Arany – Tompa Mihálynak
n
Jegyzet
AJ.
bevezető tréfás
verssorait a Hanvay Péter-féle birkózás ihlette. Erről
Arany János
Tompa
írt neki szept. 28-án.Tompa Mihály
Ime, october végin járunk, s e hó még nem látta levelünket egymáshoz. Furcsa lenne, ha már
ismét oly hanyaggá válnánk, mint voltunk, a levélirásban. Én ugyan még nem romlottam egészen
el, mert october 26-a táján kezdett levelemet novemb. 4-én folytatom, s ha isten segít, bevégzem is szándékozom
most egy ugrással; lévén e mai nap dies dominica,
n
melynek délelőttjén te a csizi vagy
lénártfalai Jegyzet
e mai nap dies dominica,– azaz vasárnap.
[!]
atyafiakat szutyongatád a megtérésnek göröncsös utjára; én pedig
tiszteletes N.N. káplán urat hallgatám vala, ki a költöző darvak, fecskék, gerliczék stb.
felől igen poétice értekezett. Egyéb napokon jobban el vagyok foglalva, részint az iskolával,
melyben erős kegyetlenül tanítunk, részint az irodalommal, mi abban áll, hogy rágyujtok,
sétálok a szobában, vagy bámulok ki az ablakon, ha valaki, vagy valami egyet mukkan körültem,
haragszom és káromkodom – aztán eléveszek egy lap tisztapapirt, s festek rá [sic!]
Gézá
nak való czoczókat s gólyákat, vagy rebuszt csinálok, s
így eltelvén egy pár óra, kedvetlenűl hagyom el az írószobát, – ujságot veszek kezembe, vagy
más, prózaibb dologhoz látok. Épen mintha most is Hanván volnék! Azt
hiszem, a mi piczinyke géniuszom volt is, valahogy elloptad tőlem, mert mióta hazajöttem, nem
érek egy hajító fát; egy románczon kivűl, mit a Hölgyfutárban fogsz olvasni
(?)Tompa Géza
n
semmit sem kaptam Múzsa szép nagysámtól. S a mi bolondabb, nem eszmék
hiányzanak nálam, hanem a kivitel fáradságától irtódzom. Jelenleg is sok van fejemben (nem
állatka) csak hozzá kéne ülnöm és formába öntenem, de ha belékapok, fejem zúg, bágyadt vagyok,
restelem. – Ad vocem: Hfutár? Küldött-e már Jegyzet
egy románczon kivűl, mit a Hölgyfutárban fogsz olvasni (?)– Árva fiú, a dec. 7-i sz.-ban
Berecz
Albumot?Berecz Károly
n
Én már
kaptam, de magánalkalom által kellett elhozatnom, miután a portót előre föl nem küldöttem.
Azonban B.
megbecsült,
reményemen felűl díszkötésű példányt küldvén – ezért s az esztendei Hfutárért kapta
tőlem a verset; nagy boszúságára Berecz Károly
Friebeisz
nak s a többi igaz hívőknek,Friebeisz István
n
kiket még mind
egyre az ígéretek mézesmadzagával tractálok. De satis ex Cornelio, videamus
Nepotem.Jegyzet
bosszúságára– szerkesztőknek, akiknek nem küldött versetFriebeisznak s a többi igaz hívőknek,Friebeisz István
n
Jegyzet
De satis ex Cornelio, videamus Nepotem– Elég volt Comeliusból, lássuk most Nepost! – Latin diáktréfa. Humorának lényege: ugyanazon személyt, itt tehát Comelius Nepos római történetírót két különböző személynek tünteti fel. Amikor tehát e tréfás szólás azt mondja: „ ebből ennyi elég volt, beszéljünk másról” – valójában azt jelenti, hogy más cím alatt ugyanazokról (öngúnnyal: ugyanazon unalmas dolgokról saját dolgaimról) beszélek tovább.
Az elfolyt egy hórul semmi ujságot – semmi változást mely családi körömet érte volna, nem
irhatok, hatalán azt nem, hogy egy minist. rendelet által 8-an az itteni tanárok közül – „als
wirchliche Lehrer”
n
–
vagyunk elismerve, azok t.i. kik már 1848 előtt is
tanítottunk. Az ember nem tudja, mitől hízik: említettem neked, hogy 1836-40 „Conrector Gymnasii NSzalontaensis” voltam – ez
fölterjesztetett s íme azon categoriába esém, kik 1848
előtt is professorok lévén, censurát adni nem kötelesek. Egyébiránt személyes jó
akaratnak is kellett a dologba folyni: elég az hozzá, hogy e kellemetlen historia nem aggaszt
többé. Szilágyi nem esett e 8 egyén közé, mire Jegyzet
„als wirchliche Lehrer”– helyesen: „ wirkliche” ; mint valódi tanító, azaz véglegesített tanárok lettek, külön vizsga nélkül.
Mentovics
ily
Charivarit csinált: lefestette
Sándort – ad vivumMentovich Ferenc
n
találva – hogy egy kádban ül – s aláirta: „Sz–yt a kormány meg nem
erősítvén, vasfürdőben erősíti magát.” E féle bolondságok köztünk napi
renden vannak, s néha jót nevetünk legalább, ha egyéb örümünk nincs az életben. Jegyzet
ad vivum– élethűen.
Szilágyi
nak megmondtam, a mit izentél,
rösteli nagyon, hogy megfeledkezett a dologról.
Szilágyi Sándor
Collegatusunk az elvesztett
Obernyik
helyett egy jó fiúva1 egészedett ki: ez Obernyik Károly
Szabó Károly
, békés megyei patriotám, ugyan az, ki mint
hellenista ismeretes az irodalomban, Szabó Károly
Teleki
volt titkárjaTeleki József
n
s a Hunyadiak
korának folytatója vagy összeállítója. Excellens gyerek, igénytelen, de talpig
becsűletes, a mellett mulatságos fiú, kivel öröm lenni.
Jegyzet
–Telekivolt titkárjaTeleki József
Teleki József
gr. a Hunyadiak
kora c. munka írójáé. Lásd
ADATTÁR.
Teleki József
Azt hallom, hogy a szentesi megűrűlt papságra téged akarnak meghíni – vagy meg-is híttak már:
mi van a dologban?!
Hát
Sz. Miklós
nak írtál-e
mostanában? Én megígértem neki a levelezést, pedig váltig szabadkozott tőle, szerényen
visszavonulván, hogy az én időm minden percze a hazáé, azt ő elrabolni véteknek tartaná. Ha
tudná, mennyi időm megy nekem kárba, melynek sem isten, sem ember, sem a haza, sem ő legkisebb
hasznát nem veszi. Aztán meg attól félt, hogy majd valami dühös levelező válik belőlem – no,
ebben te lehetsz tanúbizonyságom. Mindazáltal fogok neki írni,Szemere Miklós
n
– ha nem
sűrűn is, de fogok, mert jó fiú, csakhogy nem tud már czigánykereket hányni! Addig is üdvözöld
nevemben, magát és kedves családját.
Jegyzet
–Sz. Miklósnak … fogok neki írni,Szemere Miklós
Szemere Miklós
és Szemere Miklós
AJ.
csak
1856 áprilisában váltottak levelet.Arany János
A szüret, october 3-dik hetében, itt is megvolt, – van
vinkó elég. Hát te bejártad-e a szomszéd hegyeket, – voltál Uraynál?
De már illő hogy leveledbe is belépillantsak, mert ide s tova kifogyok, ha nem is a
pletykából s időből de a felvett .... papírból. Mikor megyünk Hanvára? e kérdés még kissé korai, várj, hadd gondolkozzunk elébb.
Hátha megint cholera lesz: akkor már csak jobb lesz honmaradni, mert az a czudar állapot még
fényesen ragyogó vendégszeretettök mellett is némi árnyékul szolgálna. Hanem
ti! hanem ti! –
Julcsa
köszöni a bizonyitványt, – igen jó templomba járó,
ma is volt. Baja mind inkább múlik,
haja mindinkább nyúlik, s ma rám esett, engedném
föllépni a gyulai vízkárosultak javára eléadandó
gyermekkomédiában. Az anyja ma igen jó kalácsot sütött, sajnálja, hogy amúgy melegében meg nem
kínálhatta kedves komám asszonyt. Te rád sem haragszik már, dühösségedért, oly nagyon – sőt
nem is fél tőled annyira, mikor haragszol. Arany Juliska
Laczi
a csombókot nagyon szeretné tudni: csókolj a kezedet,
küldd meg neki levélben vagy × band alattArany László
n
a megoldást. Apropos kreutzband, ime a te ohajtott
Ludas Matyid! megszöröztem egy tizesen Jegyzet
küldd … × band alatt– Kreuzband = keresztkötés alatt.
Laczi
tól, ő pedig egy fiútól két váltó garason. Használd egészséggel. –
Róka János itt van, és rángatja Arany László
László
fiam ügyetlen lábait dróton – nem hinnéd mely
könnyűségre tett már szert Arany László
Laczkó
fiam, ki előtt quadrille és polka csak semmi. Az egész mulatság havonkint 4 ftba kerűl, miért
ne tenné meg az ember, mikor magáról tudja, mily leverő bizonyos életkorban a szögletesség!
Hát te mikor taníttatod Arany László
Gézubabá
t?
Tompa Géza
Időjárásunk ma kissé borongó, de még mindig kályhátlan – bár az lenne karácsonyig; noha most
egy czikk, a fa, olcsóbb mint tavaly, 10 pftért lehetett venni ölét. Fizetésünket is egy pár
forinttal fölebb vitték, mégpedig most kéretlen – most 700 frt a fixem és a tandíj s apró
accidentiák a vizsgálatokból. – De még ez mind nem elég a drágasághoz, – mellyet hogy az isten
pusztítson el, – tégedet pedig, s kedves
Emi
det és Tompa Mihályné Soldos Emília
Gézá
dat a mi
örömünkre sokáig tartson meg, szívéből kivánja s ölel és csókol
Tompa Géza