Arany – Tisza Domokosnak

Megint két levele fekszik előttem: szept. 10 – és 23-káról.

Elmulván a nagy vacátió, illő hogy már most a levélirásban is nagyobb szorgalmat fejtsek ki, mint eddig. Soha két hónapot olly áldatlanul nem vesztettem el életemből, mint e kettőt. Mert ne higye ám, a mit

Jókay

Jókai Mór

ír a Délibábban, hogy én Toldit mit irtam fejeztem be.

n

Jegyzet

ne higye ám, a mit JókayJókai Mór ír a Délibábban, hogy én Toldit mit irtam fejeztem be.

– A szept. 25-i számban, lásd ADATTÁR.

Ez olly ujdondászi kacsa, mellynek eredetét meg nem foghatom. Már most szépen vagyok a közönséggel.

Igaza van; csupán a magyar irodalomból nem ismerhetné meg a balladát, mint még sok egyebet sem.

n

Jegyzet

Igaza van; csupán a magyar irodalomból nem ismerhetné meg a balladát, mint még sok egyebet sem.

–

Tisza D.

Tisza Domokos

szept. 23-i levelében szűrte le ezt a következtetést, miután olvasta a Délibábban

Tóth Kálmán

Gara Mária c. balladáját.

Azonban, hogy a Délibáb nem jobb, mint a millyen, annak oka nem egészen Jókaiban rejlik. Nem írnak neki, mert nincs, a ki írjon. A régiebb tehetségek elfogytak, kifogytak: az ifju óriások nagyon középszerűek. A közönség jóhoz, vagy legalább csattanóshoz (frappant) van szokva. Szóval most olly átmeneti időszak van, minek természetesen be kellett következni, – szerencse, ha ez átmeneti pangás nem a halálba vezet.

Tegnap ment végbe iskolánk, mint nyilvános tanintézet, ünnepélyes megnyitása. Beszéltünk minmagunknak – ettünk, ittunk minmagunknak és táncoltunk nagyba – azaz a ki ott volt. A „nyilvánosság” azt teszi, hogy ha majd egyetembe akar menni, előttünk is leteheti a vizsgálatot és felruházhatjuk államérvényes bizonyítvánnyal, melly aztán gilt az egész birodalomban s nem esik ujabb censura alá. Ezzel pedig azt akarom mondani, hogy Ceglédtől

Kőrös

Nagykőrös

ig vas út van,

n

Jegyzet

Ceglédtől KőrösNagykőrös ig vas út van,

– megnyitásáról lásd

AJ.

Arany János

–

Ercsey

ifj. Ercsey Sándor

nek, aug. 26-i levél jegyzetet.

s ha majd felfelé jőnek, talántalán helyrehozzák a tavaszi múlasztást. Faxit Deus &

Kovács

Kovács János

bácsi!

n

Jegyzet

Faxit Deus et KovácsKovács János bácsi!

– „Adja Isten és

Kovács

Kovács János

bácsi!” – hogy

Domokos

Tisza Domokos

sal eljöhessenek

Kőrös

Nagykőrös

re!

Versei iránt most nem akarok szőrszálhasgató bírálatba elegyedni. Az elegiában

n

Jegyzet Ősszel című elégiát lásd e kötetben 301–302. l.

van – van valami, de mégsem megy az jól, nem a versformát értem, hanem a tónt, méginkább az érzést. Idegen érzelmeket helyesen tolmácsolni: a legnehezebb feladat költőnek.

n

Jegyzet

Az elegiában van – van valami, de mégsem megy az jól, … Idegen érzelmeket helyesen tolmácsolni: a legnehezebb feladat költőnek.

–

AJ.

Arany János

itt

Tisza D.

Tisza Domokos

: Ősszel (Szabálytalan elegia) c., szept. 10-én küldött verséhez szól hozzá, (szövegét lásd e kötet 301– 302. l. – melyben a tizenhat éves ifjú poéta azt írta: „Meghalni tüstént, igy szeretnék! | Meghalni míg ifjú vagyok! !” –

AJ.

Arany János

elsősorban a vers alapérzését véli tanítványától idegennek, holott szinte ösztönös megérzés volt. Három év múlva – ifjan halt meg. – A verset Őszszel (Elegia) címen – lényegtelen változtatásokkal – vette fel TDHV. közé (61– 63. l.). – A költeményt mindketten két részre tagolták:

Tisza D.

Tisza Domokos

a 19. sor után „öreg vagyok kezdetű sorral indítja a második részt, míg

AJ.

Arany János

a vers befejező 10 sorát különítette el. Kezdete: „Hagyj el! hagyj … ” stb. – A javításokat a kézirat sorainak száma szerint követjük: Ezek a kiadvány sorszámaitól – a 17. sortól különböznek, minthogy

AJ.

Arany János

a vers 17. sorát: „Behunyom könnyes szememet … ” – kihagyta. 3. sor: „Fonyadt” – helyett: „Fonnyadt” – és a sor végére vessző. 4. sor végére – vesszőt tett. 12. sorban: „S é rideg … ” – helyett: „S e … ” 17. sor: „Behunyom könnyes szememet … ” – E sort

AJ.

Arany János

teljesen kihagyta. 20. sorban: „… Arcám … ” – helyett: „… Arczám … ” 21. sorban: „Lefonyasztá” – helyett: „Lefonnyasztá” 22. sorban: „s Ingó fejem … ” – helyett: „S ingó … ” – és a sor végére vesszőt tett. 23. sorban: „Hó, – zúzmarával… ” – helyett: „Hó-zuzmarával … ” 24. sorban: „Karom” után – vesszőt tett. 25. sor végére vesszőt tett. 26. sorban a „reszketeg” utáni pontosvessző helyett: vesszőt tett. 29. sorban a „mint” ele- és a sor végére vesszőt tett. 30. sorban az „anyiszor” szót mind a kétszer: „annyiszor”-ra javította. 32. sor végére pont helyett felkiáltójelet tett. 33. sorban: „… vígadnak körűlem” – helyett: „… vigadnak körülem” 35. sorban: „Szívemnek … ” – helyett: „Szivemnek … ” 38. sorban: „jós leány”-t egybeírta és a sor végére – vesszőt tett. 39. sor végére – vesszőt tett. 40. sor végén: „ … kíván;” – helyett: „ … kiván;” 41. sorban a rém szó: aláhúzva; nyomtatásban nincs semmivel kiemelve. 42. sor végén: „ … ajtajánál” – helyett: „ … ajtaján,” 44. sorbán: „S egy vágyad … ” – a nyomtatásban az „egy” szó nincs kiemelve; a sor végére vesszőt tett. 45. sorban: „Amelyet” – helyett: „A melyet” 47. sorban a két belső idézőjelet mellőzte. 48. sor: „Hagyj e l! hagyj el kérlek! esengem! ” – helyett: „Hagyj el ! hagyj el ! kérlek, esengem!” 50– 51. sorok végére vesszőt tett. 55. sorban a nyomtatásban sajtóhiba: „meg nem hallhatok.” – „halhatok” helyett.

Ki kell vetkőznie saját énjéből, egy egészen más egyed világába kell áthelyezkednie, szóval a legnagyobb tárgyiasság mellett lyrai érzelmeket költeni: ez nem könnyű dolog. Saját örömünket, fájdalmunkat önteni dalba, vagy elégiába: ez inkább sükerül; idegen lélekállapotokat eposilag vagy drámailag feltüntetni: ez sem olly nehéz; de lyrai fokra emelni: valóban az. Innen van, hogy Kovácsiban írt versei, hol saját lélekállapota szolgált, hacsak némileg is, alapul, szépen sikerültek: de midőn, mint itt, más helyzetbe teszi átal önmagát, sehogysem megy. A „vaskos kályhának tág ölelése” nevetséges,

n

Jegyzet

A „vaskos kályhának tág ölelése” nevetséges,

– Érdekes, hogy

AJ.

Arany János

e szigorú megjegyzése ellenére végül ezt is benne hagyta.

s hogy itt annak helye nincs, azt érzeni fogja.

A ballada

n

Jegyzet Beczkóné című balladát lásd e kötetben 306–308. l.

már sokkal sükerűltebb,

n

Jegyzet A ballada már sokkal sükerültebb, –

Tisza D.

Tisza Domokos

a Beczkónét szept. 23-i leveléhez mellékelte; lásd e kötet 306–308. l.

a forma (nem a verselést értem) találva van; a nyelv is jó, bár néhol nyűgözve. Inkább vesszen a rim, mint a nyelven erőtetés lássék, már pedig az efféléket:

erőltetésnek tartom. Ugyan azon sorok ismétlése balladában itt ott szépen jő ki: de nem kell vele visszaélni; véleményem szerint itt több rep

[szerkesztői feloldás]

eti

tio is van a kelleténél. Mindent mértékkel! Kivált ha még, rep

[szerkesztői feloldás]

eti

tio kedvéért a vár asszonya így szólítja meg cselédeit:

Feles cseléd és harci nép ez már nem lehet jól. Igaz, hogy az ó balladák effélékben bővelkednek: de azért ez nem mindenütt művészet: a troubadourok szorultsága néha kelleténél pongyolábbá tette a költeményt. A mai művész tartsa meg mint figurát,

n

Jegyzet tartsa meg mint figurát – itt: költői alakzatot, a szavak sorrendjének kihasználásával elért művészi hatás eszközét; ilyenek pl. az ismétlés, fokozás stb.

de ne láttassék rajta, mintha szorultságból kisegítő, vagy kényelmi eszközül használná.

Ezeket leszámítva a ballada jó, – jobb, mint sok nyomtatott; a compositio ügyes; az egész elég tárgyiasan van kitartva, s az elbeszélő nemben még illyet egyet sem irt.

Most látom, hogy immár a 4-dik lapon vagyok: ezúttal hát legyen elég.

Köszöntse nevemben

Kovács

Kovács János

bácsit; neki is írnék, ha e levélben már minden lehető körösi ujdonságot ki nem merítettem volna; hacsak azt meg nem írom neki, hogy nálunk jelenleg a híres Kétszeri nemzeti drámai színtársúlata tart színi elődásokat,

n

Jegyzet

nálunk jelenleg a híres Kétszeri nemzeti drámai társulata tart színi eléadásokat,

– A Délibáb szept. 11-i száma is hírt ad róla, mely szerint: „Nagykőrösön Kétszeri színtársulata élénk részvét mellett működik.” (349. l.) – Az okt. 9-i Délibáb szerint: „a vásár alkalmával Thalia vándorai Nagykőrösről átrándultak” – Kecskemétre s négy előadást tartottak, „mellyeket egyedül Bulyovszkyné föllépése tett élvezhetővé”

Julcsa

Arany Juliska

és

Laci

Arany László

n

Jegyzet