Arany – Tompa Mihálynak
Lásd, azért békűlj ki énvelem, hogy aztán vérszemet kapok, elbízom magamat, s egy csöppet sem
sietek válaszolni leveledre. Illyen az ember! Míg czivódtunk, egymást érte a
levél,
n
s a cs.
k. postát gazdagítottuk: most pedig a béke malasztos ölébenJegyzet
Mig czivódtunk, egymást érte a levél,– máj. 1. – jún. 17. között.
n
ugyancsak elszunnyadunk!
Utóbbi levelemet meglehetős sötét perczben irtam, hála istennek! azóta sem fordult elő ollyan.
Biztatásod, melly a nagyobb bajt kisebbnek, vagy legalább nem olly veszélyesnek festi,
jótékonyan hatott rám, bár nem győzött meg teljesen, mert egyéb symptoma a fejzúgáson kivűl
még elé nem fordult, pedig már több, mint egy éve a bajnak. Azt hiszem ideggyöngeség,
kimerűlés, enervatio. Mindazáltal megszoktam már nem képzelődni róla, s ez javulásra mutat.
Elég ebből ennyi.
Verseid fűzetét, ha nem mondanám is, tudod hogy vettem s köszönöm, ámbár fölösleges volt; ugy
hiszem irtam már, hogy
Friebeisz
adott belőle példányt. No, de mégsem fölösleges, mert hiszen te
adtad – és harmadszor jól is esett, mert a régibb példányt nőm testvérénekFriebeisz István
n
adhattam, a ki bennünket nem rég váratlanúl
meglátogatott. Ő szalontai ügyvéd s neked nagy tisztelőd. Gondolhatod, hogy látogatása
esemény volt házunknál. Legalább utolsó levelem óta illyen nem
történt.
Toldi estvéjére tett észrevételeidet köszönöm és szerettem volna, ha bár kritikus
nem lévén is, elmondtad volna róla véleményedet. Az utószót azért láttam szükségesnek, nehogy
a publicum azt higye, miszerint 7 év óta mindig ezt a 6 éneket csinálom. Aztán, megvallom,
illyen fogadtatást se vártam. Mert az első Toldi fogadtatására igen sokat tett az
újság, a democratia felé gravitáló közszellem: most már futunk a népiestől, vagy attól, mit
annak szoktak nevezni. A homokon fekvő olaszra nézve igazságod lehet; de
épen ez a rész, a viadal hosszas leírása az, mit az egészben legkevésbbé szeretek; nem akarám
azért szükség nélkül nyújtani. A tűntette nem sajtóhiba, hanem igen szép
tájszó, s nálunk mondják széltire e helyen
tettette, minél hangzatosb is, festőibb is, azt fejezvén ki: illyen vagy
ollyan színben tűntette magát. A jártányi erő nálunk
szinte így mondatik, s ha megengeded, grammatice helyesben is: jártányi =
annyi hogy járni képes legyen. Az ellenségvér-re
elismerem igazad van, ezt így nem mondja a nép, de hiszen sok szót nem mond, a mit én
használok. Tanulja meg, a fő az, hogy ne halmoztassék el új szók özöne által. Egy-kettő
elcsúsz. A Gyulafiak szerelmét mindenkitől dicsértetni hallom: s ennek
annál inkább örűlök, mert ez episod – a mennyiben szerelemre vonatkozik, – egészen új, tehát
azon fatalis korszakba esik, midőn már magamat semmi jóra képesnek nem hittem. A tavaszszal
írtam belé.
Daliás idők!!! – no de várjunk, türelem:
baráttáncz.
[szerkesztői feloldás]
:n
Jegyzet
türelem: baráttáncz.– A szerzetesek tánca nem tart soká.
Hanem én annyit írok az én kedves rajkómrúl, mintha annál méltóbb tárgy sem volna. Hogy
vagytok otthon, édes
Miská
m?
Egészséges-e az én kedves kis komám asszony? Hát Tompa Mihály
Gézá
cska jobban van-e? .... Hallom, hogy az úr kertjében még szorgalmasabban
(gyomlálsz) fáradozol, mint az irodalomban. Predikácziódból nem is
küldtélTompa Géza
n
ez nem igazság! Küldj belőlök
Miska
, hadd lássam őket. De
tréfán kivűl: én, mint költőben, nem tartom ugyan benned a jó papságot szükségesnek; de, mint
barátomat, örülök, bármiért – haszinte jó tánczodért – dicsérnek is, annál inkább, ha a
pályán, melly kenyeredet adja, kitűnsz. Azért, édes Tompa Mihály
Miská
m, ide azokkal a magasztalt halotti beszédekkel, addig
is, míg mint kőrösi papot, személyesen vagyis fülélyesen hallhatnálak! Szerencsés ember! azt
hiszem én igen silány professor vagyok. Nem mondta ugyan tudtommal még senki, de napomként azt
a tapasztalást teszem.
Tompa Mihály
Szász
nak a napokban irtam –
augustusi levelére.Szász Károly
n
Ugy látszik, egész
megpaphodott. A levelek ügyét kérdeztem Mentovics
tól,Mentovich Ferenc
n
azt mondja, olly kevés
előfizető gyűlt be, hogy a költséget sem fedezvén, a pénzt vissza kell küldözni. Csak tennék
hát! Röstellném, ha a kőrösi clubból is akadna egy illy rontója az irói hitelnek. Én ugyan még
nem praenumeráltattam soha, de fogok, meglehet; minden esetre jobb volna efféle visszaélésnek
sohasem történni.
Szilágyi
él és uralkodik;
Szilágyi Sándor
Mentovics
még folyvást
kopasz – többet közülünk azt hiszem alig ismersz. – Mentovich Ferenc
Domokos
baját eltaláltad, azonban most vettem levelet
nevelőjétől, sok remény van kötve felgyógyulásához, az olasz ég, azt mondják, használ. Hát
Tisza Domokos
Sz. Miklós
Szemere Miklós
n
hogy van? Köszöntsd nevemben, egyike ő azoknak, kikhez szívem
már látatlanból vonzódik. Gyönyörű versét (Kedvteléseim) engedelmével egy
olvasókönyvbe felvettem,n
melly a
gymnasiumok felső osztályai számára szépészeti olvasmányúl fogna szolgálni, ha elsűlne.
Regéidből is, kegyes engedelmeddel, nehányat.
Jegyzet
egy olvasókönyvbe felvettem– a tervezett olvasókönyvet
Szilágyi Sándor
ral szerkesztette. (Lásd Szilágyi Sándor
AJ.
– Arany János
Ercsey Sándor
nak, 1855. jan. 17-i levelét és
jegyzetét , továbbá
AJ. kk. X. k. 443, 623. l.
ifj. Ercsey Sándor
Pesti pletykákból minél kevesebbet tudok.
Kertbeny
egy sovány füzetet adott ki Kertbeny Károly Mária
Garay
verseiből, miért Garay János
Császár
ugyan meg is adta
neki.Császár Ferenc
n
De Jegyzet
–Kertbenyegy … fűzetet adott kiKertbeny Károly MáriaGarayverseiből, miértGaray JánosCsászárugyan meg is adta neki,Császár Ferenc
Császár Ferenc
a
Divatcsarnok
nov. 25-i száma Nemzeti irodalom c. rovatában
(1530. l.) ismertette a kiadványt. Császár Ferenc
Kertbeny
munkáját a „felkéretlen fordító” „silány
travesztálásának” minősítette. – Egy visszás példát Kertbeny Károly Mária
Tompa
is idéz dec. végi
levelében.Tompa Mihály
Császár
még többet is tett Császár Ferenc
[törölt]
« hiv »K.
forditásaival ámítgat. Szegény
tudós
Kertbeny Károly Mária
Cs.
ha tudná, mennyire
ámulunk! A Toldi estéjét is fordítja Császár Ferenc
K.
, mire Kertbeny Károly Mária
Pákh
ezt a vitzet csinálta, hogy a czim e
lesz: Pákh Albert
[törölt]
« Sch »Schedel
Toldy Ferenc
n
[törölt]
« ! »
A haldokló Viszhangra az a legujabb vicz, hogy megszűnik ugyan, de azért a
Gyulai
beszélye folytattatik
benne. Tudnillik a szegény Gyulai Pál
Pali
novellába kezdett, a nélkül hogy bevégezte volna, elvitte tőle Gyulai Pál
Gereben
, s az elejét nyomatta; most Vas Gereben
Pali
, nem tudván bevégezni, folytatja,
folytatja, ugyhogy erre is el lehet mondani, mit a palócz mondott, midőn egy hajóhúzó kötelet
akarván a Dunából kivonni, mivel a kötél olly hosszú volt, hogy már végét kivárni alig győzte,
így kiáltott fel: „ejnye, az ebatta! valaki elvágta ennek a veegit!”
Gyulai Pál
No de, hogy az én levelem „veegit” is valaki el ne vágta legyen, sietek a bezáráshoz. Nőm,
pár nap ótai fej s gyomor fájást leszámítva, egészséges, gyermekim nőnek,
Laczi
a tisztességes tudományokkal nagyban
foglalkozik, Arany László
Julcsa
már sokat
segít a háznál. Jelenleg azt a kenyeret eszszük, mit ő, s egyedűl, dagasztott, az anya csupán
felügyelt, mert első próba. Igen jól sikerűlt, s én ennek jobban örülök, mintha legfényesb
exament adott volna egy párizsi nevelőben, mert szegény leány ki tudja mire jut, s a nélkül is
igen sok regényes hajlama van, mellyet, körűlményeim közt ápolni a lehető legroszabb nevelés
volna. Szokjék munkához, nélkülözéshöz! Anyagi állapotunk a drágasághoz nem igen kedvező
Arany Juliska
[törölt]
« állapotban »
Mikor mégy, édes
Miská
m ....
Tompa Mihály
Pest
re? Akkor én is ott lennék. Addig ölelünk és
csókolunk, mi négyen hármotokat, szeretők szeretetteket!
Budapest
Arany János
Arany János