Aranysárkány fejléc kép
MegjegyzésekBibliográfiai adatok
 
Tisza Domokos – Aranynak Geszt. Apr. 21-kén. 1854.  
  Édes
Aranybácsi
Arany János
!  
  Na már én is elég soká késtem a válasszal.
n
Jegyzet
elég soká késtem a válasszal.
 –
Arany
Arany János
márc. 29-én írt utoljára tanítványának.
De én oka nem vagyok koránt sem. Mi természetesb? (szép folyékony próza?)
Aranybácsi
Arany János
beteg, olyan kórban sínylik melyre én bennem igen nagy hajlam van. Én érintkezem
Aranybácsi
Arany János
val; én elkapom a betegséget. De ne higyje hogy a restséget értem. A rosz levelezés nem hiba, – baj, belső baj.
Arany
Arany János
 ér.
n
Jegyzet
Aranybácsi
Arany János
beteg, … én elkapom a betegséget… . Arany ér
 – Az Arany szó – aláhúzva. –
Tisza D.
Tisza Domokos
az aláhúzott szóval a valóságos betegségtől eltérő, mintegy
Arannyal
Arany János
közös diagnózist állít fel: levelet nem-író betegségükről. Erre
AJ.
Arany János
utalt előbbi levelében s okát a „hét országra szóló apathiában” jelölte meg.
Vena aurea. Ezt értem én.  
  Pedig lett volna okom a gyors irásra, mely ok abban áll, hogy én apám szivességiből küldtem
Aranybácsi
Arany János
nak vagy 2 akó 11 éves asztali bort, s fel is tétettem a vasútra címestűl, – de miután
Aranybácsi
Arany János
hallgat róla, attól kell félnem, hogy elveszett;
n
Jegyzet
én apám szívességiből küldtem … vagy 2 akó 11 éves asztali bort, … attól kell félnem, hogy elveszett;
 –
AJ.
Arany János
megkapta a bort, de mint ápr. 22-én írta
Lévay
Lévay József
nak, mivel feladó nélkül jött, azt hitte, talán
Lévay
Lévay József
és barátai küldték. – Ugyané napon
Tompá
Tompa Mihály
t is kérdezte erről.
mi annál sajnosabb volna hogy járatlan ember tévén fel a bort, átvételi nyugtatványt nem vett, s így még a conductoron tétethető kereset sem lenne lehetséges.  
  Különben megvagyunk. Egyetlen egy újság a káplánból lett papnak felesége, ki még csak két napos.  
  Áldja meg az ég!  
  szerető tanítványa  
 
Tisza Domokos
Tisza Domokos
.  
 
Áprilisra  
n
Jegyzet
AJ.
Arany János
kritikáját e versről lásd 426. l.
 
  Ez a világ bolond világ
  Ezerfajta nyomoruság.
  – Nem is élnék benne, hogyha
  Valahol jobb kvártély volna.
 
 
  Minden ember bolond.
  Ej! de Ez már e föld sorja rendje
  – Öt több mint négy, de még nem hat –
  – Nem vagyok a legbolondabb.
 
 
  Április van völgyön, hegyen,
  – Hittem, ki engem rászedjen,
  Nincsen a föld golyóbison,
  S ez volt első Áprilisom.
 
 
  Azólta sok rászedett már,
  De az szintén Áprilist jár
  – Ha rászednek hát nevetek;
  Az is bolond, ki rá szedett.
 
 
  Egy már nékem széna, szalma
  – Megjött szívem nyugodalma
  Követem a világ sorját,
  Vígan járom a bolondját.
 
 
 
Genre-kép  
n
Jegyzet
AJ.
Arany János
kritikáját e versről lásd 426. l.
 
  Nincsen nékem semmi gondom,
  Úr vagyok én hogyha mondom!
  Reggel fekszem, délben kelek,
  Unatkozom – mit is tegyek?
  Igen ám!
  Úr vagyok én igazán.
 
 
  Kevély vagyok, mert tehetem
  Kelet népe az én nevem,
  Van csibakkom, kék nadrágom,
  Veres sipkám, adósságom,
  Mi kell még?
  Úrban ez a fő kellék.
 
 
  Családomnak vitéz hírét
  Szemmel tartom, őrzöm mindég.
  – Vadászaton árok előtt.
  Én vagyok a legvakmerőbb.
  Lóháton,
  Legény vagyok a gáton.
 
 
  Jószágomat igazgatom,
  Váltó módra gazdálkodom;
  Lemondással naggyal bírok
  Egy héten csak egyet írok.
  Ebadtát!
  Ha nincs pénz, van zsidó, – ád!
 
 
  Idegennek és németnek
  Csúfolnak kik nem szeretnek
  Pedig bátran állíthatom
  Magyar nyelven káromkodom.
  Nem sok van
  Ki cifrázná még jobban.
 
 
  Nyugodtan foly és csendesen
  Bor és lány közt az életem
  S ha végre megkopaszodom
  Grófi házba házasodom.
  Igen ám!
  Úr vagyok én igazán.
 
 
 
Mi az emlékezet?  
n
Jegyzet
AJ.
Arany János
kritikáját e versről lásd 426. l.
 
  Mi az emlékezet?
  Alkony leszállott nap felett?
  Mely mindég gyengülő világgal
  Az éjjel ellen harcot vállal
  És míg az éj a tájt befogja,
  Még egyszer újra átragyogja.
  Az elenyésző tárgyakat,
  S mindent mi volt hűn vissza-ad?
  – Mi az emlékezet?
  Egy öszvetört hajó darabja?
  Melyet kivét a tenger habja
  – Míg maga a gazdag hajó
  Mindennel a mi rajta jó
  Tenger fenékig sülyede
  +S örökké elnyelé öle. +örökre
  S most e darabtól függ a lét
  Ezzel tartja még életét
  A mindent vesztett útazó.
  – Az emlékezet tört hajó?
  – Mi az emlékezet?
  Bús özvegy sírhalom felett?
  Áll mint egy fájó kőszobor.
n
Jegyzet
[szerkesztői feloldás]
Arany
Arany János
kiegészítése:
Ruhája gyász, arca komor,
  Az élőket futja, kerűli.
  Keresi csak a holtakat.
  S a porló csonthalmokon űli
  A nem szűnő siralmakat?
  – Mi az emlékezet?
  Elnyúgodt harcok fellelt trombitája?
  Minden mi egy hős korból fennmaradt.
  Mely megfuva, harsány hangon kiáltja
  A rég elveszett dicső multakat?
  – Nem, nem, nem !
  Én nekem,
  A szép emlékezett [!]
  Nefelejts szivem felett.
  És általa két szép szem
  Sugarára emlékszem.
  – Vagy tarka toll
  Ékül süvegemen
  Mit az elszállott szerelem,
  Elhullatott!
 
 
 
n
Jegyzet E levélben küldött versek: Áprilisra, Genre-kép, Mi az emlékezet? – Szövegüket lásd e kötet 414– 417. l.
AJ.
Arany János
máj. 8-i levelében bírálta meg mindhármat; lásd e kötet 426. l.
 
 

Megjegyzések:

Arany László
Arany László
hagyatékából, (lásd AkÉrt. 1899. 614. l. 807. sz. a.).