Aranysárkány fejléc kép
 
Tisza Domokos – Aranynak Geszt Nov 17-kén 1853.  
  Édes
Aranybácsi
Arany János
!  
  Több rám nézve érdekes dolgot olvastam a mai Délibáb ból. Először is a
Garay
Garay János
halálát,
n
Jegyzet
olvastam a mai Délibáb ból…
Garay
Garay János
halálát,
– ( 1853. 20. nov. 13-i sz.)
Garay
Garay János
nov. 5-én halt meg 42 éves korában. Budapesti Hirek c. rovatában: „Az egyetemi ifjúság adakozás útján járult a temetési költségek fedezéséhez, s az igy támadt gyüjtelék megmaradt részét az elhunyt özvegyének határozá kézbesittetni. A temetési menet milly gyászos, olly megható volt; … ki széttekinte a nagy tömegen, lehetlen volt meg nem nyugodnia azon, hogy a valódi érdem emberkebelben mindenkor megtalálja azon tiszteletet mellyre érdemes – ” (638. l.). –
Garay
Garay János
temetése tüntetés is volt a Bach-rendszer ellen.
mi ugyan már önöknél nem ujság. Szegény
Garay
Garay János
! kiáltottam volna bizonyosan fel, ha magamban beszélni és kiabálni szokásom volna. Szegény
Garay
Garay János
! szerencsétlen voltál életed nagyobb résziben, nem különösön szerencsés mint író, végre minden tekintetben boldoggá lettél. De ezen felkiáltás végit tüstént visszavontam, midőn Ney Ferenc rettenetes nekrológját,
n
Jegyzet
Ney Ferenc rettenetes nekrológját,
– „Búcsúszózat
Garay János
Garay János
hamvaihoz, s felhívás az elhunytnak mindenrendű barátihoz. Ney Ferenctől.” ( Nov. 13-i sz. 211–213. l.) – A nekrológ stílusa fellengző: „Elnémult a hárfa, mellyen szentebb érzelmeit zengedezé, elnémult a lant, mellynek lágy fuvallata annyi gyöngéd húrt, annyi szende érzeményt viszhangra költe kebleinkben” …
Ney
Ney Ferenc
nekrológjába beleszőtte a
Garay
Garay János
Összes Művei kiadására indított mozgalom addigi tapasztalatait, azt pl., hogy a főnemesség soraiból csak 25 előfizető akadt s hogy egész Pesten 40 előfizetőt sem tudtak összeszedni. Emlékezését ezzel fejezte be: „Vegyétek meg munkáit, s alkossatok ezáltal méltó emléket feledhetetlen nevének.”
s
Győrfy
Győrffy Gyula
szerencsétlen pátriótám búcsúztatóját olvastam.
n
Jegyzet
Győrfy
Győrffy Gyula
szerencsétlen patriótám búcsúztatóját olvastam.
– A „hazámfia” jelzőt alkalmazza
Győrffy
Győrffy Gyula
re, minthogy az a közeü Nagyváradról származott. Emléksorok Garay János fölött c. hét versszakos ódája szintén e nov. 17-i számban jelent meg (627– 628. l.).
Győrffy
Győrffy Gyula
,
Garay
Garay János
nak valóban túlértékelt „Magasztos szelleméről” a következőket írja: „S melly itt csak fényleni, hevitni nem tudott, | Forró sugárait bár mint hintette szét – | Hogy ott fenn az égen, egy másod nap gyanánt | Porrá égesse majd e fásult földtekét.”
Garay
Garay János
nincs többé! de munkái megvannak, és tehát vegyétek azt nyakra főre, mert nekem szép procentem van belőlök” ezt ordítja
Ney
Ney Ferenc
,
Győrfy
Győrffy Gyula
pedig oly magosra teszi a költő emlékét, a honnan természetesen le kell szédülnie. Megakarja a földtekét gyujtani vele, mint egy kéngyertyával s illatszellemből babérokat nevel számára a túlvilágon. A háladatosság szép erény, s ha
Győrffy
Győrffy Gyula
ezt akarja gyakorolni, midőn
Garai
Garay János
t, ki az ő verseit, az igaz már félőrült korában, kedvezőleg bírálta, az egekig magasztalja; igen elvétette célját,
n
Jegyzet
Győrffy
Győrffy Gyula
… midőn
Garai
Garay János
t, ki az ő verseit … kedvezőleg bírálta, az egekig magasztalja; igen elvétette célját,
Győrffy Gyula
Garay János
Garay János
„vezérlete alatt lépett az irodalom terére” – írja
Szinnyei
Szinnyei József
, aki szerint
Győrffy
Győrffy Gyula
1835-ben született. Ha adata helytálló, úgy csak két évvel volt idősebb
Tisza Domokos
Tisza Domokos
nál, ekkor tehát mindössze tizennyolc éves s nem nagy tehetsége ellenére, már 1852-től jelentek meg versei a folyóiratokban, 1854-ben önálló kötetben is.
Tisza D.
Tisza Domokos
érthető féltékenységgel figyelhette
Győrffy
Győrffy Gyula
pályáját, akit azonban nem oly igényes mester irányított, mint őt. – Ha nem ragadja el oly korán a halál – ,
Győrffy
Győrffy Gyula
nél rangosabb helyett kaphatott volna irodalmunkban.
mert enyire túlmenvén az elégen és érdemelte
 [!]
[sic!]
en, verse majdnem satyrának vehető.  
  A második érdekes tárgy volt a szegény ember dala. Ezzel úgy jártam, mint az, ki barátjának nejével a vasúton véletlen öszve jön, kit pedig leánykorában a világ, sőt barátja tudta nélkül is, ismert. E verset én még harmadéve olvastam egy bőrkötetes könyvetskéből, melynek első lapján ez állt! Magyar Dallamok.
n
Jegyzet
A második érdekes tárgy volt a szegény ember dala … E verset én még harmadéve olvastam egy bőrkötéses könyvetskéből, melynek első lapján ez állt: Magyar Dallamok.
AJ.
Arany János
Szegény ember-dala c. verse A Délibáb 1853. 20. nov. 13-i számában jelent meg (617. l.). – E vers
AJ.
Arany János
kisebb költeményeinek 1856-os kiadásában a Csendes borozóval együtt Népdalok I– II. címen jelent meg, míg az összes költeményekben és a kritikai kiadásbanCsendes dalok I– II. címen. (Lásd AJ. kk. I. k. 208–209. l., jegyzet 476 l.) –
Tisza D.
Tisza Domokos
megjegyzése, mely szerint már „harmadéve” olvasta volna egy Magyar Dallamok c. bőrkötéses (nyomtatvány? kéziratos?) könyvecskéből, a vers előbbi keletkezését valószínűsítené. A jelen kritikai kiadás szerint ugyanis
AJ.
Arany János
1853-ban írta (209. l.)
Vajjon ez a többiek kvártély csinálója? Bár úgy volna! Igen örülnék a Hungarian Melodies-oknak.  
  Előbbi levelemből ki felejtém e két jegyzést:
n
Jegyzet
Előbbi levelemből ki felejtém e két jegyzést:
Nov. 16-i levelében küldte Giovanna c. elbeszélő költeményének II. Gyilkosság c. részét.– Tárgya: Endre herceg (1327– 1345), király öccsének története, akit felesége, Johanna (= Giovanna) tudtával, tizennyolc éves korában meggyilkoltak a Nápoly melletti Aversaban. – Az itt küldött jegyzetek a költői feldolgozás történeti forrásait jelölik meg.
 
  1) Monte-Scaglioso = Gróf Monte-Scaglioso, András herceg leghívebb embere. Szalay II-ik k.  
  2) Az új zászló András önhittségében, hogy elleneit rettentse s jövő királyi hatalmának jeléül, egy zászlót csináltatott, melyen a hóhér, bárd és balta volt, és a mely rettentő ingerültséget szült. Dr. Leo. Gesch. v. Italien.  
  Áldja meg a jó Isten!  
  szerető tanítványa  
 
Tisza Domokos
Tisza Domokos
.  
 
A képzelethez  
n
Jegyzet
AJ.
Arany János
kritikáját e versekről lásd 349. l.
 
  Óh ! hagyj el most hő képzelet!
  Nem látni már zöld levelet
  Minden elfonyadva, aszva
  Fájna gondolnom tavaszra.
 
 
  Midőn itt a szomorú tél
  Hulló lombot kerget a szél
  S alig, alig jön az égre,
  A nap a jó isten képe.
 
 
  És komor az égbolt, hallgat,
  Mint a legyőzött-láncolt rab
  Kinek kezéből fegyverét
  A villámot kitekerték.
 
 
  Vagy jer még is, és altass el
  Tulvilági énekeddel ...
  S ha elalszom zengedelmén
  Ülj ágyamhoz, ülj le mellém,
 
 
  És fogd kezedbe a kezem
  Hogy annál szebb álmom legyen!
  – S majd azt hiszem álmaimban
  Hogy anyám az a ki ott van ...
 
 
  – Jere jere óh altass el
  Mindig altass, soh’se költs fel!
 
 
 
Egy hölgynek  
n
Jegyzet
AJ.
Arany János
kritikáját e versekről lásd 349. l.
 
  Keblemben oly nagy a szerelmi láng,
  Elégne tőle az egész világ!
  S nem raktak bástyának még oly falát
  Melyet e láng könyen ne törne át.
 
 
  S kibírja keble? gúnnyal kérdezed.
  Benned van óh ! hölgy rá a felelet
  – Vaspáncélként keblem körűi fagyott
  Közönyöd – s ez lángomnál még nagyobb!
 
 
 
n
Jegyzet E levélben küldött versek: A képzelethez (megjel.: TDHV. között (64– 65. l . ), valamint Egy hölgynek c.; szövegüket lásd e kötet 333– 334. l. – A két versre
AJ.
Arany János
dec. 4-i levelében küldte észrevételeit, lásd e kötet 349. l.
 
 

Megjegyzések:

Arany László
Arany László
hagyatékából (lásd AkÉrt. 1899. 613. l. 797. sz. a.).