Aranysárkány fejléc kép
 
Arany - Kertbeny Károlynak
[szerkesztői feloldás]
Nagykőrös, 1853. dec. végén.
 
 
[szerkesztői feloldás]
Elveszett
 
 
[szerkesztői feloldás]
Arany
Arany János
megköszöni
Kertbeny
Kertbeny Károly Mária
nek az 1853. okt. 30-án kelt levelében említett Album hundert ungrischer Dichter c. gyűjtemény megküldését. Értékeli
Kertbeny
Kertbeny Károly Mária
nehéz munkáját a versek kiválogatásában; úgy látszik, elismeri fordítási színvonalának javulását. Felhívja azonban figyelmét arra is, hogy bár maga nem tud kellő mértékben németül, olyan ismerősei, akiknek ítéletét el kell fogadnia,
Kertbeny
Kertbeny Károly Mária
német nyelvkezelését nem tartják kielégítőnek. Elismeri, hogy íróink több segítséget nyújthattak volna a munkához, így saját maga is. Maga is látja, hogy a hasonló gyűjteménynek nemzetközi szempontból is jelentősége van: költészetünk ismertetése által szolgálatot tesz a magyar nép ügyének.
 
 

Megjegyzések:

Elveszett. –
Arany
Arany János
az 1853. év végén, a karácsonyi iskolai szünet napjaiban foglalkozott
Kertbeny
Kertbeny Károly Mária
Albumával, levelét az év utolsó napjaiban írta, mintegy leróva vele esedékes évi tartozását. Erre mutat
Kertbeny
Kertbeny Károly Mária
válaszának dátuma is: 1854. jan. 9.; minthogy ez a válasz valóságos önvallomássá dagadt, megírásához hosszabb időre volt szükség. –
Arany
Arany János
levelének lényegére
Kertbeny
Kertbeny Károly Mária
válaszának következő mondatából következtethetünk: „Sie sind der erste unserer Landsleute, welcher gegen sich selbst den Muth hat, zu gestehen daß vielleicht in der That mein achtjähriges, fort und fort … erschwertes Streben und Arbeiten, doch einen ernsten heiligen Stern haben mag.” (8– 11. sor.) –
Arany
Arany János
nak
Kertbeny
Kertbeny Károly Mária
német nyelvtudásával kapcsolatos megjegyzésére vonatkozik ugyanitt: „wer sich als Ungar ein Urtheil über mein Deutsch anmaßt… , ist ein Esel oder ein Frecher.” (131– 133. sor.) Visszatér
Kertbeny
Kertbeny Károly Mária
az utóbbi kérdésre 1854. nov. 10. kelt levelében is: „Bei Ihrem traurigen Geständniße, das mir Ihr letzter Brief machte, dem zufolge Sie selbst atmehmen, das Deutsche wenig zu verstehen, dagegen sich gerne von Anderen, muthma Blich Unberufeneren, lelten und bestimmen lassen . . (16– 19. sor).