Arany – Tisza Domokosnak

Tisza Domokos

!

Három levele fekszik előttem, s gondolom nincs is több válasz nélkül. Egy kissé megvárakoztattam, mert holmi examenekkel bajoskodtunk,

n

Jegyzet

holmi examenekkel bajoskodtunk,

– a gimnázium év végi vizsgáival. 4– 5 nem is.

de nem is tudtam eleinte, ha

Pest

Budapest

re vagy Gesztre intézzem-e a levelet.

n

Jegyzet

nem is tudtam eleinte, ha Pestre vagy Gesztre intézzem-e a levelet.

–

Tisza D.

Tisza Domokos

fent jelzett első két levelét még

Pest

Budapest

ről írta s csak a júl. 1.8-i kelt Geszten.

Gáspárék azóta ott lesznek, így szűnnapok vannak Geszten s lakodalom hegyen-völgyön. Én szűnnapjaimat itthon fogom élvezni, s nyelem a homokot, mellytől szürke a lég. Toldit csakugyan eladtam, de nem

Gereben

Vas Gereben

nek,

n

Jegyzet

Toldit csakugyan eladtam, de nemGerebenVas Gereben nek stb.

–

Vas G.

Vas Gereben

ez év febr. 15-i levelében kérte tőle, majd megbízta

Sükey Károly

Sükei Károly

t, ismételné meg kérését. –

Sükey

Sükei Károly

viszont

Tisza Domokos

t kérte közvetítőnek, aki jún. 10-i levelében tájékoztatta az ajánlatról

AJ.

Arany János

-t.

hanem

Heckenast

Heckenast Gusztáv

nak külön kiadásra, igy nem sokára második kiadásban fog ő kigyelme megjelenni. Ezért a mult napokban megfordultam

Pest

Budapest

en, találkoztam Feketeékkel,

n

Jegyzet

találkoztam Feketeékkel,

– Fekete Mihályékkal.

ők is mennének Erdélybe, ha passus volna.

Egyéb historiai jelentőségü esemény nem történt; most tehát mehetünk a versekre, kővetkezendő renddel:

n

Jegyzet

mehetünk a versekre, következő renddel:

–

AJ.

Arany János

Tisza D.

Tisza Domokos

verseivel érkezésük időrendjében foglalkozik. A jan. 15-i levélben érkezett Honvágy, valamint az angolra fordított Jegenyefa tetejébe, Deres a fű … és Bús az idő … c. versek szövegét lásd e kötet 246– 247. l. A Honvágy c. költemény – amely

Tisza Domokos

nak

Arany

Arany János

és családja iránti hűséges ragaszkodását tükrözi – megjelent a TDHV. között (56. l.). A kézirat és megjelent szöveg között csupán a központozásban és a magánhangzók hosszúságában van változtatás: 1. vrsz. 1. és 3. sora végére

AJ.

Arany János

vesszőt tett. 4. sor végére felkiáltójel helyett: pontot. 3. vrsz. 1. sorában „elhagy …” – helyett „… elhagy … ” 2. sor végére pont helyett: vesszőt.4. sor végére pontot. 4. vrsz. 1. sor: „Óh !” – helyett: „Oh” 1. sor végén: felkiáltójel helyett: vessző. 2. sor végére: felkiáltójelet. 2– 3. sorban az „újra” és „újólag”-ot rövid magánhangzókkal közölte: „ujra”, „ujólag”. 3. sor végére vesszőt tett. 4. sor: „Ifjú” után vesszőt tett.

A Honvágy

n

Jegyzet Lásd e kötetben 246– 247.

. Megfelel cimének. A vágy növekedése szépen van hasonlítva a folyó dagadásához, a mint célját inkább megközelíti. Egészben is jó vers, csak a hangzatosságra kellett volna néhol nagyobb gond.

Az angol fordítmányok

n

Jegyzet Lásd e kötetben 246– 247.

, ugy hiszem, jók, bár competens bírájok nem lehetek. Ugyan azon hangokat ismerem ugyan fel bennök, miket az angol népszerű költészetben: az a „My own darling, sweet love, gentle dove” stb.

n

Jegyzet „My own darling rosebud sweet lőve, gentle dove” stb. – „Az én kedves rózsaszálom édes, szelid galamb” – a Jegenyefa tetejébe … c. dal refrénje.

mind angol: de ugy hiszem mégis, hogy csak angol fül érezné meg teljesen, ha jók-e. Szász is olvasta és, velem együtt, jónak találta őket.

A szirt bosszúja,

n

Jegyzet Lásd e kötetben 248– 249. l.

forma tekintetében jó, bár némileg a

Bajza

Bajza József

modorra emlékeztet; hanem magával a boszú eszméjével nem tudok kibékülni. A bérc leomlás nem olly mindennapi dolog, mint egy kövi rózsa, vagy ennek leszakítása; meglehet személyes ellenszenv bennem: de én megvallom hogy nem szeretem az illyen óriás költészetet, midőn a bérc megharagszik és csodát tesz holmi csekélységért, a mi naponkint megtörténhetik vele. Szerintem az effélék, (midőn t.i. élettelen lények viszik a cselekvő szerepet) csak akkor helyesek, ha vagy 1/ népmondán alapulnak, vagy 2/ allegoriai jelentésök van. Itt, és sok virág-, bérc- stb.- regénél egyik eset sem fordúl elé; mert példa

[!]

[sic!]

ul, ha ez allegoria, mi belőle a tanulság? Az-e hogy nem kell a kövi rózsát leszakítni?

Goethe

Goethe, Johann Wolfgang von

szerint: fessük mi az embert: a természet csak háttér legyen; mert embert csak ember érdekel leginkább: nem az élettelen, bár megszemélyesített valók. Különben, mint mondám, a vers csinos, [törölt]
« mint »
az alapeszmét kivéve semmi hibát nem találok benne.

n

Jegyzet A szirt bosszúja c. versét

Tisza D.

Tisza Domokos

jún. 20-i levelében küldte; lásd e kötet 248– 249. l.

Kopp.

n

Jegyzet Lásd e kötetben 264– 267. l.

Ifjú leány, óbor: új bor, vénleány: ez az ellentét. Az asszu bor, az asszú kisasszony: szójáték is. Mehet. A bezárás legjobb: de az „Egy fogyna – hagyna el!” a rövidség miatt nehezen fejezi ki magát. „Csak az fogyna – csak ez hagyna el már” ennyit kellene a versbe préselni, hogy jó legyen.

n

Jegyzet A Kopp! c. verset

AJ.

Arany János

felvette TDHV. versei közé (57. l.) Hopp! – címen. Eredeti szövegét lásd e kötet 264. l. –

AJ.

Arany János

változtatásai a következők: 1. vrsz. 1. sor: „… asszú ó bort.” – helyett: „… aszu ó bort,” 3. sor: „Szerettem, ifjú lánykát.” – A vesszőt törölte, a sor végére vesszőt tett. 4. sor: „– És csalfán elhagyott!” – helyett: „És – csalfán elhagyott.” 2. vrsz. 1. sor: „Most azoknak hijjában … ” – helyett: „Most, azoknak híjában,” 2. sor: „– Ifjú vinkót iszom” – a gondolatjel a sor végére került. 3. sor: „… asszú … ” – helyett: „… aszu … ” 4. sor végére: felkiáltójel helyett: pont. 3. vrsz. 1–2. sor: „Ez fogyna-hagyna el! De Kelyhem megint dagad” – helyett: Csak fogyna – hagyna el már! De im, kelyhem dagad –

Ebrománc :

n

Jegyzet Lásd e kötetben 264– 267. l.

ebrománc. Nem ér sernmit.

Tűnődés .

n

Jegyzet Lásd e kötetben 264– 267. l.

Ügyes gondolat. A kivitel is jó. „Már csak egyik olly igen nehéz” = Már csak egy is = Egyik is már = Tudom már, hogy = Már tudom, mit =

n

Jegyzet A Tűnődés c. költemény szintén megtalálható TDHV. között (58. l.). Eredeti szövegét lásd e kötet 265. l. –

AJ.

Arany János

a

Tisza D.

Tisza Domokos

-nál három versszakot: 8 + 8 + 4 sorral, öt négy sorosra tagolta. Egyéb módosításai a következők: 1. vrsz. 2. sor végére vesszőt tett. 3. sorban: „lyán” – helyett: „lány,” 4. sor végén: kettőspont helyett: pont. 2. vrsz. 2. sorának végére vesszőt tett. 4. sorban a „bírom” szóba rövid „i”-t tett. 3. vrsz. 1. sor: „Már csak egyik – ” helyett: „Már egyik is” 4. sor: „Még kettőt tetéz! !” – helyett: „Két munkát te téz!” 4. vrsz. 1. sor végén: „hogy”– helyett: „mit” 2. sor végére kettőspontot tett. 5. vrsz. 2. sor: „… S így tán meglehet” – helyett: „S így tán, meglehet,” 4. sorban: „lyán” – helyett: „lány”

Anya és fiú.

n

Jegyzet Lásd e kötetben 264– 267. l.

A tárgy nem tetszik. A francia rém iskolához szít – vagy hiszen még Borgia Lukrécia is anya volt... Arákat szebbeket, illőbbet, nyájasbat, dúsabbat. – Ajkat ajkért ez csere; ajk helyett: ez kipótolás bármi uton. „Keblem legyen bánatod sírja, melly neked szebb jövőt igér” puff ! Mint vers, az eszmét leszámítva, sem sokat ér.

A patyolat bőrü Dorset.

n

Jegyzet Lásd e kötetben 264– 267. l.

Miért épen patyolat, miért épen bőrű, miért épen Dorset ? Fordítás, vagy eredeti? No, én nem bánom, akármellyik: a ballada jó, erős, férfias vonásokkal van festve: de a cigánynak aestheticusabb név nern ártana. A verselésben dactylicus lengést vélek észrevenni, de csak vélek, mert pogányul pongyola. Erről szólok először is. A német és angol, ha dactylust ír, megtartja saját mértékét a milyenre nyelve képes. Az accentualt szótag mindig hosszú, a többi közönyös, vagy rövid. A magyar szinte köteles volna saját hangmértana szabályait követni, a mint ez megvan állapítva. Azonban ez a rimes-dactylusban nehéz: tehát vesznek némi szabadságot, azaz néhol, elvétve, a rövid helyett hosszút is használnak. De minő hosszút? Ki nyelvünket vizsgálja, észre fogja venni, hogy az accentuált szótag hosszabb, mint a nem accentuált, úgy hogy több féle categoriát, a hosszuságnak többféle mértékét lehet megkülönböztetni. 1. állt: kétszeresen hosszu, mert accentus és positio

n

Jegyzet

Az accentuált szótag … – accentus és positio …

– a hangsúlyos szótag; – hangsúly és helyzet …

van. 2. ér, simplán hosszú, mert csak accentus van: e kettőt soha sem szabad rövidnek venni. 3. Hall, ez is hosszú, positio által, de valamivel még is rövidebb, mint az előbbiek. Szabály szerűen ezt sem szabad ugyan rövidnek venni: de vannak esetek, a nehezebb versformákban, hogy elcsúsznak gyéren, rövid helyett. Itt a mássalhangzó betűk minősége határoz: ha két néma betű (p.k.t.b.g.d.) jön össze, az nem lehet rövid. péld.: sapka. Két ugyanazon betű szinte mindég hosszú példa: toll, több. Ha elől folyó betű (l.m.n.r) utána néma jő ez is hosszu: péld.: halk, erd, verd. Ha elébb van a néma, aztán a folyó: ekkor rövid helyen, szorultságból elmegy pl. sima tükrén. Szinte így lehet néha az l, m, n betűket is, németesen elnyelni p1.

– – U U – U U – U U –

Vád | meg nem ü|völti nem | szállja, ma|dár. Vörösen.

Hol szíve a | szótlan keservre he|vül. Verseghy.

4/-ik eset, midőn a szótag abszolute rövid.

Különben, mondom, a ballada jó; a füsti cigányt szebben is ki lehetne tenni.

n

Jegyzet

Tisza Domokos

Kopp! – Ebrománc – Tűnődés – Anya és fiú – A patyolat bőrű Dorset c. verseit júl. 1.8-i levelében küldte; szövegüket lásd e kötet 264– 267. l.

No de elég most ennyi, gondolom, hogy eddig lelkéből megúnta. Ha megúnta, kezdje elől, s adjon nekem minél több alkalmat az aggatódzásra. – Üdvözletemet az egész családnak! a grófné kezét csókolom,

Kovácsbácsi

Kovács János

t, meg

Szalontá

Nagyszalonta

t köszöntöm, magát édes

Domokos

Teleki Domokos

ölelem – Quid plura?

n

Jegyzet