Tompa Mihály – Aranynak

Arany János

kám!

Nagyon vártuk leveledet s midőn megjött igen örűltünk, látván, hogy fris egésségben hazajutottatok; igy legalább tán máskor is kiveszitek valahogy magatokat! Mióta elmentetek üresek vagyunk egészen, kivül, belől; házunk és szivünk; s nekem ugy tetszik: hogy ha most itt volnátok, ollyan nyájas, kedélyes fiú tudnék lenni, soha sem haragunnám, s annyit tudnék beszélni hogy még! Igazán barátom! különös összeszokó állat az ember! Még

Géza

Tompa Géza

is erősen keres benneteket,

Julcsá

Arany Juliska

t,

Aranybácsi

Arany János

t, sőt

Laczi

Arany László

t kottára teszi egészen, kiábalván

[!]

[sic!]

a tornáczban, illyen formán: A-l-la -ci!

[szerkesztői feloldás]

Lekottázva lásd a VI. mellékletünkön.

Péter, (a kocsis, nem a másik) nem mondott semmit mikor haza ért, a honnan azt okoskodom ki: hogy igen jól volt dolga. A másik

Péter

Hanvay Péter

tennap igen megharagudott, (nem én rám, én rám nem haragudott meg); négy ökör ugyan is a mi udvarunkban a nyers lóherétől felfuvalkodott s kettő belőle megis döglött; ezért megtámadta a Lágy Időt

n

Jegyzet

A másik PéterHanvay Péter … megtámadta a Lágy Időt

– A féktelen természetű Hanvay Péter

Tompá

Tompa Mihály

nak is okozott bosszúságot. Hogy a megtámadott gúnyneve kit jelent, nem tudjuk,

Bisztray

Bisztray Gyula

sem szól róla. A tények különleges kapcsolatot sejtetnek közöttük, hiszen a megtámadott – aki láthatólag mint juhász kereste kenyerét – nemcsak azt jelentette ki, hogy „ Péter ur” nem parancsol neki, hanem a durvaságokkal sem maradt adós.

Tompa

Tompa Mihály

okt. 4-i levele újabb gátlástalan verekedésükről számol be. Ez után „Lágy Idő” feleségestül el akart menni, de Hanvay „Miklóskámozván”, „Juliskámozván” visszatartotta őket. A két fél közötti furcsa viszony lélektanilag arra enged következtetni, hogy „ Péter urnak” Miklós vagy törvénytelen fia, vagy féltestvére volt.

AJ.

Arany János

nov. 4-i levele elején e „ békaegér-harcot” tréfás verssorokba foglalta, iróniája „Péter urat” vette célba.

(ad normam:

Vas Gereben

) ki azt mondta: hogy neki ne beszéljen, mert neki nem parancsol; ekkor Péter ur tele köpte a szemét; amaz pedig azt mondta hogy letaszitja a sánta angyalát a parton; ekkor Péter fellökte s a gyomrára térdelt. – Ma pedig rám haragudott meg; ez ugy történt, hogy én a jó arany időn a kertben olvasgattam, ő pedig nagy mosolyogva, egy hosszu csibukkal (annak a szárát is tőlem kérte el ad usum)

n

Jegyzet

ad usum

– használatra.

bejött a kertbe s szörnyen dicsekedett hogy ő millyen jó dohányt szí; s nagyobb bizonyság okáért, mellém ülvén, rám bocsátgatta a füstöt; én arra azt mon[d]tam, felkelvén mellőle, hogy én ebben semmi különös örömet nem találok, sőt ohajtanám hogy kiméljen meg tőle! ő megharagudott s elment mondván: nem akartalak megsérteni! pedig akart, mert tudja hogy roszúl esik nem-pipás embernek az illyen tréfa, még is boszantott. Igen igen

János

Arany János

kám! a volt az utolsó pipadohány, mellyet Kazán a zacskódból töltöttem, azóta füst nem volt a szájamban. – De szentséges isten! minek beszélek én ennyit illy semmisegékről?

[!]

[sic!]

hát azért mert azt mondtad, hogy te abban gyönyörködnél; gyönyörködjél tehát!

Emi

Tompa Mihályé Soldos Emília

Gézá

Tompa Géza

val elementek Runyába gyalog a szép időn, magam vagyok itthon egyedül, meg a káplán a ki igen tisztel benneteket! Hogy’ nem vagytok itt ember! beh nagyot innánk az egésségemre!

No csakhogy az isten haza vezérelt benneteket! a feleségem mindig azon tépelődött hogy vasárnap 1/2 12-re érvén haza, mit ettetek? s ezt nem tréfából irom; még vasárnap délben (ekkor még csak gyanitottuk hogy tán már otthon vagytok) igen kinálgatott holmivel. Igazáig! nagyon szeret ez az asszony titeket; én is szeretlek, csak hogy én goromba vagyok, elrontom a mit csinálok! de azért lelkeim nem ugy van az, az én szivemben! csak rosz szokás ez a harag! Már most

János

Arany János

ur! a) kiadja-e

Szilágyi Sándor

a verset a mi nála van a Naptárban, mert kiadom én! b) megkeriti-e a füzetet vagy te iratod le? c)

Mentovics

Mentovich Ferenc

, vagy

Tomori

Tomori Anasztáz

n

Jegyzet