Arany – Lévay Józsefnek

Barátom

Jóska

Lévay József

!

Igéretem daczára, hogy a diósgyőrit

[szerkesztői feloldás]

papírt

használni fogom,

n

Jegyzet

ígéretem daczára, hogy a diósgyőrit [szerkesztői feloldás] papírt használni fogom,

–

AJ.

Arany János

-t felvidéki útja során ajándékozták meg barátai diósgyőri levélpapírral.

mind eddig hiába vártad levelemet. A diósgyőriből ugyan már sokat felhasználtam, verstöredék alá s aztán pipagyujtani, de posta bélyegtől mind e napig szűzen maradtak lapjai. Nem volt tárgyam, miről irjak s hiányzik nálam az inventio, hogy tárgy létében is be tudjam tölteni a levelet. Rest vagyok, nem thágádom, mint a Miska zsidója a rongyosságot. Ritkán érzem magamat jó kedélyben, a roszat pedig nem akarom elragasztani másra, kivált ha gondolom, hogy az is eleget szenved abban. –

Olvastam előfizetési felhivásodat,

n

Jegyzet

olvastam előfizetési felhívásodat,

–

Lévay József

ezúttal Újabb Költeményei (Pest, 1856) c. kötet kiadására készült.

az első szerény (tán tul is szerény) e nemű jelentést életemben.

Szilágyi

Szilágyi Sándor

t majd ráveszem, hogy gyüjtsön neked, mert én ügyetlen vagyok az ilyesekre. Nem várok fényes eredményt, mert itt még Boetiában élünk.

n

Jegyzet

itt még Boetiában élünk.

– Boiotia régi görög tartomány, melynek lakói nehézkes felfogásukról voltak ismertek. Itt célzás AJ.-ék lakóhelyének kulturálatlanságára.

Valahára én is összegyüjtém apróbb verseimet, s eladtam

Heckenast

Heckenast Gusztáv

nak,

n

Jegyzet

én is összegyüjtém apróbb verseimet, s eladtam HeckenastHeckenast Gusztáv nak,

– Megjelenését 1856 márciusára várta (lásd

Tompá

Tompa Mihály

nak, 1855. dec. 23. ).– A kiadás részletesebb tervéről, anyagi feltételéről sógorának számolt be 1856. jan. 12-én.

de korántsem oly fényes föltételek mellett, mint némelyek gondolhatják. Annyi jó van benne, hogy nem kell vesződnöm az előfizetéssel, s

Heckenast

Heckenast Gusztáv

csinosan szokott holmit kiállítani. Van biz abban a gyüjteményben selejtes is: de annál változatosabb, hadd menjen. Nehéz volna eltalálni a kihagyandókat, s ha az ember mások itéletét kérné, ugy járhatna, mint a molnár és fia a szamárral.

n

Jegyzet

ha az ember mások itéletét kérné, úgy járhatna, mint a molnár és fia a számárral.

– Verseghy Ferenc: A baktai parasz c. anekdotájában ( V. F. Költeményei

Pest

Budapest

, 1865. 164– 167. l.) a paraszt nyomába szegődik, aki fiával eladni viszi szamarát. Hogy a módját megadja, vállukon, rúdon cipelik. A hajdú szóvá teszi, miért így viszi, amikor az a hátán őt is elbírja. Felülteti hát fiát a szamárra. A pap nehezményei, miért nem az öreg ül rajta? Amikor az ül rá, a fiatal asszonyok csúfolják: „a majom a medvén” … mig fia gyalog „fulladozik”. – Az öreg hát maga mellé ülteti fiát; erre egy szobalány veti szemükre, hogy a szegény pára „már dögleni készül” a kettős teher alatt. Az öreg végül is megelégeli a sokfajta véleményt: „csak ugassatok … amit az egyik … javasolt, a másik ugatja.” Belátja, nem lehet megnyerni mindenki „kegyelmét.” – A történet utóbb diákgyűjteményekbe is belekerült. (Lásd

Scheiber Sándor

: Adatok AJ. ifjúkori olvasmányaihoz. ItK 1957. 108. l.)

–

Ez a legnevezetesb dolog, mióta egymástól megváltunk. Furcsa nyomott kedélyem volt akkor, részint a Miskátóli elválás, részint egy czudar hasmenés miatt, melyet bölcsen eltitkoltam, de – az idő viszonyok közt – meg voltam szeppenve.

n

Jegyzet

nyomott kedélyem volt akkor , … meg voltam szeppenve.

– Felvidéki útja során, amikor

Lévay

Lévay József

t is felkereste (lásd

Ercsey

ifj. Ercsey Sándor

nek 1855. okt. 19– 21-i levelét). Félelmének jogos oka volt az akkori kolerajárvány.

Ezt collegáid közül némelyek talán hidegségre is magyarázták, a mit igen sajnálnék, mert ha nem mulattam egészen jól, annak oka nem ő bennök volt. Biztositsd őket és magadat, hogy én mindig kellemes érzések közt emlékszem a

Miskolcz

on töltött órákra, s óhajtanék többször lenni köztetek. Egyébiránt a hazautazás baj nélkül megtörtént, s azóta itthon vagyok, az unalom tollfosztójában.

Pest

Budapest

ről és a pestiekről nem tudok többet, mint lapokból tudhatni.

Gyulai

Gyulai Pál

még egyszer sem írt Berlinből,

n

Jegyzet

GyulaiGyulai Pál még egyszer sem írt Berlinből,

–

Gyulai

Gyulai Pál

gr. Nádasdy Tamással 1855. okt. 25-én utazott el; beteg tanítványa 1856. dec. 14-én Münchenben meghalt.

Gyulai

Gyulai Pál

ekkor, dec. 15-én írta

AJ.

Arany János

- nak „első és utolsó külföldi levelét” .

kivéve, hogy

Julcsá

Arany Juliska

nak, boríték alatt, némi csecsebecsét küldöttt karácsonyi ajándékul. Egyszer voltam

Pest

Budapest

en, egy éjtszakára, csupán;

n

Jegyzet

Egyszer voltam PestBudapest en, egy éjtszakára, csupán;

– szept. 24-én, hogy Egyiptomba induló tanítványától,

Tisza Domokos

tól elbúcsúzzék.

de nem is vágyom oda. Miért? Kiért?

Az iskolát illetőleg, megvagyunk, so, und so. Uj collegánk,

Szabó Károly

(az Atilla) házasodik,

n

Jegyzet

Uj collegánk, Szabó KárolySzabó Károly (az Attila) házasodik,

– 1855-ben jelent meg

Szabó Károly

fordításában Thierry, Amadée: Attila. Történeti kor és jellemrajz c. műve. Ezért jelöli így

AJ.

Arany János

Szabó Károly

t.

most van a menyaszszonyért

Szilágyi Sándor

ral. A többiek élnek s uralkodnak. Közelebb egy rendeletet kaptunk, miszerint 6 év alatt az összes tárgyaknak (a vallást s magyar nyelvet kivéve) [törölt]
«
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
»
németül kell eléadatni,

n

Jegyzet

rendeletet kaptunk, miszerint 6 év alatt az összes tárgyaknak (a vallást és magyar nyelvet kivéve) németül kell eléadatni,

– A rendelet 1855 novemberében érkezett. Az egyháztanács fölterjesztés készítésével bízta meg a tanári kart s ezt

AJ.

Arany János

írta meg, de fogalmazványa nem maradt fenn. Az egyháztanács jegyzőkönyvében viszont a következők olvashatók: „A nagykőrösi egyházi elöljáróság elösmeri a német nyelv szükségességét, s minden eszközt elővesz, hogy az intézetében minél alaposabban és terjedelmesebben taníttassék; de minthogy a tanuló ifjak teljesen és tisztán magyar ajkúak, a város lakossága tiszta magyar, melyben a német nyelvem társalgásra semmi alkalom: ennélfogva a fentisztelt magas rendeletet a német nyelv irányában teljesen nem foganatosíthatja, egyébiránt mindent elővesz, hogy a magas rendeletnek megfelelhessen.” ( Benkó, 81– 82. l.) – E bejegyzés nyilván

Arany

Arany János

fogalmazványának tartalma. –

Benkó

Benkó Imre

közlése szerint,

Arany

Arany János

fölterjesztése eredményes volt, amennyiben a minisztérium többé nem erőltette a dolgot. Ebben szerepe lehetett Mikulás János prot. iskolafelügyelő jóindulatának is. A tantárgyak közül csak a „ Vaterlandskunde”-t, azaz a honismeretet tanította

Szilágyi Sándor

– németül. ( Benkó, 82. l.).

s már a jövő évben megkezdeni a historiával. Nem tudom, hogy leszünk; nem azért, mintha a tanárok képesek nem lennének, – de az elvvel. Még nincs felelet rá, ha lesz, megírom. – Annyi ki van mondva, hogy a nyilvánosság csak a fentebbiek alapján megtartható. –

Tompa

Tompa Mihály

, mint olvasom, már most földhöz ragadt ember.

n

Jegyzet

TompaTompa Mihály … már most földhöz ragadt ember

–

AJ.

Arany János

– tréfából aláhúzta a „földhöz ragadt” szavakat. Utalás arra, hogy Bónis Barnabásné Pogány Karolina végrendeletileg

Tompa

Tompa Mihály

fiára 100 hold földet hagyott; a végrendeletet utóbb megtámadták és

Tompa

Tompa Mihály

elesett az örökségtől. (Lásd TompaLev. II. k. 527. l.)

A szerencséből ennyi is elég egyszerre. Azóta még nem kaptam tőle levelet, nem tudom, ha nem sánta bárány-e az áldozat.

Egészségem csak bírja, bírja kímélve és folttal. Családom jó egészségnek örvend – köszöntenek mindnyájan. Add át részemről szíves üdvözletemet collegáidnak, különösen

Kun Ábris

Kun Ábrahám

–

Vágó

Vágó József

úrék és

Solymosi

Solymosi Sámuel

nak.

n

Jegyzet

Add át… üdvözletemet… Kun ÁbrisKun Ábrahám – VágóVágó József urék és SolymosiSolymosi Sámuel nak.

– Kun Ábrahám, Vágó József és Solymosi Sámuel miskolci tanároknak.

Téged pedig ölellek, s boldog új évet kívánva, maradok

nagyapád

Arany János

AJOM16

Megjegyzések: