Arany – Ercsey Sándornak

ifj. Ercsey Sándor

!

Azt kell hinnem, hogy még mindig utban vagy hazafelé, vagy pedig haragszol ránk, hogy eltávoztod óta egy betűt sem irál.

n

Jegyzet

Azt kell hinnem, … haragszol ránk, hogy eltávoztod óta egy betűt sem irál.

–

AJ.

Arany János

e sorait keresztezte

Ercsey

ifj. Ercsey Sándor

11-i levele.

Bizonyosan, nem fogadtunk úgy, a mint vártad volna, vagy nem kellett vala még eleresztenünk, hogy

Czegléd

Cegléd

en fél napot, fél éjet tölts, rettentő unalmak és a kőrösi ut megátkozása közben. Sajnálva hallottuk

Salamon

Salamon Ferenc

tól, hogy csakugyan ki kelle állnod a contumáciát,

n

Jegyzet

Sajnálva hallottuk SalamonSalamon Ferenc tól, hogy csakugyan ki kelle állnod a contumáciát,

– A vesztegzárat.

Salamon Ferenc

, úgy látszik, együtt indult

Ercsey

ifj. Ercsey Sándor

vel, így

AJ.

Arany János

tőle tudta meg az utazási nehézségeket, amelyekről sógora jan. 11-én írt.

bántuk is eléggé, hogy elbocsátottunk, nem lévén bizonyos benne, mehetsz-e mingyárt

Czegléd

Cegléd

ről tovább. Ez a mi hibánk, utána kellett volna járnunk: de már tul vagyunk rajta, s ha csakugyan okoltál bennünket, legyen eszed és bocsáss meg; tudod, hogy nem tettük szándékosan.

Elmented óta semmi változás nem történt családi körülnkben. Nénéd rheumával vesződik a jobb vállában (már harmadik télen) máskép egészségesek vagyunk. A karácson, a János nap, zajtalanul telt el nálunk; azt hiszem, ti vigabban voltatok

Kenyeres

Kenyeres János

vagy

Balog Jani

Balogh János

nál.

n

Jegyzet

ti vigabban voltatok KenyeresKenyeres János vagy Balog JaniBalogh János nál.

– Balogh János szenátor volt az, aki

Petőfi

Petőfi Sándor

vel és

AJ.

Arany János

-ssl hármasban, versben vetélkedett a debreceni Bika szállóban. (Lásd AJ.kk. XV. k. 879. l. )

Iskolai életünk is megy a szokott vágásban, de ide s tova német tanárok leszünk, – azaz, a ki akar. Mig lehet, ellenállunk a vis inertiae-vel,

n

Jegyzet

Mig lehet, ellenállunk a vis inertiae-vel,

– a „tehetetlenség erejével„ – Ezzel igyekeztek gátat vetni a kormány németesítő politikájának.

ha nem lehet, tesszük azt, a mi kötelesség. Egyébiránt dolog van bőséggel, nem unhatja el az ember magát. Az estéket rendesen csak itthon töltöm, nappal is alig megyek másuvá, a leczkén kivűl. Az irodalom pedig nyugszik tőlem, noha fűnek-fának adós vagyok, nem ugyan pénzzel, csak igérettel. A lapok, füzetek, naptárak szaporasága tetemes: mindenik igényt tartana szerény muzsámra, de annak épen nincs kedve a játékhoz. Mióta a

Tomori

Tomori Anasztáz

gazdag bátyját nehány distichonban halhatatlanítám, alig írtam valamit.

n

Jegyzet

Mióta a TomoriTomori Anasztáz gazdag bátyját nehány distichonban halhatlanítám, alig irtam valamit.

–

AJ.

Arany János

:

Sírvers Baranovszky Miklós hamvaira

. Alatta a kelet: 1854. dec. 23. (Lásd

AJ.

Arany János

–

Tomori Anasztáz

nak, 1854. dec. 25. után irt levelét és jegyzetét.)

E sirversnek

Julcsa

Arany Juliska

és

Laczi

Arany László

bezzeg vette hasznát, az első egy pompás arany melltűt, a másik ezüst-tintatartót kapván, millyenre nekem soha sem fogott volna [törölt]
« telni »
a pénzem telni. – A melltű egy rózsabimbót ábrázol, emaillirozott aranyból, 5 levéllel, az egésznek alapja szinte egy levelet képez, igen csínos munka. A kalamáris szép mivű ezüst állvány, penna, pecsétnyomó etc. tartóval, melly tengeri csigahéjat képez. Nohiszen, örűltek is!

Ez a legnagyobb esemény házi körünkben, elmented óta. Másik az, hogy már tudjuk, hova költözünk tavaszszal: az iskola tővébe, ekklézsiai házba. Egyik extremumból a másikba!

n

Jegyzet

Egyik extremumból a másikba!

– Egyik végletből a másikba – írja a Beretvás Gusztáv házából az egyházéba költöző költő. Ez utóbbi lakhelyét

Biczó Géza

le is rajzolta.

Ott magunk leszünk egy udvarban, kert is lesz, ami sokat ér, kivált itt, hol minden szál vetemény olly méregdrága. Nem lesznek ugyan olly pompás szobáink, mint jelenleg, de ott is lesz 3 szoba noha kisebb, lakószóba; ellenben gazdasági helyiség több, mint itt van, a házbér épen annyi. Fizetésünket 50 jó forinttal fölébb vitték, didactrum is meglehetősen jő be s osztályra megy:

n

Jegyzet

didactrum is meglehetősen jő be s osztályra megy:

– a tandíjat szétosztják a tanárok között.

ugyhogy 700 forintot bizvást számíthatunk : de mi ez illy örvényében a drágaságnak! – Azonban, mint a naptár mondaná, majd .... jó időt várhatunk. 58 pforintot fizettem egy kövér – nem disznóért – csak malaczért, körűlbelől a millyet egyszer tőled 60 vftért vásároltam. Tavaly hasonló még csak 40 ft. volt.

Jelenleg

Szilágyi

Szilágyi Sándor

val egy olvasókönyv szerkesztésében fáradozunk, felső gymnasiumok számára, mellynek, ha a kormány elfogadná, minden ívétől 17 f. 40 xr.pp. fizetésére kötelezte magát

Heckenast

Heckenast Gusztáv

, lenne pedig vagy 50-60 ív. Prozai és verses olvasmányok, magyar jeles iróktul összeszedve. Ez nem lenne rosz, de vajon elfogadtatik-e? azt nem tudom, noha remélem. Politika, szerelem etc. kizárva belőle, ezek nélkűl pedig kevés jót találni a magyar irodalomban, kivált a költészetben. Már le van iratva mintegy 40 árkus, egy kötetre valót be is adunk e hó végén.

n

Jegyzet

SzilágyiSzilágyi Sándor val egy olvasókönyv szerkesztésében fáradozunk, … Már le van iratva mintegy 40 árkus, egy kötetre valót be is adunk e hó végén.

–

Szilágyi Sándor

szerint: „Magyar, célszerű és protestáns iskolák által is használható tankönyvnek hiányát nagyon éreztük, s 1854-ben

Arannyal

Arany János

ketten tervbevettük egy magyar olvasókönyv elkészítését” . –

Szilágyi

Szilágyi Sándor

szerint teljesen

AJ.

Arany János

dolgozta ki, a költői szemelvényeket is ő válogatta össze,

Szilágyi Sándor

csak a szerkesztésben és a prózai – a történeti, értekező és a szónoki előadásra vonatkozó anyag – összeválogatásában segített. – Közös művük tervezett címe: Magyar olvasókönyv. „Protestáns felgimnáziumok számára. Szerkesztették

AJ.

Arany János

és

Szilágyi Sándor

. I. kötet. Elbeszélés kötött és kötetlen formában. 1855”. – E kötet hat részből állott volna: 1. A nép-mese. 2. Mese, parabola, paramythia, allegória. 3. Monda, mythos, legenda. 4. Elbeszélés (szűkebb értelemben). 5. Hősköltemény. 6. Történet, emlékrajz, életrajz. ( Benkó, 73– 74. l.) –

Szilágyi

Szilágyi Sándor

szerint a könyv megjelenését kérő folyamodványuk a Helytartótanácshoz is eljutott, de a kiadásra nem kaptak engedélyt. (Lásd

Szilágyi Sándor

: AJ. tanári pályája. Fővárosi Lapok, 1882. 266. sz.) – A mű Előszavának kézirata

Szilágyi Sándor

tulajdonában volt, további részei

AJ.

Arany János

-nál lehettek; erre vallanak az AJé. II. 266. l.-on közöltek: „Maradt fenn jónehány ív

Arany

Arany János

kezeírásában, minden oldal szépen körülkeretezve, gyöngybetűkkel írva, mintha rézmetsző véste volna … az egyes olvasmányok alatt mindenütt pontos magyarázat.” – Ez a kézirat is tehát ott pusztult el a Voinovich-villában a második világháború alatt. – A megmaradt Bevezetés (a magyar olvasókönyvhöz) szövegét lásd AJ. kk. X. k. 443– 445. l . , jegyzete: 623– 625. l. – Lásd még AJ. kk. XIII. k. 489. l. –

AJ.

Arany János

a tervezett olvasókönyvről

Tompá

Tompa Mihály

nak is írt 1854. dec. 1. után kelt levelében.

Mit írjak még? Azt hiába irom, hogy Kalocsa László (Balázsnak rég szenvedő bátyja) meghalt, hogy

Halász Ferencz

Halász Ferenc

, a jóérzelmü polgár megdicsőült? mert nem ismeréd őket. Az elsőtől minden tanár 10 jó forintot, az utóbbinak hagyatékából az iskola egy pár arczképet kapott, mellyek már most a tanári termet ékesitik, s a jobbágyi hódolatot fényesen, aranyozott rámában tanúsitják.

n

Jegyzet

a jobbágyi hódolatot… aranyozott rámában tanúsítják

– a Halász Ferenc hagyatékából a gimnáziumhoz került festmények között a császár képe is ott lehetett.

–

Tompá

Tompa Mihály

nak szinte most irtam,

n

Jegyzet

TompáTompa Mihály nak szinte most irtam,

– jan. 16-án.

jól van;

Kovács

Kovács János

tól is kaptam levelet minap,

n

Jegyzet

KovácsKovács János tól is kaptam levelet minap,

– Lásd

Kovács János

nak jan. 17. előtt írt elveszett levelét

köszöntsd nevemben, ha találod, valamint Kenyereséket, s minden ismerőst s rokont. Ölelünk és csókolunk benneteket! legyetek jók és irjatok már egyszer

Szerető sógorod

Arany János

Jani

Ercsey János

t forróan ölelem. Ha legközelebb együtt lesztek, mondjad neki, hogy igen nyomja lelkemet, valami az ő irányában. Szeretném a dolgot tisztába hozni, most, midőn tehetem, módom van benne. Irjon ő nekem e részben, mikép szeretné hogy történjék a kiegyenlítés;

n

Jegyzet

Jani

Ercsey János

t forróan ölelem … írjon … mikép szeretné hogy történjék a kiegyenlítés; – Amikor

AJ.

Arany János

megvette kis szalontai házát,

Ercsey János

is kölcsönzött pénzt neki.

AJ.

Arany János

ennek visszafizetése ügyében kérte sógorát, hogy írjon.

de irjon kereken, egyenesen, minden tekintet nélkül erre vagy arra.

AJOM16

Megjegyzések: