Aranysárkány fejléc kép
MegjegyzésekBibliográfiai adatok
 
Tisza Domokos – Aranynak Geszt Maj 13-kán 1854.  
  Édes
Aranybácsi
Arany János
!  
  Na én ugyan feltettem az ügyetlenség koronáját e borküldés ügyében.
n
Jegyzet
feltettem az ügyetlenség koronáját e borküldés ügyében.
 – Nem volt rajta feladó s
AJ.
Arany János
nem tudta: kitől jött az ajándék. (Lásd máj. 8-i levelét és a levél jgyzetét.)
Valóban azt mondhatná ez ajándékra
Aranybácsi
Arany János
, mit egy valaki egy bált adóhoz, midőn látta hogy új köpenyegét ellopták: „Köszönöm az ilyen múlatságot !”  
  Verseim e nagy időközben is csak háromra tudtak felszaporodni.
n
Jegyzet
Verseim … csak háromra tudtak felszaporodni.
 – E három vers: Panasz, Tavaszkor, A két bojtár. Szövegüket lásd e kötet 429– 432. l.
AJ.
Arany János
bírálatát máj. 20-i levelében küldte; lásd e kötet 432– 433. l. – A három közül csak a Panasz jelent meg TDHV. között (79. l.).
Hijába! a virágnak le kell hullni, ha a gyümölcsnek érnie kell, nekem pedig Augustus végéig okvetlen meg kell érni, – mely gyors érés nem esik meg egy kis meleg nélkül.  
  Különben áldja az ég! házi ura érdemes testvérjét
n
Jegyzet
házi ura érdemes testvérjét
 – azt, aki
AJ.
Arany János
-t a borküldemény miatt följelentette a fináncnak.
[szerkesztői feloldás]
ide egy marokra fogott seprű vagy lapát van rajzolva
köszöntöm.  
  szerető tanítványa  
 
Tisza Domokos
Tisza Domokos
 
 
Panasz  
n
Jegyzet
AJ.
Arany János
kritikáját e versről lásd 432. l.
 
  Miért születtem, miért szerettem!.
  – Felhőtlen kék ég mosolyg felettem
  Mosolygott én rám gyönyörű kék szem,
  – Óh de mindig fáj ha rá emlékszem!
 
 
  … Minden bokorban fülmile múlat,
  Minden bokorban ibolya illat
  – Mulattam én is, ibolyát szedtem
  Szivemre tettem, s a ch! elvesztettem!
 
 
  – Szép ifjú lepke, kéjtől izgattan
  Egyik rózsáról, másikra pattan.
  … Melyet szerettem, volt olyan rózsa
  De egy tavasz sincs mely visszahozza!
  – Az erdő lombján gerle madárka
  Búgat, repesget, – öleli párja
  – Hol az én párom? – Messzi el reppen!
  Miért születtem, miért szerettem!
 
 
 
Tavaszkor  
n
Jegyzet
AJ.
Arany János
kritikáját e versről lásd 432. l.
 
  Szerelmem! nézd: tavasz virúl
  Az erdő minden fáiról.
  Domb és virág hűs sátorán
  Búsan keserg a csalogány.
  – A többi milljom madarak
  Ezer víg nótát dallanak.
  S a rét, a nap szerelmese –
  Mily ékes bársony köntöse!
  – Hajában virágkoszorú,
  Menyasszony, – de nem szomorú,
  De mégis! – Menyasszonyjelül
  Pillájin ím friss könnye űl.
  . . . S a lég! a lég oly eleven
  Nem is lég tán, – hő szerelem?
  – Az ember alig szívja be
  Vér és velő fő, forr bele,
  Önkénytelen nyílik a kar .........
  – Itt nem lég – szerelem fuval
  S a délibáb tündér-ere
  – Szerelmi csókok tengere!
  … Jöhetne most lány – csúf, ragyás
  – Kit elkerülne, futva más,
  S belé szeretnék! – szép szemed
  Csudálkozással rám mered:
  „Bolond! ki míg mellettem állsz
  Rútért epedsz, ragyásra vársz! ”
  – Hja lelkem! bármi szép legyél
  Egy rút e végre többet ér,
  – Mit véle, nem lehet veled,
  . . . Még télen megszerettelek.
 
 
 
A két bojtár  
n
Jegyzet
AJ.
Arany János
kritikáját e versről lásd 433. l.
 
  A telihold szép sugára
  Mélán süt le a pusztára.
  Álomé az egész ország
  – Mind elfeküdt már a jószág.
 
 
  A két bojtár, marha mellett
  A fűre le heveredett
  – De közűlo
 [!]
[sic!]
k egy sem alszik
  Beszélgetnek, szavok hallszik
 
 
  – „ Pista, tudod hányszor mondta
  A jó mester úr naponta:
  (Eskolába mikor ja
 [!]
[sic!]
rtunk),
  A másénak soh’se ártsunk?
 
 
  Hej! te roszra adod magad
  – Mi mozog a szűröd alatt?
  Tudom megint bárányt loptál?
  Istent, embert, bosszantottál.” –
 
 
  – „ Ne prédikálj, ne bosszantgass!
  Zsivánnak csak tán nem tartasz?
  – Két kis süldő nyulat fogtam,
  A szűrömet rájuk dobtam”.
 
 
  Jancsi a szót hagyja félbe
  Oda néz fel a nagy égre
  – Úgy oda néz, olyan vadúl
  Hogy a csillag egymásra hull
 
 
  – „Mintha minden ízem fázna,
  Mintha erős hideg rázna
  – Addszi szűröd”! A kis nyúlat
  Ereszd el, majd fogok újat.”
 
 
  S nem várva szót, csak oda kap,
  Nem bárány volt a szűr a la tt!
  – Szelid bárány? – Mérges kígyó!
  Gaz szerető, ocsmány
ró
Szerkesztői feloldás: ringyó
n
Jegyzet Nem tartom obscoen kifejezésekben a népiest, de úgy hiszem hogy e szó itt helyén áll és erős. Azt sejteti valami bennem, hogy mind a bugaci csárda, mind a Csikó bőrös kulacs szerzője és
Pfi
Szerkesztői feloldás:
Petőfi
Petőfi Sándor
is, ide tették volna.
n
Jegyzet A két bojtár c. vers 8. vrsz. 4. sora: „Gaz szerető, ocsmány
ró
Szerkesztői feloldás: ringyó
” – után, csillag alatti lapalji jegyzetben
Tisza D.
Tisza Domokos
a következőt írja: mind a bugaci csárda, mind a Csikó bőrös kulacs szerzője … ide tették volna. – A „ringyó” szó Orczy Lőrinc: A bugaci csárdának tiszteletére vers kezdő soraiban benne van: „Csikósok oltárja, juhász kápolnája, | Betyárok barlangja, ringyóknak tanyája.” –
Csokonai
Csokonai Vitéz Mihály
: Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz.
 
 
  Forog Jancsi véres szeme
  Csákányára tapad keze
  – De egyszerre dühét veszti,
  S karját, botját leereszti!
 
 
  S egy hang nélkül indul tova
  Kergeti a bú ostora.
  – Kis üszője után bődül
 [!]
[sic!]
 –
  … S megered a köny szemébül.
 
 
 

Megjegyzések:

Arany László
Arany László
hagyatékából (lásd AkÉrt. 1899. 614. l. 808. sz. a.). Válasz
Arany
Arany János
máj. 8-i levelére.