AJOM16

Tisza Domokos

!

Levelére nem hittem a választ nagyon sürgetősnek, miután abból úgy értesültem, hogy a kiadás dolga rendben van;

n

Jegyzet

úgy értesültem, hogy a kiadás dolga rendben van;

–

Tisza D.

Tisza Domokos

júl. 26-i levelében sorolta fel, egyes verseit milyen folyóiratokba szánta.

más részt az érettségi vizsgákkal, melyek 1-sőjén kezdődve csak tegnap, 10-én fejeztettek be, rendkívül el voltam foglalva. Különben, választását helyeslem, s valamint a multkor, úgy a most küldött verset is alkalmasnak találom.

n

Jegyzet

valamint a múltkor, úgy a most küldött verset is alkalmasnak találom.

–

Tisza D.

Tisza Domokos

júl. 26-án Sors és érzelem, aug. 5-én pedig Fogadd e dalban c. verseit küldte.

Az első (: sors és érzelem)

n

Jegyzet Lásd e kötetben 597-598.

n

Jegyzet

Sors és érzelem

– E verset lásd e kötet 597– 598. l. M: TDHV. 103–104. l., szinte változtatás nélkül. Csak az első vrsz. utolsó sorában a „bizton” szót javította

Arany János

„biztosra”, a 3. vrsz. 5. sorában a „bércen”-t „cz”-vel, s az utolsó vrsz. 5. sorában a „messzi” szót „messze” formában közölte.

ügyes alkotású darabocska, epigrammai fordúlattal; a második

[szerkesztői feloldás]

Fogadd e dalban

n

Jegyzet Lásd e kötetben 599– 600. l.

is jobb versei közé számítható.

n

Jegyzet

a második is jobb versei közé számítható.

– A

[szerkesztői feloldás]

Fogadd e dalban

szövegét lásd e kötet 599– 600. l. M: TDHV. 85– 86. l.-n, az alábbi lényegtelen módosításokkal: az első és utolsó vrsz.-ot kezdő: „Fogadd é dalban” – helyett: „e dalban …” – A 2. vrsz. 1. sorában a „csöndes” szót

Arany János

„csendes”-ként közölte. Ezenkívül csak néhány hiányzó vesszőt tett ki.

Gyulai Pál

afféle személyes kalandjáról nem hallottam

n

Jegyzet

GyulaiGyulai Pál afféle személyes kalandjáról nem hallottam

– párbajáról

Tóth Kálmán

nal

semmit, – magáról se ugyan már régen. Annyit tudok, hogy a maltraitirozott lángeszek közül egy Alpár nevű

n

Jegyzet

maltraitirozott lángeszek közül egy Alpár nevű

– a sanyargatott, magukat mellőzöttnek érzők közül. – Az Egy kis kritikusnak c. vers a Divatcsarnok 1855. júl. 1.5-i számában jelent meg (778. l.)

Alpár

Mentovich Ferenc

tól, azaz

Mentovich Ferenc

től. A kérdés előzményéről:

Gyulai Pál

, a BpHirl. Szépirodalmi Szemle c. tárcarovatában 1855. máj. 8-án foglalkozott,

Mentovich Ferenc

: Száraz lombok c. verskötetével. Véleménye szerint

Mentovich Ferenc

költészete némileg rokon

Tompá

Tompa Mihály

éval. Szereti az allegóriát és a természeti képeket, de sokszor ismétli önmagát: két költeményét ismerve „már ismerjük mindeniket”. A kötet címére, a „Száraz lombok”-ra megjegyzi: „Annyi igaz, hogy e lombokon kevés a zöld levél. – Az örökös könny és bánat, sóhaj és szellő, bánat és fölleg .. . fárasztók.” Kedélye és képzelete kis körben mozog.

Gyulai Pál

nem tagadja a költő őszinte, tiszta érzéseit, de ódáit és elégiáit sikerteleneknek minősíti. –

Mentovich Ferenc

ot – Alpár álnéven – e kritika indította az Egy kis kritikusnak c.

Gyulai Pál

ellenes csípős versikéje írására, melyet

Arany János

Tompa

Tompa Mihály

is alig haladja | Meg, szerinte, az araszt!” ( Divatcs. 1855. júl. 1.5-i sz. –

Mentovich Ferenc

(=

Alpár

Mentovich Ferenc

) versét szerkesztői sorok vezetik be. Emlékeztetnek

Gyulai Pál

cikk sorozatára a BpHírl.-ban, majd: „Úgy látszik komoly szemlélődéseinek némi hatása csakugyan van; mert magunk is kaptunk ’antikritikát’, melyet rövidsége s mély találó élpontja” miatt – közölnek. –

Császár Ferenc

nek ez az állásfoglalása egyértelmű: örömmel közölte a

Gyulai Pál

t kifigurázó gúnyverset, mert maga sem értett egyet szókimondó kritikáival.

(a jó

Mentovics

Mentovich Ferenc

régi álneve) a Divatcsarnok-ban levágta (?) egy versben, mellynek tartalmát, föltéve, hogy

Tisza Domokos

azt nem olvasta, ím elmondom. „Addig olvastad Toldit – mond Alpár

Gyulai Pál

nak – hogy megszeretted, kis ember létedre annak vaskos buzogányát, s felvéve, mint képduló (iconoclast) berontál a költészet templomába, ott mind összezúztad a képeket, mellyek iránt kálvinista ellenszenved van, – akkor pedig kilépve a költészet csarnokából, kerestél magadnak poétát, ott ahol nincs, „az erőben keresvén a poeticát, s megtennéd ha rajtad állna, Apollónak a bikát...” stb. Erre tollharc kerekedett, melly a Budapesti Hírlap és a Divatcsarnok borítéka közt egy pár replikában folyt le. De látja, édes

Tisza Domokos

, én is kikaptam a magamét

n

Jegyzet

én is kikaptam a magamét… stb.

–

Mentovich Ferenc

gúnyversében: „Megtennéd, ha rajtad állna, | Apollónak a bikát.” –

Arany János

e sorokat magára értette. Mint kollegájával, naponta találkozott

Mentovich Ferenc

cel, akiről még a gúny vers megjelenése előtt, júl. 1.-én már ezt írta

Tompá

Tompa Mihály

nak: „mióta azok a szerencsétlen bírálatok folynak,

M

Szerkesztői feloldás:

Mentovich Ferenc

orrt fintorgat rám. – P. kérdezi tőlem: vájjon nem fog-e

Tompa

Tompa Mihály

rám haragunni” stb. –

Arany János

– mint írja – meg van győződve, hogy

Gyulai Pál

„saját meggyőződését követte bírálataiban” … „de hogy e meggyőződés s annak napfényrehozási modora helyes-e? az már kérdés”. –

Arany János

-t mindenesetre zavarta, feszélyezte.

... érdemem szerint (!?!) Mindazáltal vagyunk és maradunk jó barátok; a bika tetteti, mintha a szunyogdongás és szunyogcsípés legkissebbé sem bosszantá

[!]

[sic!]

ná. –

Gömörbe menetelemnek nagy akadálya,

n

Jegyzet

Gömörbe menetelemnek nagy akadálya,

– az akadályok végül elhárultak és AJ.-ék aug. 20-án elutaztak

Tompá

Tompa Mihály

ékhoz.

hogy

Julcsa

Arany Juliska

(mert családostúl akartam menni) ismét beteg, bár nem oly súlyosan, mint a tavaszfélén, de ugyanazon nyavalyában. Igy a víg vacatio még távol van, mert

Kőrös

Nagykőrös

ön maradni = meghalni unalom miatt. Collégáim elszéledeznek; de különben is a régi szivélyesség enyészőben van; mind ez elég ok arra, hogy ohajtsam a percet, mikor e nyomor fészkéből szabadúlok.

Isten áldja, édes