Megbocsáss, hogy illy hirtelenébe válaszolok leveledre: de én pontos és fontos ember vagyok,
a mint azt tapasztalni több ízben is volt szerencséd; s épen nem ritkaság, ha egy hónap mulva
már kapod válaszomat. Egy tervem ment füstbe, édes jó czimbora, téged, a te szalmaözvegységed
szomorú és unalomdús napjaiban meglepnem, csak így solo, a mint vagyok.
Már előre képzeltem, mint rád ijesztek; hogyan fogod törni kezedet és lábodat, mikép elégítsd
ki a te finnyás barátodat, ki veled kész leendett szalonát sütni a konyhán, s
testu poharat, vagy kancsót
inni
n
a pitvar küszöbén, ebsorban. Igazán a
juxJegyzet
testu poharat,… inni– „te s tu ” pohár = tegeződésre való koccintás.
n
megérdemelte volna, hogy
füstbe ne menjen: de csak az vigasztal, hogy ennél üdvteljesebb tervek is merűltek már az
enyészlet létsemmisítő ölébe. Hogy illy virágos irálylyal élek, azon ne csodálkozzál, mert
ebből tetszik ki, hogy olvasom a Divatcsarnokot, mellyet te, szerencsétlen
furulyás, talán csak híréből ismersz, mint a czigány a sárgadinnyét, ki beszélt olly emberrel,
a ki látta azon embert, ki a debreczeni vásárban ette a fentczímzett dinnye
héját.
Jegyzet
a jux– a tréfa, csíny.
De hogy leveled fonalán menjek: baj, baj, barátom, mind baj. De hisz minél több az ember
baja, annál több, némelly bölcsek szerint, a boldogsága, mert annál több a remélnivalója, s a
remény maga a boldogság. Illy értelemben én is boldog volnék, ha reményeim olly bőven
existálnának, mint nélkülözéseim; vagy is, ha a rongyos jelennek minden lyukát befoltozhatnám
egy reménnyel. Hej! nekem is a közelebbi 6 nap rettentő volt, azt hittem, kedélyem, lelkem
végfelbomlásnak indul; rémítő volt a küzdelem. Ma hála az égnek, jól vagyok. Ne hozzon isten
olly napokat rám többé! Mulatság, szórakozás kell nekem minden áron, különben tönkre
jutok.
A virágregékkel csak engem akarsz lóvá tenni ugye? Mintha nem olvastam volna én a Pesti
Naplóban, hogy
Friebeisz
100 arannyal, in specie & natura,Friebeisz István
n
honorálta. Ládd, Jegyzet
in specie et natura– színleg és ténylegesen.
Miska
! még mindig tele van a szád
panaszszal, pedig aranyeső hull öledbe, mint Danae kisasszonynak. Én is eladtam vitéz Toldi
Miklós ecsémet (de fájdalom! még csak a régit) 600 forintért, mellyből azonban 68-at szépen
elvesztettem. Eggenberger protestált, hogy neki az első kiadásból még nehány példánya nem
fogyott el; én Tompa Mihály
Toldi Ferencz
et, a
Kisf. társaság igazgatóját felkérdeztem, ez azt felelte, hogy joga van Toldy Ferenc
Eggenberger
nek protestálni: így nem
volt mit tennem, mint III Toldi Miklóst és Szuhai Mátyást és
Bosnyák ZsófitEggenberger József
n
a nyakamba varratnom per 36 xr.
No de, veszett fejszének a nyele megvan, 68 forint híján a többit részint már megkaptam,
részint ezután megkapom, s ez uttal tisztában vagyok. Hanem az szép dolog, hogy a Kisf,
társaság vagyis Eggenberger
-féle kiadás mind ez ideig nem tudott elfogyni: oka? talán a
közönség? oh nem! aranyért sem lehetett volna néhány év óta kapni sem a pesti, sem a vidéki
könyvárusoknál, kivévén az Eggenberger József
Eggenberger
úr becses boltjának valamelly sötét zúgát. Mióta Eggenberger József
Kőrös
ön vagyok is, számtalan ember kérdezte nálam, állítván, bogy
Nagykőrös
Pest
en nem kapható, ők bejártak érte minden könyvárust. Igy árulják
a magyar könyvet !
Budapest
Arról pedig,
Mihály
öcsém,
szépen hallgatsz, hogy megíratta veled Török János ama famosus
verset,Tompa Mihály
n
mihez maga ad
eszmét, kelmét, czérnát, bélést, gombokat, csupán össze kell állítni? Azért is megveszem az
igazmondó profétát, hogy kisűljön a turpisság.
Jegyzet
Arról… hallgatsz, hogy megíratta veled Török János ama famosus verset,– a „hírhedt” vers az Igazmondó c. kalendáriumban jelent volna meg, de
Tompa
se írta meg. (Lásd szept.
8-i levelét. )Tompa Mihály
Beszélsz még a
Délibábról, a Tóthokról, arra nincs mit
válaszolnom, részint, mert veled egyetértek,
[törölt]
« R »
A kőrösi iskola nyilvánossága megérkezett: a professoroknak is elnézik még valameddig (talán
míg csínyt nem tesznek) régi bűneiket. Hogy
Szász
lemondott, helyette mást is választottak, azt talán már tudod is.
Szász Károly
Szász
t Kecskemétre hítták, meg is ajánlkozott, azaz elfogadta a tanárságot. Jelenleg
Erdélyben van, ott is akadt volna szerencséje, a k.-vásárhelyi
jövedelmes papság. Nem hiszem, hogy adott szavát viszavonja, s Kecskemétet felsüsse.
Szász Károly
Sírvers, neje kövén, már van, de
Károly
szivesen vette volna emlékűl elkésett soraidat. A sírverset én
iszkábáltam,Szász Károly
n
nem
igen derék biz az, de jobb nem sült. Ide jegyzem:
Jegyzet
A sirverset én iszkábáltam,–
Szász Károlyné
sírversének utolsó négy
sorát Szász Károlyné Szász Polyxena
Benkó Imre
, majd
Benkó Imre
Kozocsa Sándor
szerint –
Kozocsa Sándor
Szász Károly
írta (lásd
AJ. kk. VI. k. 221. l.).Szász Károly
A sirkő árnyas berekben, félre a többi síroktól, csaknem magányosan áll, egy dombon;
aranyozott betűi olly szépen csillognak ki a lombok közűl, ha a délesti nap rájok veti
sugárait! Ott nyugszik
Szász Póli
.
Szász Károlyné Szász Polyxena
Tegnap, tegnapelőtt Kecskeméten voltam szórakozni. Ott van
Gyulai Pali
, ír valami regényt,
Gyulai Pál
Szilágyi
nál.Szilágyi Sándor
n
Jól esik velök néha kicsevegnem magamat, már másodszor voltam
ott, Jegyzet
Ott van–Gyulai Pali, ír valami regényt,Gyulai PálSzilágyinál.Szilágyi Sándor
Gyulai
Egy történet napjainkból c. regényét írta ekkor a Bp. Hirl. számára,
tervét a „cenzúra buktatta meg.”. (Lásd
GyulaiLev.
603. l.)Gyulai Pál
Mentovich
csal, 2 hét
alatt, a vasúti kavics tetején utazva.
Mentovich Ferenc
Szombaton lesz a pálya nagyszerű megnyitása;
n
azontúl nem ülünk a kavicsra.
Meglehet felrándulok Pest
re a falamiával mert Budapest
Julcsa
és Arany Juliska
Laczi
sarkalnak erősen, hogy ha már Gömörbe nem
mehetünk, menjünk fel legalább Arany László
Pest
re. Ők még nem látták Budapest
Pest
et, képzelheted milly kíváncsiak, főkép Budapest
Julcsa
, Arany Juliska
Laczi
czinikusabb ember.
Arany László
Mit irjak még édes
Miská
m? Nem
irok biz én semmit, hanem hogy az isten szeressen titeket minden jóval, ölelünk és csókolunk
benneteket, mint hármatokat. Adja isten hogy soraim a kedves komám asszonyt, ki azóta a
fürdőből talán vissza is tért, fris egészségben találják; „téged pedig, fiaddal öledben,
Tompa Mihály