Arany – Tompa Mihálynak
Nagy Kőrös
, május 9. 1856.
Nagykőrös
Húsvét előtt pár nappal irtam utolsó levelemet, Pünkösd előtt két nappal nem lesz korán ismét
legatioba inditni
n
e kékes papirt. Már rég tehettem volna, de előbb még Jegyzet
ismét legatioba inditni– követségbe. Eredeti jelentése: a prot. teológusok „legatióba” mentek az év három nagy ünnepén, amikor prédikáltak is.
Pest
et akartam megjárni, hogy ujságolhassak, de abból semmi sem lett.
Budapest
Tomori
régóta hi fel 1-ső majusra, jelenlenni a csupa irók s művészekből állandott
svábhegyi majalison, de én, részint mert roszúl valék, részint mert Tomori Anasztáz
Heckenast
késlelkedése miatt a
fizetési terminus el nem jött, szépen itthon maradtam, pedig csak most, pünkösdhöz néhány
napot lopva, csinálhattam volna ki, hogy, bár rövidHeckenast Gusztáv
[törölt]
« , »
Okaidat, melyek a szentesi papság elfogadását gátolták,
n
– kivált az
utolsót, a megerősítés felőli aggodalmat, – lehetlen helybe nem hagynom, bármennyire óhajtsam
közellétedet. Hanem az sehogy sem fér a fejembe, hogy ti, (vagy legalább te) – föl nem
rándulhatnátok... nem mondom Jegyzet
Okaidat, melyek a szentesi papság elfogadását gátolták,– ezeket
Tompa
ápr. 7-i levelében sorolta fel.Tompa Mihály
Kőrös
re, csak Nagykőrös
Pest
re, mely innen 2 1/2 óra, az útbaneső Budapest
Czegléd
pedig 1/2 sincs. Ha mi e nyáron ismét hozzátok mennénk
lakni, megsokallnák, – nem ti, hanem mások. Mit mondana az az egész
vidék, hogy rajtatok élődünk évről évre? – A szalontai úttól bátran jöhettek, lelkeim,
Cegléd
Juli
nak nincs kedve
odamenni, hanemha végkép. Az pedig még most nem lehet, bár én is
ohajtanám.
Arany Jánosné Ercsey Julianna
Szemere Miklós
nálam volt, de
nem még leveled vételekor. Tőlem ma két hete ment el,Szemere Miklós
n
csak két napot
töltve nálam. Kedélye le volt verve, mert noha sebét operálta Balassa és már szépen
begyógyult, nálam léte alatt ujra fájni, tüzelni kezdett az, s megijedt, hogy ismét kiújul.
Így hát nem igen víg napokat tölttünk együtt, annál inkább, mert engem is háborgata növekedő
régi bajom. – Menet hozzád is el akart rándulni Miskolczról, de elijeszték a nagy sárral,
vagyis inkább útitársa ellenzette mindenkép a kitérést. Valami homokpusztájok van e tájon,
Kis-Kőrös
höz nem messze, azt is megnézte s a mint
hallom, árúba vetette. Vele volt egy Kovács nevű ügyvéd, kőrösi
fi, a kit állítólag te is ösmersz. Nagykőrös
Miklós
mint lasztóczi rectort ismerte régend, s most Pesten összeakadt vele;
különben itt ez ember a legpiszkosabb hirben áll, mint delator,
impostorSzemere Miklós
n
etc.
Sajnáltam, hogy Jegyzet
delator, impostor– besúgó, csaló.
Miklós
nak épen
ily emberrel kellett utazni, – figyelmeztettem is – ha nem későn!
Szemere Miklós
A mi engem illet: Budán ugyan nem voltam, de azért iszom az áldott
budai vizet – és eszem a zöld tavaszi természetet a szó betüszerinti értelmében: azaz salátát,
spinátot, szóval minden kapható gyomot,
Károlyi
rendeletéből, kihez bajom nőttével folyamodni kénytelen valék. Eddigi
vértolulásim a főre, melyek azelőtt csak rosz kedélyűvé tettek, 3-4 héttel ezelőtt oly
mértékben fogtak elő, hogy gutaütéstől féltem. Kivált este, lefekvés után, kezdett fejem
erősen zúgni, olykori szédülésekkel, melyek csak egy másodperczig tartottak ugyan, de gyakran
és megelőzve bizonyos különös fájdalom által, mely testem alsóbb részeiből az agyra futott v.
nyilallott fel. Károlyi pilulákat s budai vizet rendelt, mellyel már 3 hét óta élek s bár a
fejzugás egyretart, de szédűlés nem igen jő elé, vagy nem fájdalommal mint azelőtt. Különben
arról, hogy dolgozhassak, szó sincs – sokszor még az iskolai munkát is alig birom, kivált ha
napjában 5 órám, – ahhoz készűlet, correctura stb hamarosan igénybe veszi figyelmemet. Fürdőre
kellene mennem, azt érzem, de nincs idő és pénz; pedig most használna inkább, nem majd
Augustusban, mikor a szünet beáll. Komád asszony is megint fájlalja lábát, mely tavaly, mig
nálatok „papnéskodott” – azaz „jegyben gyűrűben” űlt, kényére hevert, egészen meggyógyult
vala, ugyhogy a télen sohase fájt. Károlyi Sámuel
Julcsa
, Arany Juliska
Laczi
egészségesek: Arany László
Laczi
a csomó iránti
kérdésedre savanyú képpel szokta mondani: ejnye! – Arany László
Julcsa
pedig nehány hét mulva mint szinésznő fog fellépni
Lucza kisasszony szerepében – a CsalódásokbanArany Juliska
n
– mégpedig nagy
leányok közt. Laczi
köszöni a
lókát
Arany László
Gézubabá
nak,
de nagy fatum érte, mert udvaron bontván fel a levelet és szeles idő levén, úgy elvitte a
lókát hogy azóta se láttuk. Viszonzásul épen itt hozza búcsúczéduláját
Tompa Géza
[törölt]
« hirl »NKőrös
i
nemzeti szin Nagykőrös
társágnak
, melyet nem rég
így dicsért fel Szerkesztői feloldás: társaságnak
Szilágyi
a
hirlapban és igen jellemzőleg: a nők közt van nehány
használható tag mint Szilágyi Sándor
Radics Theréz
stb. Fogadd e bucsúczédulát a lókáért.
Radics Teréz
Ad vocem rosz vers: Czelder megküldte „Ibolyáit” egy költői
epistola kíséretében.
n
Méltányolom a jó indulatot
benne, de a versek irgalmatlan roszak – mégcsak nem is lazatz egy se. Mit
válaszoljak neki? bátoritni bűn, leverni szívtelenség.
Tomori
20 aranyos
pályadijátTomori Anasztáz
n
Jegyzet
–Tomori20 aranyos pályadijátTomori Anasztáz
Tomori Anasztáz
irodalompártolásának egyik
tanúbizonysága. Ez évben Tomori Anasztáz
Mentovich Ferenc
nyerte el.Mentovich Ferenc
Mentovics
nyerte el. Roppant
nagy pályafutás történt. Mentovich Ferenc
Szász
két darabot is küldött be, Hedvig es nem tudom még mit. A Tótok is futtattak,
legalább Szász Károly
Endre
bizonyosan.
Tóth Endre
Szász
nagyon remélte
Hedvigért a koszorút, – de nem mindig papsajt. Különben nekem a napokban írt
Szász Károly
Károly
, én is neki. Szeretne a szép, de
rosz Erdélyből megint a rút, de jó Alföldre
jőni. Ez czélzás, hihetően a turi papságra,Szász Károly
n
hová először téged s ha nem vállalnád, őt szándékoznak meghíni. Nem
tudom, Tóth Mihály elfogadhatja-e Kún Sz. Miklóst, még nem hallottam róla
bővebben. Jegyzet
a turi papságra,– a mezőtúrira.
Csikai
collégánkCsikai Imre
n
(az a ki
szemközt ült veled kártya mellett) d. [törölt]
« földvári »Ács
ot pedig Kolozsvárra akarják híni exegesis professorának.Ács Zsigmond
n
Ennyit a papi és tanári dolgokról.
Jegyzet
–Ácsot … exegesis professorának.Ács Zsigmond
Ács Zsigmond
ot a bibliai
szövegek értelmezését tanító ref. teológiai tanárnak hívták Kolozsvárra.Ács Zsigmond
Verseim megjelenése még mindig késik, pedig nekem Jósefnapra, a közönségnek 1. Majusra volt igérve. Tartok tőle, hogy a censura belé akad
valamibe, a mi pedig már megjelent s nem forgatta fel az államrendet.
A szalontai disznót pedig ne kisebbítsd, mert most látom a lapokból, hogy egy földim,
Kenyeres
, Kenyeres János
Páris
ba is küldött azokból (t.i. a disznók- s nem a lapokból). Ha
kegyetlen akarnék lenni, azt mondanám neked, a mit a szinte hizékony
Párizs
Sz. Sándor
nak mondtam volt:
igaz-e Szilágyi Sándor
Sándor
, hogy
folyamodtál, miszerint státusköltségen Szilágyi Sándor
Páris
ba útazhass,
mint disznó? – De sokkal inkább tisztellek, hogy sem e vitzet rád
applicáljam.
Párizs
Egyéb ujság
Kőrös
ön nem létezik, a kőrösi kronika
erősen nyomul
(Nagykőrös
Toldy
szerint), sőt már csak a bekötés
hiányzik. Toldy Ferenc
Deák Józsi
felépűlt,Deák József
n
legalább
úgy látszik; már fenn jár, de még leczkére nem. Szegény! épen jegyben volt – de betegsége
alatt visszaküldte a jegyet, desperálván. Varga
collega él és uralkodik, ki hinné, hogy ifjabb ember Warga János
Sz. Miklós
nál,Szemere Miklós
n
a mint
együtt kisütötték? 3 évvel tanult alább.
Jegyzet
–Vargacollega él és uralkodik … ifjabb-ember Sz.Warga JánosSz. Miklósnál,Szemere Miklós
Warga János
, Szigethi – 1853 óta a gimn. igazgatója, két évvel volt fiatalabb Warga János
Szemere Miklós
nál.Szemere Miklós
De minek hajhászom én ez ostoba híreket? Levelem egyedüli czélja benneteket állapotunkról
evidentiában tartani – az az állapotunkat előttetek evidentiában tartani s egyszersmind
megmondani, hogy mi titeket, édesim, szeretünk, ölelünk és csókolunk nem phrasisból, hanem
benső lelki szükségből, csupa önzésből, mert máskép cselekednünk nem lehet. Isten, isten
áldjon meg, édes
Miská
m, –
Emidnek köszönöm szives gondolatját, mely a tieddel annyira egyezett, – egyezzék is minden, de
minden gondolattok, érzéstek örökké!
Tompa Mihály