Két álló hete, hogy magamat az isteni vakáczió kényelmeinek átadva, hol
Miskolcz
on, hol Szentpéteren édesapámnál
ütöm a legyet lábam szárán. Kutyabajom volna, ha meg tudnám állítani gondolatimat, lelkem
hullámzását, valamintségesen megáll a juh szeme, midőn nem is pillantva bámul a nagy semmire.
De engemet hol egy, hol más, ha egyéb nem, az eltivornyázott napok utófájdalma riogat föl
olykor-olykor. Azt hittem én, hogy találok még egy zugot valahol, hová a mostani korszellem
érintései el nem hatnak. És most elkomorodva kérdezem a bibliával: hová menjek a te szined
elől, és a te orczád elől hová fussak?Miskolc
n
Ha a mennybe megyek, ott vagy; ha a koporsóba
vetem ágyamat, ott is jelen vagy stb.
Jegyzet
hová menjek a te szined elől, stb.– 138. zsoltár.
Sejtheted már e sentimentalis introductioból,
n
hogy szivem felé kezd
közelíteni a méreg, melyet napjainkban a professori díszes hivatal nyújt ily magamforma
embernek. Ha csak lehet, most az egyszer fére teszem Szokrates
philosophiájátJegyzet
Sejtheted már e sentimentális introductioból,– ez érzelmes bevezetésből.
n
s megmentem legalább a szívemet.
Jegyzet
fére teszem Szokrates philosophiáját– aki bölcselkedése központjába a természet helyett az embert tette.
Mikulás
ő nagysága bennünket is
meglátogatott. Én ismertem ő Mikulás János
ngát
, midőn
még hozzám hasonló armer Teufel vala,Szerkesztői feloldás: nagyságát
n
csakhogy ő már
akkor is inkább volt ördög, mint szegény, és ez időből, bár nevetséges fakarddal hadonáztunk,
furcsán emlékezhetik én rám ő nagysága. Épen cenzúrák alatt érkezett
hozzánk.Jegyzet
– Mikulás János, a prot. iskolák felügyelője, amikor még szintén „szegény ördög’ volt.Mikulás… midőn még hozzám hasonló armer Teufel vala.Mikulás János
Lévay
és Lévay József
Mikulás
láthatólag nem rokonszenveztek egymással.Mikulás János
n
Izzadtunk rettenetesképen hogy a kapanyeleket elsüthessük.
Természetes, ily körülmények közt, – de különben sem igen – törhetett ki bennünket a
lelkesedés a nagyságos vendég ünnepélyes fogadtatására. Oh pedig mily keményített volt az a
pofa! Mily hódolat-sovár az a pillantás! Szóval egymás előtt tökéletesen megbuktunk. Még a
fátum is úgy akarta, hogy megbukjunk. Tanácskozmányt hirdetett ő n[agysá]ga, melyben jóra való
fogas és nyakas kálomisták is jelentek meg. Ő
Jegyzet
Épen cenzúrák alatt érkezett hozzánk.– Az iskolai vizsgák idején.
nga
szónokolt. Elmondta miért jött,
elmondta hogy neki és a kormánynak óhajtása, sőt akarata Szerkesztői feloldás: nagysága
Miskolcz
on felgymnasiumot szervezni s azt is elmondta, hogy az uralkodó még az
1790: 26. t.cz. ben feltartó magának annak idejében a tanügyek rendezését s most őfelsége nem
tesz egyebet, mint e jogot gyakorolja. Nosza rajta Miskolc
Oláh Geczi
!Oláh Gedeon
n
Nem kellett erre több egy buzgó jeles atyánkfiának, neki vágott több
tűzzel, mint eszélylyel s úgy kiforgatta ő
ngát
minden tudományából, hogy csak úgy
nyelte az üres kortyot. Ez malum ómen volt ránk nézve.Szerkesztői feloldás: nagyságát
n
Ő nagysága végkép elszomorodott. Az
eredmény az lett hogy tiz rendes és két pótló tanárt kiállithatunk; ha megerősitnek jó, ha nem
az is jó; mi többet nem tehetünk sem istennek, sem embernek. Megnézte aztán termeinket,
múzeumunkat, könyvtárunkat, meghallgatta censuráinkat és mindennel teljes megelégedést
hazudtak ajkai. Kémlelődőtt inkább, mint őszintén vizsgált. Inkább a nehézségeket kereste,
mint azok elhárításának eszközeit. Két értelmüleg szólt mindig, egészen úgy, mint az eddig
hozzánk küldött rendeletek. Sőt elég hitvány volt azt emlegetni, hogy mily meglepő
ünnepélylyel fogadták őt Jegyzet
Ez malum ómen volt ránk nézve.– Rossz, baljós jel.
Kőrös
ön; dal, vendégség, tisztelgés
minden házban, s dühös verseny a körösi és kecskeméti város-kocsis közt azon szerencséért,
hogy ő nagyságát melyik szállitsa. – De halld, mi történt velem, mert ez valóban, „mulatsághoz
hasonló.” Ő Nagykőrös
nga
már jó eleve kérdé az
igazgatót, vájjon csakugyan én is tanár volnék-e itt, mert ő azt csak úgy hallotta. (!? )
Azután később mondá, hogy a föladás minden tanintézetből igen gyakori s oh fájdalmas (:óh
tudom mily fájdalom:) sokszor magok a tanárok vádolják társaikat. Em ia tt például Szerkesztői feloldás: nagysága
Kőrös
ön is csak Nagykőrös
Szász
nak és Szász Károly
Jánosi
nakJánosi Ferenc
n
felfüggesztésével történhetik az iskola megerősítése
stb.Jegyzet Ugy ne értsd, mintha őket is tanárok vádolták volna
el.
n
Én pedig – mint már
én – ” hadi törvényszéki ítélet következtében ültem volna meg a Neugebáudot s ez nagy
baj.”n
. Bandi legyek, ha tudok
arról valamit, de ez jele annak, hogy ő Jegyzet
én – „hadi törvényszéki itélet következtében ültem volna meg a Neugebáudot s ez nagy baj.”– Ez téves értesülés volt, de nem
Mikulás
találta ki. – 1849.
dec. 15-én írták Mikulás János
Erdélyi János
nak: „Tegnap ismét többeket eresztettek szabadon köztük Erdélyi János
Lonovics
és Lonovics József
Lévai
.” (Lásd
Erdélyi
Lev. I. k. 347. l . ) – Ezt a téves hírt hallhatta Lévay József
Mikulás
is.Mikulás János
nga
keresi a vádakat. S itt következik a legjava. Épen a poétákkal adtam censurát. Ő
Szerkesztői feloldás: nagysága
nga
is jelen volt.A fiuk ön müveiket
mutatták be s egy fattyú egészen mást csúsztatott a többi közzé, mint a mit nekem kevéssel az
előtt mutatott – egy forradalmi hangú verset. A hogy ő nagysága
megszagolta, kiállittatta a fiut. Elmondatta vele hangosan. Akkor neki fordult és csinált
komédiát, mely olyat szólott, mint egy budai harang. Elsápadt és harsogott. Szidta a rebellis
poétát, mint a bokrot, hogy „ez a legegyenesebb út a börtönbe, hogy ezért 24 et vághatnak rá,
hogy az iskolát becsukhatják, az ártatlan professorokat (:t.i: engemet:) elcsaphatják,
etcetera. Nagy lett a confusioSzerkesztői feloldás: nagysága
n
minden oldalról. En pedig azt mondtam, hogy mosom a kezem az egésztől. S
valamint azelőtt nem, úgy azután sem szóltam többé ő
Jegyzet
Nagy lett a confusio– a zavar.
ngával
. – Imé láthatod, hogy ha még
mindezekhez „egy kis forradalmi inquisitióSzerkesztői feloldás: nagyságával
n
járul, az iskolakapu előttem kitárni!” De ha kitárul is, nem tehetek
árul, az is elkel végre ki elad és árul.
Jegyzet
inquisitio– vallatás.
E hosszú szünidőben szándékoztam mindenfelé, most sehová sem megyek. Tegfölebb itt a vidéken
kószálok.
Tompá
hoz meg vissza.
Hát te hol és mivel töltőd az időt octóberig? Toldi
alszik-e vagy ébren van? Csináld az ur áldjon meg; mert egy tiedféle
önálló munka többet érne mint száz polémia. S én valóban kétségbe estem
költészetünk újabb kegyetlenkedése fölött. Sőt iszonyodva fordulok a közönség izlése felé.
Tápjaink is napról napra hitványabbak. Émelygés beléjök nézni. Engem pedig mindegyik fényes
megelőzéssel honorál. Szilágyi Virgil 20 p. ftot az ur istenhez
utalványozott részemre; Tompa Mihály
Jókai
tól
harapó fogóval kellett kicsikarnom fél év múlva egynéhány garast; Jókai Mór
Pák
, Berczi és Pákh Albert
Gyulai
még csak jó szóval sem fizettek; soha
de soha egy betűt sem írtak nem az hogy fizettek volna s még csak azt sem tették meg, hogy
legalább sokáig éljenek. Ez különben rám nézve sem nem újság, sem nem csüggesztő valami, a
mint nem az sem, hogy költeményeim első kötetéből még eddig egy jó fillért sem kaptam.
Gyulai Pál
Beleuntam az irásba; te pedig beleunhattál az olvasásba. Jó lesz abbahagyni. Különben e
soroknál lehet neked unalmasabb és feketébb companistád is
n
collegáid közt. E miatt sokszor sajnállak, de te meg viszont
sajnálhatsz engem. Mindenesetre isten áldjon s oltalmazzon kedves háznépeddel együtt
Jegyzet
lehet neked … feketébb companistád is …– társad, aki inkább érdekelve volt a forradalomban.
Józsi
Lévay József