Arany – Ercsey Sándornak

ifj. Ercsey Sándor

!

Tegnap vett leveledre ime válaszolok, hogy ne panaszkodhassál restségem felől, ámbár igazság szerint téged meg kellett vala előznöm, mert a közelebb küldött három sort nem tekintettem levélnek.

n

Jegyzet

igazság szerint téged meg kellett vala előznöm, mert a közelebb küldött három sort nem tekintettem levélnek.

– E „három sor” elveszett. Mivel

AJ.

Arany János

sem tekintette levélnek s főleg mivel tartalmáról semmit sem tudunk, nem vettük fel mint elveszett levelet.

AJ.

Arany János

ezt megelőző levelét jún. 21-én írta;

Ercsey

ifj. Ercsey Sándor

nek ezután kelt júl. 16-i és szept. 25-i levele, tehát

AJ.

Arany János

méltán jegyezte meg, hogy voltaképp ő tartozott sógorának írni.

Rá is értem volna, nem tagadom, mert az egész vacatiot itthon töltöttem,

n

Jegyzet

az egész vacatiot otthon töltöttem,

– ellentétben terveivel:

Tompa

Tompa Mihály

vagy

Pest

Budapest

avagy a Balaton (

Gondol Dániel

) – ahogy jún. 21-i levelében írta sógorának.

henyeség s a petrificáló unalom karjai közt.

Tompá

Tompa Mihály

hoz nem mentem – haragszik is – de hiányzott a pénz: hogyne? mikor az angariából, minden mellékjövedelem nélkül, élnem s a télrevalót beszereznem kellett ... volna, – mert nem tudtam rámenni, hogy öt-v. hat köböl buzát vegyek – s 6 ölfáért, paraszt pénzben, fizettem 180 forintot. Igy az afféle mulatságnak, mi „kirándulás” néven ismeretes, el kellett maradni: pedig istenbizony rám fért volna, mert az egyhanguság s egyformaság már is eltemette kedélyemet, dolgozni se kedvem, se kitartásom. De végtelen sajnálom, hogy ti fel nem jöttetek – szinte fáj, hogy e szándéktokat csak utólagosan tudtuk meg, milly jól mulattunk volna együtt – milly örömnapokká váltak volna a szünnapok! de hiába; én a gömöri útat emlegettem, ti betegséget vagy mit beszéltetek, s most, mikor utána vagyunk(?) emlegetjük, hogy beh jó is lett volna!

Haladtok, öcsém, haladtok és ez szép tőletek. No már mi, kőrősiek nem sinlünk e nyavalyában. Mi felette vagyunk irodalomnak, nemzetiségnek, mindennek! Mi vagy meddőn sohajtozunk az elmult árnyéka felé, vagy aspirálunk a jelen s jővő ugorkafáira – vagy egyiket se tesszük, hanem urak vagyunk. Itt a 3 év alatt, mióta itt lakom, nem vettem észre egyéb mozzanatot, mint azon 60-70 forintot, mit a G. árvák részére declamált össze néhány tanuló-gyerek.

n

Jegyzet

mit a G. árvák részére declamált össze néhány tanuló-gyerek.

–

Garay János

gyermekeinek „szavalt össze”; az ifjúság iskolai rendezvényen.

Hogy piaczotok épül és szépül, az is örvendetes dolog s arra mutat, hogy

Szalontá

Nagyszalonta

nak jővője van. Denique is igaza lesz

Rozvány Gyuri

Rozvány György

nak, mert ez az ő nótája volt mindig.

n

Jegyzet

igaza lesz Rozvány GyuriRozvány György nak, mert ez az ő nótája volt mindig.

–

Rozvány György

öt mindig érdekelte közös szülővárosuk fejlődése csakúgy, mint múltja. Utóbb ő írta meg Nagyszalonta történetét (1870, 1892), valamint az

AJ.

Arany János

-sal kapcsolatos szalontai emlékeket a Nagy-

Szalonta

Nagyszalonta

és vidéke c. helyi újságba, 1890. jan. 12– máj. 11. között. (Újraközölve Sáfrán-Rozvány 133– 172. l.)

Kenyeresről nem irsz; talán már el is költöztek? Hát Balog Mihály hol lakik? hiszen még a múlt hónapban mint biró irta magát a meghivó levél alá. Nagy Sándorékból mi lett, miután házukat eladták? mind ezek és még 100, olly kérdések, mellyeket nénéd a te leveledből akart megtudni, hiába mondtam, hogy nincs benne. „Miért is nem ir” – ugymond – „az a

Lina

Ercsey Sándorné Nagy Karolina

?

Máli

Nagy Amália

?

n

Jegyzet

LinaErcsey Sándorné Nagy Karolina ? MáliNagy Amália ?

–

Ercsey

ifj. Ercsey Sándor

felesége és sógornője.

azoktól körülményesebben megtud az ember holmit!” Hogy ne feledjem,

Lina

Ercsey Sándorné Nagy Karolina

nak azt izeni a

Julcsa

Arany Jánosné Ercsey Julianna

nénje, hogy ha még nem csinált keményitőt, ne fáradjon vele, miután ő, azaz

Juli

Arany Jánosné Ercsey Julianna

, nagy gazdálkodva, az itteni olcsó és fölséges burgonyából, sokkal olcsóbban megtanulta kiállítani, s már ellátta magát a kellő mennyiséggel. – Tehát lekvárfőzni voltatok megint? Emlékezetes utazás!

n

Jegyzet

Tehát lekvárfőzni voltatok megint? Emlékezetes utazás!

– 1852- ben

AJ.

Arany János

-ék és

Ercsey

ifj. Ercsey Sándor

ék együtt voltak

Ercsey János

ifj. Ercsey Sándor

nál Sályiban s útközben eltévedtek. (Lásd

Ercsey

ifj. Ercsey Sándor

1853. szept. 11-i levelének jegyzetét.)

nem hiszem, hogy azóta mindössze nevettem volna annyit, mint akkor.

Nem fogadám biz én el a szalontai rectoriát v. tanárságot:

n

Jegyzet

Nem fogadám biz én el a szalontai rectoriát v. tanárságot:

– Indokairól

Tompá

Tompa Mihály

nak is írt szept. 27-én.

pedig magam is vágytam haza.

Juli

Arany Jánosné Ercsey Julianna

t pedig alig tudtam capacitálni. Neki igaza van az ő szempontjából: ott az élelem olcsóbb, rokonink, barátink vannak, a fizetés jobb, lakhely állandó, csekély vagyonunkhoz is közel lettünk volna, s e tekintetben rám is annyira hatottak, hogy kicsi kellett volna – talán az elköltöztetés igérete – s én megválok

Nkőrős

Nagykőrös

tűl. De más részről hatalmas ellenokok voltak: a lehetetlenség, mindazon tudományokra, mellyek algyinnasiumban kivántatnak, a fiúkat lelkiesméretesen elkészitni (1 embernek annyit tenni, mint szerves intézetben 6 tesz); az ingatag állás, miután az efféle rendezetlen iskolák felűlről türetni nem fognak, mint ez nekem a legilletékesb helyről tudtomra is adatott; a papos functiók, mellyekhez nem szoktam, vagy mellyektől már elszoktam; mindenek fölött pedig annak világos tudata, hogy legjobb igyekezet mellett is csak kontárkodnom és charlatánkodnom kellene, universal tudós szerepet játszva. Mert egy algymnasiumhoz is olly igények vannak kötve, hogy azoknak egy ember meg nem felelhet – az altanítók itt számba se jöhetnek, azok az elemi iskolákat tanitják, mellyek a gymnasium alatt vannak. S ha a négy osztályra eső 96 órát hetenkint, 36-ra lehetne is összezsugoritni, még akkor is naponkint egyre másra 6 órát kéne tanitni – mégpedig nem úgy, hogy „dictáljatok!” vagy „correpetáljatok!” mint régen. Mondjad nincs-e igazam? Lehet, hogy valaki mind erre kész, s megis teszi jó pénzért: de majd, ha nyilvános intézetbe kell menni a fiúnak censurát adni, akkor fog kitünni a különbség.

n

Jegyzet

ha nyilvános intézetbe kell menni a fiúnak censurát adni, akkor fog kitűnni a különbség.

– Ha majd a tanulóknak az ilyen szalontaiféle algimnáziumból nyilvánossági joggal biró gimnáziumba kell menniök vizsgázni, akkor tapasztalják majd az oktatási szint különbségét.

A superintendentiák is erősen mozognak az elveszett „academica promotiók” mellett;

n

Jegyzet

A superintendentiák is erősen mozognak az elveszett „academica promotiók” mellett;

– A Bach-kormányzat nem ismerte el a ref. püspököket: superintendenseknek, azaz felügyelőknek minősítette őket. Az általuk kormányzott egyházközségek összességét: az egyházkerületet nevezték superintendenciáknak. – Az „academica promotio” ősi prot. gyakorlatot jelentett, amely szerint az akadémiát, azaz főiskolát végzett kiválóbb ifjakat rectoriákra, azaz vidéki iskolák, algimnáziumok ún. particulák rectorául, azaz tanítójául, esetleg igazgatóiul alkalmazták pár évre, hogy ez idő alatt megtakarított fizetésükből azután külföldi tanulmányutakra mehessenek. Jövedelmük egy harmadát a kollégiumnak kellett beszolgáltatni. Érre kötelezvényt írtak alá, hogyha nem teljesítenék, a be nem fizetett összeget utódaikon is behajthatják. (

Debreczeni István

ref. lelkész, Arany-kutató adaléka.)

az itteni vice püspök

n

Jegyzet

az itteni vice-püspök

– Báthory Gábor püspökhelyettes.

tudom, hogy rendeleteket bocsátott ki, miszerint a sup. nem fogja törni a rectoriák állandósitását, mi országszerte divatba jött.

Nagyon érdekes a mostani leveled: annyi ujság van benne, hogy szeme-szája eláll az embernek „Fónyad háza városház – a régit hihetően eladták, a „Nothstadthaust”

n

Jegyzet

„Nothstadthaust”

– a szükségvárosházára az 1847-es szalontai tűzvész miatt volt szükség, mert a városháza is leégett. – A „Casino-egylet” a piacon álló helyiségét engedte át városházának, (Lásd AJ. kk. XV. k. 561. l.

pedig elpusztították? Hát jegyzői lak nem existál? A Nagy Sándortelek jó áron ment el: a jegyzői és Fónyad ház – legalább az itteni árt tekintve – előttem olcsónak tetszik. A Debreceni János uram házát jó lenne megfejelni,

n

Jegyzet Debreczeni János uram házát jó lenne megfejelni, – Ez

AJ.

Arany János

-ék

Debreczeni

Debreczeni János

csizmadiamestertől vett szalontai háza, melynek javíttatását

Ercsey

ifj. Ercsey Sándor

előbbi levelében javasolta.

igazad van benne: de akadna-e mester a ki felvállalja s kire rá lehessen bizni? Minden esetre tudakozódjál a dolog iránt – tavaszig, úgy lehet, gondolok valamit.

Bondár

Bondár István

fizet-e?

n

Jegyzet

BondárBondár István fizet-e?

– Bondár István tartozott 100 p. frt.-tal

AJ.

Arany János

- nak. Adósságát 1855 őszén adta meg. (Lásd

Ercsey

ifj. Ercsey Sándor

1855. okt. 14-i levelét.)

Az, s a mi a patikásnál volt, (vagy van?) jó lenne az előleges költségekre.

Szőlőtermés itt nincs, gyümölcs szűken, gabona gyéren, zsidó, kupecz bőven, – ha az isten nem fordít a dolgon, nagy drágaságnak nézünk elébe. Az államkölcsön itt 150.000 forint, miből azonban egyesekre mi sem vettetik, kivéve ha valaki szabad tetszésből írt alá, – a közönség egy csomó földet ad haszon bérbe 40-50 pft. holdjától évenkint! néhol még többet is, illyet hallani is ritkaság. Hát ottan mi történik? mi esett rám – rád s efféle emberekre? – A régi adósság le van-e már tisztázva? Lásd annyi kérdést teszek, csak győzz majd felelni.

Szállásunkat, ha most ősszel nem, tavaszszal minden esetre nekünk is változtatnunk kell. Ezt nem örömest teszszük, egy az, hogy a költözködés alkalmatlan, más az, hogy itt jó három szobánk volt, jutányos áron (100 pft) s azt nehezen kapjuk el másutt. De gazdánk, ki már 2 év óta börtönben űl,

n

Jegyzet

gazdánk, ki már 2 év óta börtönben ül, stb.

– Beretvás Gusztáv.

ujabban 6 évet kapott, s a mint fú a szele, házát, összes vagyonával együtt, fogja bérbeadni. Mi már itt 2 év óta lakunk s tavaszig még maradhatunk: addig majd meglátjuk mit leszünk teendők. Zs. Balog Mihály, kihez ti költözni akarnátok; megházasodott e? hát a régi házát miért nem vetted meg? Igazad van, csak jó házat kapj, nem baj az, ha kissé félre esik is. Itt az „urak” többnvire a város végéhez közel, rettentő curiákon laknak, ezért a piacz, hol leginkább szatócs nép tanyáz, mit se mutat.

Az ügyvédi censura eredménye felől mitsem irsz: tisztában vagy-e már? vagy majd csak a definitiv „kinevezésekből” lehet megtudni.

n

Jegyzet

Az ügyvédi censura eredménye felől mitsem irsz:… vagy majd csak a definitiv „kinevezésekből” lehet megtudni.

– Az ügyvédi vizsga eredménye csak a végleges, végérvényes kinevezésekből derül ki? – kérdezi

AJ.

Arany János

–

Ercsey

ifj. Ercsey Sándor

magáról a vizsgáról júl. 1.6-án írt, de eredményéről következő, okt. 18-i levelében sincs szó.

Itt csak most kezdik az öreg urakat zaklatni

Pest

Budapest

re. – Búza felől nem irsz: adtak-e be valamit? Széna termett-e? nem emlékszem még hogy irtad volna. Tavaly is említettél valami közös kaszálón termett szénát: annak árára se emlékszem, – de ha netán elküldted volna, figyelmeztess, – mert nincs béketűrésem felhányni s végigolvasni minden leveledet.

Állapotunkat illetőleg, mindnyájan egészségesek vagyunk, –

Laczi

Arany László

most a Tiszaparton degál egy barátjánál,

Julcsa

Arany Juliska

erős mazurtáncos, elhizott kegyetlenűl, de lassan nő felfelé. Csókolunk téged mind a négyen, Lillástul,

Vilmá

Ercsey Vilma

stól; köszöntjük az öregeket, szivesen üdvözöljük

Máli

Nagy Amália