Több rám nézve érdekes dolgot olvastam a mai
Délibáb
ból.
Először is a
Garay
halálát,Garay János
n
mi ugyan már önöknél nem ujság. Szegény Jegyzet
olvastam a mai Délibáb ból…– ( 1853. 20. nov. 13-i sz.)Garayhalálát,Garay János
Garay
nov. 5-én halt meg 42 éves korában. Budapesti
Hirek c. rovatában: „Az egyetemi ifjúság adakozás útján járult a temetési költségek
fedezéséhez, s az igy támadt gyüjtelék megmaradt részét az elhunyt özvegyének határozá
kézbesittetni. A temetési menet milly gyászos, olly megható volt; … ki széttekinte a nagy
tömegen, lehetlen volt meg nem nyugodnia azon, hogy a valódi érdem emberkebelben mindenkor
megtalálja azon tiszteletet mellyre érdemes – ” (638. l.). – Garay János
Garay
temetése tüntetés is volt a Bach-rendszer
ellen.Garay János
Garay
! kiáltottam volna bizonyosan fel, ha magamban beszélni
és kiabálni szokásom volna. Szegény Garay János
Garay
! szerencsétlen voltál életed nagyobb résziben, nem különösön szerencsés
mint író, végre minden tekintetben boldoggá lettél. De ezen felkiáltás végit tüstént
visszavontam, midőn Ney Ferenc rettenetes
nekrológját,Garay János
n
s Jegyzet
Ney Ferenc rettenetes nekrológját,– „Búcsúszózat
Garay János
hamvaihoz, s felhívás az elhunytnak mindenrendű barátihoz. Ney Ferenctől.” (
Nov. 13-i sz.
211–213. l.) – A nekrológ stílusa fellengző: „Elnémult a hárfa, mellyen szentebb
érzelmeit zengedezé, elnémult a lant, mellynek lágy fuvallata annyi gyöngéd húrt, annyi
szende érzeményt viszhangra költe kebleinkben” … Garay János
Ney
nekrológjába beleszőtte a Ney Ferenc
Garay
Összes Művei kiadására indított mozgalom addigi tapasztalatait, azt
pl., hogy a főnemesség soraiból csak 25 előfizető akadt s hogy egész Pesten 40 előfizetőt sem tudtak összeszedni. Emlékezését ezzel fejezte be:
„Vegyétek meg munkáit, s alkossatok ezáltal méltó emléket feledhetetlen nevének.”Garay János
Győrfy
szerencsétlen pátriótám
búcsúztatóját olvastam.Győrffy Gyula
n
„Jegyzet
– A „hazámfia” jelzőt alkalmazzaGyőrfyszerencsétlen patriótám búcsúztatóját olvastam.Győrffy Gyula
Győrffy
re,
minthogy az a közeü Nagyváradról származott. Emléksorok Garay
János fölött c. hét versszakos ódája szintén e nov.
17-i számban jelent meg (627– 628. l.). Győrffy Gyula
Győrffy
, Győrffy Gyula
Garay
nak valóban túlértékelt „Magasztos szelleméről” a következőket írja: „S
melly itt csak fényleni, hevitni nem tudott, | Forró sugárait bár mint hintette szét – |
Hogy ott fenn az égen, egy másod nap gyanánt | Porrá égesse majd e fásult
földtekét.”Garay János
Garay
nincs többé! de munkái megvannak, és tehát vegyétek azt nyakra főre, mert nekem szép procentem
van belőlök” ezt ordítja Garay János
Ney
, Ney Ferenc
Győrfy
pedig oly magosra teszi a költő emlékét, a
honnan természetesen le kell szédülnie. Megakarja a földtekét gyujtani vele, mint egy
kéngyertyával s illatszellemből babérokat nevel számára a túlvilágon. A háladatosság szép
erény, s ha Győrffy Gyula
Győrffy
ezt akarja gyakorolni,
midőn Győrffy Gyula
Garai
t, ki az ő verseit, az
igaz már félőrült korában, kedvezőleg bírálta, az egekig magasztalja; igen elvétette
célját,Garay János
n
mert enyire túlmenvén az elégen és érdemelteJegyzet
– Győrffy GyulaGyőrffy… midőnGyőrffy GyulaGarait, ki az ő verseit … kedvezőleg bírálta, az egekig magasztalja; igen elvétette célját,Garay János
Garay János
„vezérlete alatt
lépett az irodalom terére” – írja Garay János
Szinnyei
, aki szerint Szinnyei József
Győrffy
1835-ben született. Ha adata helytálló, úgy csak két évvel volt
idősebb Győrffy Gyula
Tisza Domokos
nál,
ekkor tehát mindössze tizennyolc éves s nem nagy tehetsége ellenére, már 1852-től jelentek meg versei a folyóiratokban, 1854-ben önálló kötetben is. Tisza Domokos
Tisza D.
érthető féltékenységgel figyelhette Tisza Domokos
Győrffy
pályáját, akit azonban nem oly igényes mester
irányított, mint őt. – Ha nem ragadja el oly korán a halál – , Győrffy Gyula
Győrffy
nél rangosabb helyett kaphatott volna
irodalmunkban.Győrffy Gyula
[!]
en, verse majdnem
satyrának vehető.
[sic!]
A második érdekes tárgy volt a szegény ember dala. Ezzel úgy jártam,
mint az, ki barátjának nejével a vasúton véletlen öszve jön, kit pedig leánykorában a világ,
sőt barátja tudta nélkül is, ismert. E verset én még harmadéve olvastam egy bőrkötetes
könyvetskéből, melynek első lapján ez állt! Magyar Dallamok.
n
Vajjon ez a többiek kvártély
csinálója? Bár úgy volna! Igen örülnék a Hungarian Melodies-oknak.
Jegyzet
A második érdekes tárgy volt a szegény ember dala … E verset én még harmadéve olvastam egy bőrkötéses könyvetskéből, melynek első lapján ez állt: Magyar Dallamok.–
AJ.
Szegény ember-dala c. verse A
Délibáb
1853. 20. nov. 13-i számában jelent meg
(617. l.). – E vers Arany János
AJ.
kisebb költeményeinek 1856-os kiadásában a
Csendes borozóval együtt Népdalok I– II. címen jelent meg, míg az
összes költeményekben és a kritikai kiadásbanCsendes dalok I– II. címen. (Lásd
AJ. kk. I. k. 208–209. l., jegyzet 476
l.) – Arany János
Tisza D.
megjegyzése, mely szerint már „harmadéve” olvasta volna egy Magyar Dallamok c.
bőrkötéses (nyomtatvány? kéziratos?) könyvecskéből, a vers előbbi keletkezését
valószínűsítené. A jelen kritikai kiadás szerint ugyanis Tisza Domokos
AJ.
1853-ban írta (209. l.)Arany János
Előbbi levelemből ki felejtém e két jegyzést:
n
Jegyzet
Előbbi levelemből ki felejtém e két jegyzést:– Nov. 16-i levelében küldte Giovanna c. elbeszélő költeményének II. Gyilkosság c. részét.– Tárgya: Endre herceg (1327– 1345),
Nagy Lajos
király öccsének története, akit felesége, Johanna (= Giovanna) tudtával, tizennyolc
éves korában meggyilkoltak a Nápoly melletti Aversaban. – Az itt küldött jegyzetek a költői feldolgozás történeti forrásait
jelölik meg.Lajos
2) Az új zászló András önhittségében, hogy elleneit rettentse s jövő
királyi hatalmának jeléül, egy zászlót csináltatott, melyen a hóhér, bárd és balta volt, és a
mely rettentő ingerültséget szült. Dr. Leo. Gesch. v. Italien.
n
Jegyzet E levélben küldött versek: A képzelethez (megjel.:
TDHV.
között (64– 65. l . ),
valamint Egy hölgynek c.; szövegüket lásd e kötet 333– 334.
l. – A két versre
AJ.
dec. 4-i levelében küldte észrevételeit, lásd e kötet 349.
l.
Arany János