Alig öt hete vagy hat, hogy önt és később szüléimet elhagytam; s mégis úgy tetszik mintha
hoszszú hólnapokat tenne már távollétem. Az atyai tűzhely melegétől messzi esvén, világát is
alig látom: de annál inkább vonzódom mindkettőhöz. Nem tudom másokban úgy van-e, de bennem a
szeretet, melyet az ismert egyénekhez s helyekhez kötök, oly electricitás, mely a szivek
fonalán, száz, vagy egy mértföldet ugyanabban az oszthatlan másodpercben fut
meg.
Ezen formába visszavágyást bizonyoson jókorolja
Aranybácsi
; méltán feltehetvén hogy a rám sebesen jövő egészen új
benyomásoknak egyidőre legalább, egészen el kellett elmémet foglalni. De ha én semmi
körülmények között sem tudnék egészen elszórodni otthonomtól, az itteniek kevéssé tehetnek oly
helyzetbe. Mert a benyomások csak a részletekben újak; az egésznek jelleme az mely hazulról
olaszországba s onnan haza, s hazulról ide kísért. Magyar, olasz, arab, azaz ki közűlök elég
művelt rá, multját temeti, siratja; s a halottnak nincs őrököse! A honnan előre látom, hogy
midőn egyiptomi s egyáltalán keleti élményeimet versben közzé teendem, nem egy, ki talán
olvasta az addig megjelent pár költeményemet,Arany János
n
egyhangúsággal
fog vádolni, mindig ugyanazt a vastag panaszos húrt hallván pengeni. De mit tegyek, ha kisebb
változásokkal, ugyanazon hangulat lepett meg; valódi vagy legalább igen elevenen képzelt
hangulat nélkül írni nem tudok, s nem is akarok tudni.
Jegyzet
ki talán olvasta az addig megjelent pár költeményemet,– pl. Egy jó baráthoz c.-t, mely a Délibáb szept.30.-i számában jelent meg.
Egyébiránt még igen keveset tapasztaltam; még a néhány órára lévő pyramisoknál sem voltam;
úgyhogy csak Triesti s egy Alexandriai költeményemet küldhetem meg.
n
Az elsőnek alapeszméjét igen szeretném szépen megénekelve vagy egy
Kaulbachtól lefestve látni. A második már mult-siratás; és
pedig a Sobroknál, mint Thébe romjai között, Jeruzsálemben mint
Athénben, újra a multtal találkozandom.
Jegyzet
csak Triesti s egy Alexandriai költeményemet küldhetem meg.– A levélhez mellékelt két vers: A tengerről, és Afrikában c.; szövegüket lásd e kötet 636– 638. l.
AJ.
kritikáját e versekről nem
ismerjük. – A tengerről,
TDHV.(106.
l.) között Trieszt.„Október 1-én, 1855.” c. jelent meg, csekély
változtatásokkal: a 2. versz. 4. sorában: „… benne lakott”. – helyett: „abban lakott.” – A
3. versz. 3. sorában: „… ez ég is,” – helyett: „… egy ég is,” – Ezen kívül az 1. versz. 2.
sora végére Arany János
AJ.
felkiáltójelet
tett, míg a verset befejező utolsó sor végéről elhagyta azt. – Az Afrikában c.
vers Alexandria, „október 17-dikén, 1855.” c. jelent meg
TDHV. között (107–108. l.) – Arany János
AJ.
csak az utolsó versz. 1. sorában
változtatott: „… Szomorú tekintet!” – helyett: „… sivár, bús tekintet!” s néhány hiányzó
vesszőt tett ki, és a 4. versz. 2. sorát – zárójelbe tette:” (Szegény, szegény öreg
stb.).Arany János
A mi az itteni jelen társadalmi viszonyokat illeti; az arab egy szolgaságban eltemetett
piszkos, csaló nép, fénye és gazdagsága az ezeregyéj mesés szárnyain örökre elrepült.
Uralkodóiról minden Európaias újítgatásaik mellett sem sok jót mondhatok. Ha Mehemed Ali
minden lángesze mellett is alacsonyabb volt mintsem költői jellem lehetne;
n
utódai éppen hétköznapi keleti
tucatdespoták.
Jegyzet Ha Mehemed
Ali minden lángesze mellett is alacsonyabb volt mintsem költői jellem lehetne; – Mohamed, az
Iszlám és szent könyve: a Korán alkotója.
E két verset kérem megtérésemig aludni hagyni, míg ellenben kérem
Aranybácsi
t, ha ír, (Geszten át)
tudósítson Arany János
Gyulai
ról és
működésiről;Gyulai Pál
n
s ha még sem jött ki semmi, legyen szíves szegény
szülötteimnek önmaga pártját fogni.
Jegyzet
tudósítson–Gyulairól és működésiről;Gyulai Pál
Tisza D.
elsősorban Tisza Domokos
Gyulai
ban reménykedett, hogy megjelenteti verseit. (Lásd
júl. 26-i
és
aug. 18-i
Gyulai Pál
AJ.
-nak írt levele jegyzeteit,
Arany János
Tisza D.
– Tisza Domokos
Gyulai
nak írt leveleiről.) Gyulai Pál
Gyulai
azonban akkor már Berlinben volt mint Nádasdy Tamás kísérője.
Gyulai Pál
AJ.
sem rendelkezett semmi
biztató hírrel, valószínűleg ezért nem írt Arany János
Tisza D.
-nak.Tisza Domokos
Mindezekből láthatja
Aranybácsi
,
hogy unalomra és rosz versre van elég kilátásom; de hiszen sem mulatni sem verselni nem jöttem
ide, hanem gyógyulni; s ez utóbbiban isten segedelmével remélem nem lesz oly deficit a
képzelet és a valóság között, mint egyebekben.Arany János
n
Jegyzet
remélem nem lesz oly deficit a képzelet és valóság között, mint egye bekben.– Remélte egészségi téren nem lesz oly hiányban része, mint verseinek megjelentetésében, amely – úgy vélte – könnyen fog menni, de csalódott.
Utólag megemlítve, hogyha talán bérmentetlenűl veszi e levelet, ne szelességemet de az itteni
szokást vádolja; kedves családját köszöntve maradok
Tisza Domokos
Tisza Domokos