Aranysárkány fejléc kép
 
Tisza Domokos – Aranynak Cairó Nov. 5-én 1855.  
  Édes
Aranybácsi
Arany János
!  
  Alig öt hete vagy hat, hogy önt és később szüléimet elhagytam; s mégis úgy tetszik mintha hoszszú hólnapokat tenne már távollétem. Az atyai tűzhely melegétől messzi esvén, világát is alig látom: de annál inkább vonzódom mindkettőhöz. Nem tudom másokban úgy van-e, de bennem a szeretet, melyet az ismert egyénekhez s helyekhez kötök, oly electricitás, mely a szivek fonalán, száz, vagy egy mértföldet ugyanabban az oszthatlan másodpercben fut meg.
n
Jegyzet
bennem a szeretet, melyet az ismert egyénekhez … kötök, … száz vagy egy mérföldet ugyanabban az osztatlan másodpercben fut meg.
AJ.
Arany János
iránti mélységes tiszteletének, fiúi ragaszkodásának megható példája Ghazél Arany Jánoshoz c. verse; lásd
Tisza D.
Tisza Domokos
-nál, ADATTÁR.
 
  Ezen formába visszavágyást bizonyoson jókorolja
Aranybácsi
Arany János
; méltán feltehetvén hogy a rám sebesen jövő egészen új benyomásoknak egyidőre legalább, egészen el kellett elmémet foglalni. De ha én semmi körülmények között sem tudnék egészen elszórodni otthonomtól, az itteniek kevéssé tehetnek oly helyzetbe. Mert a benyomások csak a részletekben újak; az egésznek jelleme az mely hazulról olaszországba s onnan haza, s hazulról ide kísért. Magyar, olasz, arab, azaz ki közűlök elég művelt rá, multját temeti, siratja; s a halottnak nincs őrököse! A honnan előre látom, hogy midőn egyiptomi s egyáltalán keleti élményeimet versben közzé teendem, nem egy, ki talán olvasta az addig megjelent pár költeményemet,
n
Jegyzet
ki talán olvasta az addig megjelent pár költeményemet,
– pl. Egy jó baráthoz c.-t, mely a Délibáb szept.30.-i számában jelent meg.
egyhangúsággal fog vádolni, mindig ugyanazt a vastag panaszos húrt hallván pengeni. De mit tegyek, ha kisebb változásokkal, ugyanazon hangulat lepett meg; valódi vagy legalább igen elevenen képzelt hangulat nélkül írni nem tudok, s nem is akarok tudni.  
  Egyébiránt még igen keveset tapasztaltam; még a néhány órára lévő pyramisoknál sem voltam; úgyhogy csak Triesti s egy Alexandriai költeményemet küldhetem meg.
n
Jegyzet
csak Triesti s egy Alexandriai költeményemet küldhetem meg.
– A levélhez mellékelt két vers: A tengerről, és Afrikában c.; szövegüket lásd e kötet 636– 638. l.
AJ.
Arany János
kritikáját e versekről nem ismerjük. – A tengerről, TDHV.(106. l.) között Trieszt.„Október 1-én, 1855.” c. jelent meg, csekély változtatásokkal: a 2. versz. 4. sorában: „… benne lakott”. – helyett: „abban lakott.” – A 3. versz. 3. sorában: „… ez ég is,” – helyett: „… egy ég is,” – Ezen kívül az 1. versz. 2. sora végére
AJ.
Arany János
felkiáltójelet tett, míg a verset befejező utolsó sor végéről elhagyta azt. – Az Afrikában c. vers Alexandria, „október 17-dikén, 1855.” c. jelent meg TDHV. között (107–108. l.)
AJ.
Arany János
csak az utolsó versz. 1. sorában változtatott: „… Szomorú tekintet!” – helyett: „… sivár, bús tekintet!” s néhány hiányzó vesszőt tett ki, és a 4. versz. 2. sorát – zárójelbe tette:” (Szegény, szegény öreg stb.).
Az elsőnek alapeszméjét igen szeretném szépen megénekelve vagy egy Kaulbachtól lefestve látni. A második már mult-siratás; és pedig a Sobroknál, mint Thébe romjai között, Jeruzsálemben mint Athénben, újra a multtal találkozandom.  
  A mi az itteni jelen társadalmi viszonyokat illeti; az arab egy szolgaságban eltemetett piszkos, csaló nép, fénye és gazdagsága az ezeregyéj mesés szárnyain örökre elrepült. Uralkodóiról minden Európaias újítgatásaik mellett sem sok jót mondhatok. Ha Mehemed Ali minden lángesze mellett is alacsonyabb volt mintsem költői jellem lehetne;
n
Jegyzet Ha Mehemed Ali minden lángesze mellett is alacsonyabb volt mintsem költői jellem lehetne; – Mohamed, az Iszlám és szent könyve: a Korán alkotója.
utódai éppen hétköznapi keleti tucatdespoták.  
  E két verset kérem megtérésemig aludni hagyni, míg ellenben kérem
Aranybácsi
Arany János
t, ha ír, (Geszten át) tudósítson
Gyulai
Gyulai Pál
ról és működésiről;
n
Jegyzet
tudósítson
Gyulai
Gyulai Pál
ról és működésiről;
Tisza D.
Tisza Domokos
elsősorban
Gyulai
Gyulai Pál
ban reménykedett, hogy megjelenteti verseit. (Lásd júl. 26-i és aug. 18-i
AJ.
Arany János
-nak írt levele jegyzeteit,
Tisza D.
Tisza Domokos
Gyulai
Gyulai Pál
nak írt leveleiről.)
Gyulai
Gyulai Pál
azonban akkor már Berlinben volt mint Nádasdy Tamás kísérője.
AJ.
Arany János
sem rendelkezett semmi biztató hírrel, valószínűleg ezért nem írt
Tisza D.
Tisza Domokos
-nak.
s ha még sem jött ki semmi, legyen szíves szegény szülötteimnek önmaga pártját fogni.  
  Mindezekből láthatja
Aranybácsi
Arany János
, hogy unalomra és rosz versre van elég kilátásom; de hiszen sem mulatni sem verselni nem jöttem ide, hanem gyógyulni; s ez utóbbiban isten segedelmével remélem nem lesz oly deficit a képzelet és a valóság között, mint egyebekben.
n
Jegyzet
remélem nem lesz oly deficit a képzelet és valóság között, mint egye bekben.
– Remélte egészségi téren nem lesz oly hiányban része, mint verseinek megjelentetésében, amely – úgy vélte – könnyen fog menni, de csalódott.
 
  Utólag megemlítve, hogyha talán bérmentetlenűl veszi e levelet, ne szelességemet de az itteni szokást vádolja; kedves családját köszöntve maradok  
  szerető tanítványa  
 
Tisza Domokos
Tisza Domokos
 
 
A tengerről  
n
Jegyzet
AJ.
Arany János
kritikáját e versekről nem ismerjük.
 
  Itt van újra itt előttem
  Itt a tenger, napsütötten.
  Földre hullt ég síma habja,
  Bárki annak gondolhatja
 
 
  Én az éjjel azt álmodtam
  Hogy a tenger ég volt hajdan
  S míg jók voltak az angyalok
  A menyország benne lakott.
 
 
  De az ég lőn bűn szállása,
  Lett az angyalok bukása,
  És velök lehullt ez ég is
  Esett rájuk szemfödél is.
 
 
  A hab alatt ott feküsznek,
  S ha multjokra emlékeznek:
  – A tengert veszik vállukra
  S vinnék vissza a magasba!
 
 
 
Afrikában  
n
Jegyzet
AJ.
Arany János
kritikáját e versekről nem ismerjük.
 
  Mintha egy kivágott cserfa erdőt járnék,
  Melyet hitvány, büdös bodza, fagyal, felvert,
  De hellyel hellyel egy óriás törzs áll még
  Már csak gyaníttatva, mily koronát emelt:
 
 
  – Melyből a nemes vad, loholt kiköltözött
  A sas lehullt fészkin csalfa szarka csereg
  S a roppant fák helyét benőtt bokor között
  Ravasz róka kullog, gyáva nyúl enyeleg;
 
 
  Oly érzés lepett meg, a midőn elhagyva
  A repülő gályát; a fövenyre hágtam.
  S először tekinték szét é ronda zagyva
  Népen, s hajdan híres Egyiptomországban.
 
 
  És ez az ország volt az országok apja?
  – Szegény szegény öreg, újra gyermek lettél! –
  E nép volt a népek népe? Porba rogyva
  A hírtermő földön mint egy megvetett él.
 
 
  És ez a város hajh! nagy Sándor városra?
  – Hajdan tudományok legrakottabb csűre! –
  Ronda tekervényit rondább nép tapossa,
  Múzsái máglyáján zsarnok kéj hevűle.
 
 
  Odább a sivatag. Űli néma halál,
  Egy egy boltos pálma látszik csak még élni,
  Lábánál a fellah
n
Jegyzet = paraszt
törpe sárháza áll
  S Lombjától, bár futó árnyat látszik kérni,
 
 
  Akár merre nézzek, szomorú tekintet!
  Ide még nem ömlik a Nílusnak habja.
  Éltét e pusztának csupán a történet
  Multakból eredő folyó vize adja.
 
 
  (Alexandria Oct 19).  
 

Megjegyzések:

Arany László
Arany László
hagyatékából (lásd AkÉrt. 1899. 614. l. 825. sz. a.).
Tisza D.
Tisza Domokos
első levele egyiptomi útjáról.