Arany – Tompa Mihálynak

Tompa Mihály

m!

Tegnap vevém leveleidet, a No 1. és No 2-őt; hogy tehát meg ne hűljön a vas, rögtön válaszolok is rájok. Érinted a szüreti örömeket, (sub No 1-o) lásd nekünk itt az sincs, mert itt tulajdonkép szüret sincsen, csak a szöllőfejek gépies leszedése, s kádba verése, hadd ázzék. A vidám puttonos, a kádak dobogása a nyomó sarkai alatt, az élénkség, vándorló zenebandák stb. mind ezek, legalább eddigi tapasztalásom szerint, ismeretlen dolgok itten.

Családi gyászotokban

n

Jegyzet

Családi gyászotokban

–

Tompáné

Tompa Mihályné Soldos Emília

, Lóri (Laura) testvérének férje halt meg.

szíves részvéttel osztozom; annyival inkább, mert én is nem rég vesztém el egyetlen nőtestvéremet,

n

Jegyzet

nem rég vesztém el egyetlen nőtestvéremet,

–

Arany Sára

Jámbor Jánosné Arany Sára

, Jámbor Jánosné ez év okt. 20-án hunyt el

egy szalontai középsorsú gazdaember nejét, s igy már most senkivel sem állok olly közel viszonyban, minő fiú és apa-anya közt retrograd, vagy testvérek közt létezik. Én nem ismertem más testvért, ezen kivűl, nálam sokkal korosabb volt, annyira hogy emlőjéből szoptam is (azt mondják) mint csecsemő; egyedűl, testvérek nélkül, nőttem öreg jámbor szüleim körében: s hiszed-e hogy ennek eltörölhetlen befolyása lett jellememre? Az a felfogás a mint én Toldi viszonyát, anyjával rajzolom, nem annyira objectiv, mint a közönség gondolja; ellenkezőleg a testvérgyűlölet egészen az, mert én testvéremet szerettem, bár nem annyira, mintha velem egykorú, s együtt növekszünk fel.

Irod: „egy pap barátom halálos beteg volt, s magam is nehány nap.” Sajnállak, ámbár nem hiszem, hogy egészségi állapotod olly rosz lett volna, mint stylusod e helyen, mellyből azt lehetne kivenni, hogy te is halálos beteg voltál.

Jókay

Jókai Mór

roszúl tette, hogy nem tudósított a felől, a miért panaszkodol.

n

Jegyzet

JókayJókai Mór roszúl tette, hogy nem tudósított a felől, a miért panaszkodol.

– Nem értesítette

Tompá

Tompa Mihály

t arról, hogy Barátim emlékezete c. verse miatt kobozták el a Délibáb 17. számát.

Azonban meglehet az egész dolgot nem tekintette olly nagy bajnak, hogy vele téged megijeszszen. S ily szempontból menthető; mert semmi sem esik roszabbúl az embernek, mintha minden csekélységgel zaklatják, ijesztgetik. Én azt hiszem, semmi sem lesz az egész dologból; miután ugy gondolom, hogy se

Petőfi

Petőfi Sándor

ről se

Kerényi

Kerényi Frigyes

ről nem politicai dolgot írtál. Egyébiránt

Marczi

Jókai Mór

most jól kezdi magát viselni, a mennyiben nyiltan fellépett az „ifjú Magyarország” insolentiája ellen, melly

Vörösmarty

Vörösmarty Mihály

t &c. egyszerűen skártba teszi. A felszólalásokat olvashattad a Pesti Naplóban és Délibábban:

n

Jegyzet

felszólalásokat olvashattad a Pesti Naplóban és a Délibábban:

– a PestiN. Fővárosi és vidéki újdonságok c. rovatában jelzi a „kórjelenséget”, hogy a „tiszteletlen sihederek” Berzsenyit,

Kazinczy Ferenc

et, vagy

Vörösmarty

Vörösmarty Mihály

t sem tisztelik, (nov. 30.) – A Délibáb, Budapesti Hirek c. rovatában idézi az előbbieket s megjegyzi, csatlakoznak a „közvéleményhez, melly e menthetetlen tényt kárhoztatja.” ( dec. 4. 732. l.)

én magán úton annyit hallottam e botrányról, hogy

T. K.

Tóth Kálmán

a Hauer csárdában

n

Jegyzet

T. K.Tóth Kálmán a Hauer csárdában

–

Tóth Kálmán

, az egykori Arany Ökör, vagy Hauer-kávéházban, mely a Városház- és Vármegye utca sarkán volt. (Lásd

Szinnyei Ferenc

: Novella- és reg. irodalmunk á Bach-korszakban. I. k. 24. l.)

így nyilatkozott volna; „szegény öreg

Vörösmarty

Vörösmarty Mihály

, azt hiszem, maga is elismeri a kuczkóban, hogy kár volt neki annyi ostobaságot összeírni.”

Szilágyi Sándor

nak kisebb dolga is nagyobb most annál, hogy neked a Nők könyvét megküldje. Egyébiránt én már említettem neki, de úgy veszem észre nem ő rendelkezik jelenleg a példányokról, mert nála egy sincs. Azonban ha e könyvet úgy szeretnéd, jőj érte, neked adom az enyémet.

Sándor

Szilágyi Sándor

nak most más baja volt, a mi titok ugyan, nem tudja egyéb csak

Kőrös

Nagykőrös

– Kecskemét, mindazáltal nem állhatom meg, hogy neked négy szem között el ne pletykáljam. A mult héten (vagy az előtt) bál történik Kecskemét városában;

Szilágyi

Szilágyi Sándor

onnen perse ki nem maradhatott, sőt a rákövetkezett vasárnap újra átrándult, hogy társas körökben elmondhassa véleményét a vigalom felől. Szó volt egy táncosnéról ki a bálban elesett;

Szilágyi

Szilágyi Sándor

ez eseményről úgy mondá ki véleményét, hogy az az előtánczos szamársága miatt történt, ki utánozhatlan figurákat parancsoly a cotillonban. A szamár szó fülébe jutott az illető egyénnek, ki katonatiszt, és gróf és német s ebből nagy dolog kerekedett.

Sándor

Szilágyi Sándor

azt gondolta, hogy párbajra fogja őt kihíni, azt írták neki levélben, azt beszélték a két városban napokig. A tiszt eljött ide,

Sándor

Szilágyi Sándor

t lakásán felkereste, de korán sem hítta párbajra, mire ő ajánlkozott, hanem rosszabbali fenyegetés által (másod magával lévén) kényszerítette, hogy őt rögtön, lealázó modorban, kövesse meg,

Sándor

Szilágyi Sándor

nem akarta, de félvén a roszabbtól, mi azonnali összevagdalás is lehetett volna, végre megtette. Így a dolog elenyészett, de Sándor igen nehezen nyeli, szinte beteg belé.

Szász Károly

a napokban jött vissza Erdélyből, hová özvegyen maradt édes anyja sorsát elintézni ment volt. Magával hozta ifjabb testvérét

Gyulá

Szász Gyula

t, ki igen derék szál fiú s tengerészi pályára szándékozik. Tegnap előtt egy névnapon (ott a hol te is voltál hasonló ünnepély alkalmával) sokat nevettünk

Károly

Szász Károly

on, ki ugyancsak főzte a boldogtalan

Losonczi

Losonczy László

t azon hiúságaért, hogy arczképét a Hölgyfutárral saját költségén kiadatta, melly lap maga is gúnyt űzött a dologból. Nevezetes volt a

Varga

Warga János

szüretjén a tanárviadal, azaz birkozás

Mentovics

Mentovich Ferenc

és a komoly

Losonczi

Losonczy László

közt,

n

Jegyzet

VargaWarga János szüretjén a tanárviadal, … MentovicsMentovich Ferenc és … LosoncziLosonczy László közt,

–

Warga János

igazgató szüretjén

Mentovich Ferenc

és Losonczy László között.

melly alkalornmal ez utóbbi, egy nagy homokdomb tetején keményen főldhőz vágattatott, s midőn ezt nehezen szivelné s ellenfelét ujra felhiná – ismét földhöz vágattattatott. Hasonló eset a világtörténetben csak kettő fordúl elé: egyik a „Nagyidai czigányok”-ban

n

Jegyzet

„Nagyidai czigányok”-ban

– az idézet az Első ének 151– 152. sora.

A másik esetet a kis Tűkör

n

Jegyzet

a kis Tűkör

– Hármas Kis Tükör,

Losontzy István

Losonczy István

műve; lásd ADATTÁR.

jegyezte fel, illyeténképen:

Kérdés. Hogy szenvedhették ezt a vitéz németek?

Felelet. Igen nehezen; miért is a magyaroknak hadat izenvén, azoktól keményen megverettettek.

A legszebb pedig az volt az egészben, hogy a nagy számmal jelenlevő diákok egy másik halom tetején állva, a győztesnek diadalt ujjongattak.

Illy semmiségeket firkálok én neked, édes

Miská

Tompa Mihály

m, mert gondolom, hogy nem esik roszúl olvasnod, s mert úgy képzelem, mintha veled egy pipa dohány mellett fecsegnék, időtöltés okáért. Kedélyemre az efféle szamárság derítőleg hat, s haszna is van annyi, mintha folytonosan panaszkodnám az irodalom sűlyedése az írók léhasága, a szerkesztők pimaszsága, a közönség részvétlensége, az időjárás komorsága, a tanárság kellemetlen volta, a pénz szűke, az élelmi szerek drágasága, a tél unalmas estéi, szellemdus társalgás nem léte, fejem és füleim zúgása, tyúkszemeim fájdalma stb. stb. stb. miatt.

Nagyon meglehet, hogy engem épen az a betegség környékez, mellyről írod, hogy téged annyira nyugtalanított: a kórjelek sokban hasonlók, de még sem egészen. Altesti bajokat, vagy derék fájdalmat én ez ideig még nem éreztem; annyi igaz hogy a vérnek nagy hajlama van fejemre tolulni és főfájást okozni, s ez nem is uj dolog nálam. Különösen reggel, ha fekvésből felkelek, érzem fejemet nehéznek. A hideg vízzeli mosogatás észrevehetőleg használ, ezt mosdásnál tapasztalom, s ezentúl gyakrabban is fogom alkalmazni. A bor pedig jobban eltompít, mint máskor, s a helyen, hogy felderítne, komorrá, nehézzé tesz, bár kis mértékben igyam is. Ezért felhagytam vele, s könnyebben [törölt]
« is »
vagyok azóta.

Örülök, hogy egészségi tekintetben se magad se kedveltjeid részéről most nem panaszkodol. Leszámítván a miről imént emlékezém, istennek hála, mi is jól vagyunk. Nőm, gyermekeim egészségesek,

Laczi

Arany László

iskoláz (már gymnásiumi növendék) –

Julcsa

Arany Juliska

pedig komédiáz; több vele körülbelül egykorú leánykákkal a

Jókai

Jókai Mór

„Örmény és családját” akarják eljátszani,

n

Jegyzet

JókaiJókai Mór „Örmény és Családját” akarják eljátszani,

– Arany Juliskáék az általuk színpadra alkalmazott művet ez év karácsonyán adták elő baráti körben, Lásd még

Jókai

Jókai Mór

nál és

Arany Juliská

Arany Juliska

nál.

mellyet magok vígjátékká alakítottak. E gyermeknek igen nagy szenvedélye van minden iránt, a mi nem prózai; s ez nekem nem kevés gondot ad, mert egy felől azt sem akarnám, hogy műveletlen maradjon, más felől félek, hogy ábrándozó lesz, s az élet prózai oldalába nem fogja tudni magát betalálni. Midőn

Pest

Budapest

ről hazajöttünk, anyját egyszerre csak e határozott hangon ejtett szavakkal lepte meg: anyám én színész leszek. Meglehet csak múlékony benyomást tett rá a nemzeti színház, de meglehet örököst. Ezért akarnám én, [törölt]
« hogy »
inkább a háztartási gondok felé vonni, de azokhoz, bár sok ügyessége, nem sok kedve van.

Ölellek, édes

Miská

Tompa Mihály

m, csókoljuk a kedves komám asszonyt és a kicsi fiút – irj gyakrabban mint mostanság.

Igaz barátod

Nagy-Kőrös dec. 7. 1853

Arany János

AJOM16

Megjegyzések: