Arany – Egressy Gábornak
Nagy-Kőrös
, márcz. 19.
1854.
Nagykőrös
Első leveledre, mellyben az előfizetési ivet küldéd,
n
addig készültem válaszolni, hogy a második is itt érte.
Sajátkép az volt oka halogatásomnak, mert nem tudtam lakásodat, a mint hogy jelenleg sem tudom
az utcza nevét s ház számát, de bizom a levél kihordó ügyességében. Panaszaid alaptalanok: én
most is ép olly melegen érzek irántad, mint valaha; s amióta Jegyzet
Első leveledre, mellyben az előfizetési ivet küldéd,–
Egressy
nek ez években újabb műve nem jelent meg; nem tudni, milyen
előfizetési ívet küldött.Egressy Gábor
Kőrös
ön lakom egyszer voltam is nálad, ha el nem feledted; – azonkivűl az igaz,
voltam Nagykőrös
Pest
en két év alatt kétszer, egy-egy napra, de akkor nem
jutott időm barátaimat meglátogatni, hanem az foglalt el, kivel történetesen találkoztam. Hogy
legjobb kedélyben volnék, azt sem mondhatom, mindazáltal elég kedéllyel birok barátim
szeretetét viszonozni.
Budapest
A szellemekkeli correspondentiát illetőleg
n
én a scepticusok közé tartozom. Se igent se nemet nem mondhatok. Szegény
Sándor
halálának olly
körülményes leírása meghatott, s levelét eltettem a többihez. Azonban leginkább megillető rám
nézve, hogy ti a felmagasztalt pillanatban rám is gondoltatok; ebben látom szeretettök Petőfi Sándor
[!]
újabb tanújelét.
[sic!]
Mondám, a kételkedők közé tartozom. Nem a tényt illetőleg: mechanicai erőnél többet hiszek a
dologban, és értelmes, becsűletes embereket csalással nem vádolok. Tegnap saját nőm is
megkísérté, mert taval ő is megmozgatta volt az asztalt. A szellem akart irni, de nem tudott,
csak holmi krixkraxokat firkált fel s alá a papíron. Meglehet, nem tud írni az istenadta.
Azt gondolom, az egész asztalírási processus, a működő agyában képződik, öntudatlanúl. Képek
és eszmék állnak elé, s egészíttetnek ki, mint az álomban; igy néha egy két vonás megmarad
abból, mit a működő egyén tud, s kiegészíttetik ollyasokkal, miket az nem tud, mikre nem is
gondol. Illy vonás a
Petőfi
halála leírásában a kukoriczaföld, miről ti hallottatok. Ehhez gruppirozódtak a többi
eszmék,Petőfi Sándor
n
bámulatos körűlményességgel. Nem történik-e ez illyenformán az álomban? Én
számtalanszor álmodom Jegyzet
Ehhez gruppirozódtak a többi eszmék.– Csoportosultak …
Petőfi
ről,Petőfi Sándor
n
s
rendesen olly töredékek egészíttetnek ki, a mellyeket, ama fatalis idők óta, életben létéről
vagy haláláról hallottam. Igy, a többek közt, egyszer találkozom vele, beszélek halála híréről
s az ominosus kukoricza földről is, neki. Ő azt mondja: igaz, hogy ott voltam, igaz, hogy egy
kozáktól dsidaszurást kaptam, de nem haltam meg; hanem pórruhában megmenekültem etc. olly
részletesen, hogy felébredtemkor sem tudtam magamat egyhamar belétalálni a valóságba. A mit
legkevésbbé hiszek, az a testtől megvált szellem működési képessége: mert hogyan volna a
szellem képes olly tökéletlen műszer által, minő egy asztal vagy butordarab, nyilatkozni,
hamár legmesterségesb organumának, a testnek, rendetlen állapota, példaul a vérnek az agyra
tolúlása, megtompíthatja munkásságát. Azonban ezt eldönteni nem az én feladatom.
Jegyzet
Én számtalanszor álmodom–Petőfiről,Petőfi Sándor
Arany László
írja: „Emlékezem gyermek és
ifjú koromban, az ötvenes és hatvanas években, többször beszélt el egy-egy ilyen álmot,
mindjárt másod-, harmadnap; részletei nem jutnak eszembe, de többnyire olyasmi volt az álom,
hogy repülve szálltak, ketten együtt, a levegőben.” (Lásd
AJ.LevIB.I.k. VIII. l.)Arany László
Sajnálattal értesűlék a csapás felől, melly közelebb ért, melly azon csekély bizonyostól is
megfosztott,
n
a mire némileg támaszkodhattál. Mostohák vagytok, barátom, – tűrj, a
mint lehet és merits erőt szellemedből, mellynek elég alkalma volt immár megedződni. Te erősb
vagy, mint én, te fogsz módot találni, el nem csüggedni a balsors alatt. Ohajtom, hogy
közelebbi munkád számos előfizetőnek örvendjen; ne úgy, mint itt, hol a csak múlattató
szépirodalmi műveket is alig veszik tudomásúl, nem hogy olly valamire fizessenek elő, a mi,
szerintök, rájok legkevésbbé sem tartozik. Nincs reményem az ívet visszaküldhetni. –
Jegyzet
a csapás … melly azon csekély bizonyostól is megfosztott,–
Egressy
t Törökországból való visszatérése után
véglegesnek csak 1855-ben szerződtette a Nemzeti Színház (Lásd
Magy. Színművészeti Lex. 3. k. 346.
l.)Egressy Gábor
A Garay árvák javára, gondolom ma van a pesti hangverseny. Többen kérdezték tőlem
Pest
ről: írok-e szavalati darabotBudapest
n
a Fáncsi felszólítása folytán.
Én e felszólítást sohasem láttam. Azonban ez nem gátolt volna. Csudálni fogja a közönség,
Garayné, s barátim, kik a viszonyt, mellyben az elhunyttal
valék, ismerik: hogyan eshetik az, hogy csak én hallgatok (Tompa
is ugyan – ő nem tudom miért?) Szivtelenség? megvetés?
hálátlanság? – Mintha hallanám e vádakat. De én mégsem írok. Én csak bizonyos objectiv
állapotban tudom kezelni az érzelmeket. Hol valami engem közelről, mélyen sebez, ott
hallgatok. Szegény boldog barátom sorsát sehogysem bírom czifra declamatio tárgyává tenni.
Kivált most. Ősz óta idegbajban szenvedek, melly rámnézve valóban veszélyessé teszi,
érzelmeknek engedni át magamat. S a Tompa Mihály
Garay
sorsa annyi tragicai eszmét és érzelmet kavar fel bennem, hogy e körből
minden áron menekednem kell, ha magam is tönkrejutni nem akarok. Talán nem fejezém ki magamat
világosan .... de nem is mertem.
Garay János
Különben mi, itt
Kőrös
ön, élünk, azaz megvagyunk
napról napra. Családom egészséges. Nőm üdvözöl benneteket, fiam, leányom már nagyok.
Fizetésem, a drágasághoz, olly kevés, hogy ki sem jövök vele. Ha valamikor Pestre megyek, nem múlasztom el, meglátogatni benneteket.Nagykőrös
n
Addig fogadd baráti jobbomat, szives
ölelésemet.
Jegyzet
Ha valamikor– E látogatásra ez év húsvét keddjén, ápr. 18-án valóban sor került.Pestre megyek, nem mulasztom el, meglátogatni benneteket.Budapest
Arany János
Arany János