Aranysárkány fejléc kép
 
Arany – Lévay Józsefnek
Nagy Kőrös
Nagykőrös
april 22. 1854.  
  Kedves barátom!  
  Különös játéka a sorsnak, vagy az én levélirói (és mindenféle írói) hanyagságomnak, hogy bár közelebbi soraid vételével szentül elhatározám vala neked rögtön válaszolni,
n
Jegyzet
közelebbi soraid vételével… elhatározám … rögtön válaszolni,
Lévay
Lévay József
márc. 30-án a nagykőrösi iskolaviszonyokról kérdezte barátját.
AJ.
Arany János
ezért akart hamar válaszolni s ezért bántotta, hogy erre csak közel egy hónap múlva kerülhetett sor.
azt mégis csak hetek mulva teszem. Vagy kétszer belefogtam, de mindig jött valaki és kivert belőle; pedig én, ha egyszerre meg nem irom a levelet, akkor ugy vesz, sohasem fejezem be többé. Beteges is voltam, test- és kedélybeteg, ez is végtelenül lustává tett. Aztán meg egy
gschäft
Szerkesztői feloldás: geschäft
miatt Pesten is jártam;
n
Jegyzet
egy g'schäft miatt Pesten is jártam;
– az „üzlet”, amit említ: húsvét keddjén, ápr. 18-án, a Toldi Estéjét eladta
Heckenast
Heckenast Gusztáv
nak, mint erről ugyané napon
Tompá
Tompa Mihály
nak bővebben beszámolt.
annak elő- és utókészűlete sok időmet ellopta. Végre pedig haragszom rád, hogy meg nem írtad (ha te kűldötted) azon hordócska bort, melly minap a vasuton érkezett hozzám, aviso nélkűl,
n
Jegyzet
meg nem írtad (ha te küldötted) azon hordócska bort, … aviso nélkül.
– Ez az a bizonyos bor, mellyel Gesztről lepték meg. Lásd
Tisza D.
Tisza Domokos
ápr. 21-i levelét.
ugyhogy maig sem tudom, kitől? Ez nem szép tréfa volt tőled, vagy tőletek .... az isten – áldjon meg érte.  
  Irodalmi historiákról szeretnél velem beszélgetni ... hát miért nem rándultál fel,
péld
Szerkesztői feloldás: például
most húsvétkor, beszélhettünk volna akármennyit. Egyébiránt én most
Pest
Budapest
en voltan, – 24 óráig – s nem tudok többet, mint te. Egy pár szegény legény van ott, ki ír novellát, regényt, verset, tárczát, szerkeszti a naptárt, a néplapok és könyvek özönét, ígéri a nagy díjt és keresi a magyarirót,
 [!]
[sic!]
lámpával. Denique, megfogytunk
n
Jegyzet
Egy pár szegény legény van ott, ki ír … – Denique, megfogytunk
Gyulai
Gyulai Pál
,
Pákh
Pákh Albert
,
Csengery
Csengery Antal
,
Eötvös
Eötvös József
és
Kemény
Kemény Zsigmond
állottak
AJ.
Arany János
-hoz legközelebb a pesti írók közül; az „utó végre megfogyatkoztunk” kifejezés feltehetően elsősorban
Petőfi
Petőfi Sándor
t, továbbá a címzettet,
Lévay
Lévay József
t illette, aki a pesti irodalmi életet felcserélte a miskolci tanársággal.
öcsém, és megromoltunk.  
  Kérdéseidre, mennyire a szűk hely engedi, (talán már későn is:) kimerítőleg akarok válaszolni.  
  1. Azon 3 árkusos leiratot mi is kaptuk volt.
n
Jegyzet
Azon 3 árkusos leiratot mi is kaptuk volt.
– Amely szerint a kormány megadja a ref. gimnázium nyilvánossági jogát, ha megfelel a követelményeknek. Ezek értelmében tizenkét tanárt kellett alkalmazni; de ezek véglegesítéséről – politikai múltjuk alapján – az állami tanhatóság döntött.
Igyekeztünk neki mindenben megfelelni, kivéve a cenzurát,
n
Jegyzet
kivéve a cenzúrát,
– a vizsgát
melly későbbre van fentartva, de azt is megajánlottuk.  
  2. Az algymnasium – a felsővel
n
Jegyzet
Az algymnasium – a felsővel…
– Az önálló algimnáziumoknak csak kisebb helyeken volt jelentőségük (pl. Nagyszalontán,
AJ.
Arany János
ifjúkorában). Ahol már „fel-gymnasium” is volt, ott a különállás elvesztette jelentőségét s a két intézmény természetesen olvadt egybe. E szerves egységet tükrözik az
AJ.
Arany János
felsorolta szaktanári példák is.
tulajdonkép csak egy, többnyire mindenikben ugyanazon tanárok, hasonló fizetéssel tanítnak; a tanácskozást együtt tartják, nem is nevezzük meg, külön az al- és felgymnásiumot: csak 8 osztályú nagy gymnásiumot ismerünk.  
  3. A szakrendszer az algymnásiumban is teljesen alkalmaztatik; ennélfogva egy osztályban annyi tanár, ahány tudomány, kivéve ha néhol (mint a latin nyelvből) pótlólag valaki a saját szaka mellé mást is taníthat. Igy p1. a mathesis (8 osztályon keresztűl) egy tanárra sok levén, a fenmaradó mennyiséget tanítja a természettan professora, mert neki meg kevesebb órája van 17-nél, mennyit nálunk hetenkint egy tanár ad. A História egyre sok, pótolja másik, – de minthogy 2 tanárt meg el nem foglal, mindenik tanít még latint is. Én magyar nyelvet csak a felsőbb osztályokban tanítván, pótlom latin órákkal s így tovább, szóval, ha valakit főszakmája el nem foglal egészen, pótolja valami mással, a mihez ért; ha pedig főszakmája egynek sok volna, pótolja más, ki ért ahhoz. De a szakrendszer az egész iskolát áthatja, s kiki legtöbbet fő szakmájából tanít, különböző osztályokban.  
  4. Az értekezlet jegyzőkönyve latin,
n
Jegyzet
Az értekezlet jegyzőkönyve latin, stb.
Lévay
Lévay József
érdeklődött: milyen nyelven írják? – A körösi gimnázium megkapta a nyilvánossági jogot. Ettől kezdve a hónapok végén tanári értekezleteket kellett tartani. Az értekezletek jegyzőkönyvét vagy németül, vagy latinul vezethették. A tanhatóság, sőt a kultuszminisztérium is tett megjegyzéseket a hozzájuk felterjesztett jegyzőkönyvekre; még azt is szóvátették, ha valamelyik tanár aláírása hiányzott. ( Benkó, 64– 15. l.)
felküldjük minden hó végén.  
  5. Az igazgató maga is közlekedik a tanhatósággal, de nevezetesb tárgyakat a választmánynyal közöl,
n
Jegyzet
Az igazgató maga is közlekedik a tanhatósággal, de nevezetesebb tárgyakat a választmánnyal közöl stb.
– Válasz
Lévay
Lévay József
kérdésére, hogy az igazgató „az iskolára ügyelő városi vagy egyházi elöljáróság előleges megkérdezése nélkül” intézkedik-e?
s illyenkor a választmány, ha jónak látja, maga érintkezik a hatósággal. Az igazgató, a jó egyetértés végett, minden felűlről jött rendeletet közölni szokott időről időre a választmánynyal, sőt a conferentia jegyzőkönyvét is bemutatja neki; szóval a választmány közvetítése csak ott kerűltetik ki, hol az, mint lomha testűlet, a csekélyebb fontosságú tárgyak folyamát, késlekedése által akadályozná. –  
  E dualismus egy kissé furcsa, de nem lehetett másképen kivinni, hogy a kecske is jóllakjék stb. Ha egyszer nyilvánosak lesztek, ne félj, majd útba igazítnak, hogy akarva sem tévedhettek el. Mindent meghagynak körülírnak, a legrészletesbben, egész az iskolapadig és fogasokig.  
  6. Önéletrajzomban ugy tettem, mint
Tinódi
Tinódi Lantos Sebestyén
a poesissel: semmit hozzá nem tettem, belőle el nem vettem. Első izben elhallgattam azt, amit nem kérdeztek, t. i. az irodalmi működést; másodizben
n
Jegyzet
önéletrajzomban … hozzá nem tettem, belőle el nem vettem … Első ízben … másodízben …
AJ.
Arany János
első önéletrajzát 1851. nov. 9-i kelettel írta meg a „Cs. kir. Tanhatósághoz” (lásd AJ. kk. XIII. k. 102–103. l. ) – Személyi adatai, családi állapota, nyelvismerete s vállalt szaktárgyainak felsorolása után részletesen feltárta hivatali beosztásait 1848. márc. 15-től egészen Nagykőrösre költözéséig. Második hivatalos önéletrajzának kelte – 1853. jún. 7. (Lásd AJ.kk.XlII.k. 104–106. l. ) – Erről írt 1853. máj. 23-án
Tompá
Tompa Mihály
nak, máj. 28-án
Lévay
Lévay József
nak is. –
AJ.
Arany János
ebben az „életrajzi pótlásban” felsorolta pályadijat nyert munkáit, kitért a „néplap” szerkesztői munkájára s megemlítette, hogy írt bele néhány verset és „prózai törvénymagyarázó” cikket. Nem tagadta, hogy a lapban közölt verseiben „lehetnek itt-ott olyan célzások, melyek mostani szempontból forradalmiaknak bélyegeztethetnek: de tekintve az akkori körülményeket”, a helyet, hol elszigetelve élt, továbbá „csendes, higgadt kedélyét”, megelégedett „némi elfátyolozott célzásokkal … ott, a mikor és a hol merészebb fellépések tapsokkal jutalmaztattak volna.” ( AJ. kk. XIII. k. 105. l. ) – Végül felsorolta, hogy a forradalom óta mely folyóiratokba dolgozott.
megvallottam olly nyiltan, hogy megdicsértek érte. Van egy leirat, melly nyíltságra,
[törölt]
« s »
kisebb hibák elnézése ígéretével, szólít fel: én annak eleget tettem. Tanácsolni nem akarok e részben, mert kiki tudja saját körűlményeit: de félő, hogy ha az ember szépit magán, más forrásból szinte megtudják, s ez roszabb, mint némi közönséges botlás.  
  Iskolánknak programmja még nincs, mert a bevett ostoba szokás szerint programm csak az év végén adatik ki. Majd akkor elkűldöm. Fizetésünk már 2 év óta 600 ft; de erre azt mondja
Mikulás
Mikulás János
n
Jegyzet
Mikulás
Mikulás János
Mikulás János, lásd ADATTÁR.
hogy kevés; mi pedig érezzük, hogy igen kevés, ebben a drága Bécsben. – S ennyi az, mit iskolánk állásáról, kérdéseidre felelhettem, ezt is jobban el lehetett volna végezni szóval, ha az a
Miskolcz
Miskolc
olly távol nem esnék ide s a közlekedési eszközök teljesen nem hiányzanának. Azt azonban elhiszem, hogy hiányzik a nervus rerum gerendarum, a gerendák nervusa,
n
Jegyzet
hiányzik a nervus rerum gerendarum, a gerendák nervusa,
– a „dolgok idege” vagyis a pénz, az életet tartó gerendákhoz.
nálad ugy, mint nálam. Kicsin mult, hogy most Húsvétkor fel nem rándultam, per ti,
Miská
Tompa Mihály
hoz;
n
Jegyzet
per ti,
Miská
Tompa Mihály
hoz;
– rajtatok, azaz Miskolcon keresztül ment volna
Tompá
Tompa Mihály
hoz.
de a szűnnapok csak 8-an lévén, kevesellettem az időt.
Miska
Tompa Mihály
sem írt vagy 2 hónap óta,
n
Jegyzet
Miska
Tompa Mihály
sem írt vagy 2 hónap óta,
Tompa
Tompa Mihály
febr. 6-án írt utoljára
AJ.
Arany János
-nak.
nem tudom, mi baja.  
  Különben családom egészséges, köszöntenek. Házi körülményeim a szokott rendben, magam pedig annyira vittem az eposzi nyugalmat, hogy már most nem is dolgozom, daczára az öles publicátióknak, „6-író albumának” „Nép könyvének” etc.
n
Jegyzet
daczára az öles publicatióknak, „6 író albumának”, „Nép könyvének” etc.
– lásd ADATTÁR: HAT ÍRÓ ALBUMA, MAGYAR NÉP KÖNYVE
mellyekben se hírem, se tanácsom nem volt.  
  Isten áldjon meg, édes
Józsi
Lévay József
m és irj gyakrabban, mint eddig, mert daczára leveled gúnyos kezdetének,
n
Jegyzet
daczára leveled gúnyos kezdetének – te voltál az adós
Lévay
Lévay József
márc. 10-i levelét azzal kezdte, hogy megkapta
AJ.
Arany János
„számos” levelét, holott a levélírásban ő következett volna, mivel 1853. júl. 1.6-i levelére,
AJ.
Arany János
aug. 9-én már válaszolt.
most egyszer te voltál adós a válaszszal. Ölellek  
  barátod  
 
AJ.
Arany János
nos  
 

Megjegyzések:

Arany László
Arany László
hagyatékából (lásd AkÉrt. 1899. 600. l. 347. sz. a.).