolába, ha elfogadja, nem kell-e véletlenül elfoglalni helyét, vagy nem vál-e meg tőlem hamarébb, készülni, mint én segédet kerithetnék. Szeremlei Károly ugyan jó fiú, addig csak itt lenne még, de hát a többi akadály!  
  Látjátok édes barátim! hogyan elolvadt az a régen régen táplálgatott remény, hogy ti hozzánk jöttök! de a két rosz közűl a kisebbet kell választanunk. Vigasztalhatatlanok volnánk, ha eljővén, ide törekedvén, nyajas, kedélyes mulatás, elszórodás és kirándulások helyett, csak nyomorúságainknak tennénk benneteket osztályosaivá; mondám ez nem lenne barátság, ez kiméletlenség lenné!  
  Furcsa! ösmerünk benneteket, tudjuk: hogy megértetek minket, még is ollyan kinos ez a tudósitás; szegény feleségem szeme szinte könybe lábadt, hogy
[törölt]
« a »
levelem erre vonatkozó részét neki felolvastam. De nem lehet másként! Talán … majd … ! de az ördög csináljon többé tervet!  
  Isten áldjon meg benneteket kicsinyestől nagyostól, öszintén óhajtjuk kicsinyestől nagyostól.  
  Hanva julius 5. 1853.  
  igaz barátod  
 
Miska
Tompa Mihály
 
 

Megjegyzések:

Arany László
Arany László
hagyatékából (lásd AkÉrt. 1899. 660. l. 940. sz. a.) Válasz
Arany
Arany János
jún. 28-i levelére.