Tegnap vettem kedves levelét; mely mindenesetre eleget késett, de a melyet én nem is vártam
feszülten, bízvást hivén hogy abban nem szemrehányást, de tanácsot fogok
találni.
Köszönöm verseim beküldése iránti ajánlatát, de miután
Gyulai
csakugyan írt,Gyulai Pál
n
s én
rendelkeztem, nem akarom még Jegyzet
miután– MivelGyulaicsakugyan írt,Gyulai Pál
Tisza D.
máj. 27-i levelére
Tisza Domokos
Gyulai
tól nem kapott választ,
jún. 11-én ismét írt neki; erre végre válaszolt. –
Gyulai Pál
Tisza D.
júl. 1.7-én
Tisza Domokos
Gyulai
nak: „Levelének igen
megörültem, … láttam belőle, hogy nem rostéit verseimért … többszörösen fáradni„ – A
továbbiakban felsorolja, melyik versét hova szánja: „Kérem önt legyen szives a téli tél
királyát és a Búcsút egészen félre tenni. A Honvágyat ezennel
átadom a Délibábnak. A Velenczét melyet itt küldök, s melyet
Gyulai Pál
Arany
is legjobbnak tart, kérem
a Gyulai-albumnak vagyis árvízkönyvnek adni. Erre a szomszédsági ösztön is vezet. Küldök
azonkívül még egy már itt irt, s Arany János
Arany
tól eléggé dicsért költeményt „Az utolsó lovag.„ Ez, mint
egyébiránt kivehető, a mindinkább elmerülő aristocratiát ábrázolja. Azt hiszem mégis
kiadható lesz. Ha igen, úgy kapja a Fáncsi album … Ha lehet a Nép
könyvét is megkeresem; szives szerkesztőit előlegesen is tisztelem és köszöntöm.
(
GyulaiLev. 211–212. l.)Arany János
Aranybácsi
t is untatni; anyival inkább, hogy noha fülmile nem vagyok, ökörszem
sem szívesen lennék, – mint ezt Arany János
Aranybácsi
is kifejezi levelében. Rendelkeztem pedig így: 1. A
honvágy (ewige Lied) jön a Délibábban. 2. Az utólsó lovag
jön a Fáncsy-albumban. 3. Velence a Gyulai árvízkönyvben.
Keményéknek ugyanis felküldött verseim sem voltak eléggé népiesek s noha újra felhívtak, nem
hiszem, hogy hozzájok adhassak valamit. Ha Arany János
Gyulai
majd e versekről tudósít, kijelelem neki e következőket, részint a
Délibáb részint a Gyulai Pál
Tomory
új lapja számára:Tomori Anasztáz
n
1.
Cantico. 2. Elba. 3. Határnál. 4. Éjjel. Ezután
nehány jobbacska eroticumot. 1. Amit most küldök A.
bácsinak.Arany János
n
2. A kis olasz Anakreon-félét. 3. A Te adtad, te vedd el-t.
Többet ittlétem alatt nem akarok kiadni, ha csak még jobbat nem írván, valamelyiket ki nem
cserélem.
A Hölgyfutártól pedig, régi anthipathiáNKnál
[!]
fogva, szűzen akarom magam
tartani.[sic!]
n
Jegyzet
A Hölgyfutártól pedig, régi anthipathiáNKnál fogva, szűzen akarom magam tartani.– A többes számot nagy betűkkel hangsúlyozza.
AJ.
ellenérzése elsősorban a
volt szerkesztő: Arany János
Nagy Ignác
személyének szólt; mióta a lapot Nagy Ignác
Berecz Károly
szerkesztette, Berecz Károly
AJ.
ismét küldött verseket a Hölgyfutárnak.Arany János
Azt hiszem, jól választottam verseimből, miután régibbeket kiadni nem szeretnék; csupán attól
félek hogy egyik, másik – pedig nem a rossza – ki nem jöhet. –
Tanévük e hoban végződik? Szép dolog.
Aranybácsi
Gömörbe megy? Rút dolog! De azt tudom, hogy ki nem megyek Egyiptomba a nélkül, hogy Arany János
Aranybácsi
t lássam!Arany János
n
Jegyzet
ki nem megyek Egyiptomba a nélkül, hogy– Pár órára valóban sikerültAranybácsit lássam!Arany János
Pest
en találkozniok.Budapest
Mezey
bácsinak átküldém a levelet. Levélre
jut eszembe Mezey Ferenc
Gyulai
, titkosan ugyan
de tökéletesen érthetőleg azt írá hogy valami borzossal kritikái miatt
duelállt.Gyulai Pál
n
Tud erről Jegyzet
– Párbajozott –Gyulai… azt írá … kritikái miatt duellált.Gyulai Pál
Tóth Kálmán
nal. Ennek
előzménye: Tóth Kálmán
Gyulai
a
Bp.Hírl.
Szépirodalmi Szemle c. rovatában, Lyrai költemények címen, 1855. ápr. 25-től bírálta az akkoriban megjelent
versköteteket. Foglalkozott Gyulai Pál
Tompa
Versei II. kötetével, egyben áttekintette egész költészetét. – Megbírálta
Tompa Mihály
Mentovich
: Száraz
lombok c. kötetét, majd nagyító alá vette Mentovich Ferenc
Lisznyai Kálmán
, Lisznyai Kálmán
Szelestey László
s a többi Petőfi-epigon költészetét.
– E tizenegy terjedelmes kritikai közlemény után tért rá a Bp. Hírl.
jún. 26-i számában s ezt követő négyben
Szelestey László
Tóth Kálmán
: Szerelmi
vadrózsák (II. fűz. 1854.) c. kötetének-,
egyben Tóth Kálmán
Tóth Kálmán
egész
költészetének elemzésére. Mint írja: „Tóth Kálmán
Tóth Kálmán
nem annyira osztozott Tóth Kálmán
Petőfi
líráján, (mint az előbbiek), … inkább egész pályáját magához ragadta
… egy egész második Petőfi Sándor
Petőfi
t
látunk magunk előtt, ki erőnek erejével a magyar lyra megváltója akar lenni.” Példákon
mutatja be határtalan, magát Petőfi Sándor
Petőfi
nek képzelt önbizalmát: „Petőfi Sándor
Tóth Kálmán
nak megtetszett a Tóth Kálmán
Petőfi
geniális szerepe s a helyett, hogy költő akarjon
lenni, szinész lett.” – A kritikát hányavetien kezeli: pl. Állatgyűlés c.
szatírájában a szamarat választatja meg „itész”-nek. „Ha Petőfi Sándor
Tóth Kálmán
nak szabad … szamárnak választatni az ítészt,
miért ne legyen szabad egy itésznek kételkedni a költő csattogányságában?” – kérdezi
Tóth Kálmán
Gyulai
. Bár említi néhány jobb
versét is, de nem hagyja szó nélkül pl. hogy hogyan másolta Kinizsi-jében
Gyulai Pál
Arany
Toldiját. – Arany János
Gyulai
e
szókimondó kritikájára Gyulai Pál
Tóth Kálmán
párbaj-kihívással válaszolt.Tóth Kálmán
Aranybácsi
valamit? Ugyan ha tud, kérem írja
meg kivel és hogy verekedett; én indiscrét dolognak tartottam magától kérdezősködni.
Arany János
Tisza Domokos
Tisza Domokos