Aranysárkány fejléc kép
 
Ercsey Sándor – Aranynak
Szalonta
Nagyszalonta
, majus 9. 1856.  
  Kedves bátyám!  
  Már nem tudtam mit gondolni hosszas hallgatásuk okáról, midőn e hónap első napjaiban levelük vétele megörvendeztetett.
n
Jegyzet
Már nem tudtam mit gondolni hosszas hallgatásuk okáról, midőn e hónap első napjaiban levelük vétele megörvendeztetett.
Ercsey
ifj. Ercsey Sándor
ez évi márc. 15-i levelére
AJ.
Arany János
csak ápr. 26-án válaszolt, mint írta, ”nem volt tárgya” amiről írjon. Ekkor is csak azért ragadott tollat, mert felesége írt sógornőjének,
Ercseyné
Ercsey Jánosné Nagy Karolina
nak.
Ercsey
ifj. Ercsey Sándor
e levele tehát válasz AJ.-ék ápr. 26-i levelére.
Én jobb akarván lenni bátyáméknál, sietek ezennel válaszolni, vagyis akarám mondani, nem kések az adósságot lerázni; annyival inkább, mert bezzeg most a jó és rosz ujságoknak nagy bőségében vagyunk, melly ujságok közül azokat, mellyek hamarjában eszembe jutnak, nem kések egy szuszra ezennel szép rendben előadni. És pedig  
  1. A közelebb mult békési vásárkor a „Kajla” mellett
n
Jegyzet
a „Kajla” mellett
– valószínűleg csárda neve.
egy pár debreceni civis atyánkfiát, kik a vásárról jövének 3 szalontai pátrióta megtámadván, azokat földig verték, és 10 pengőforintot erőszakkal elraboltak tőlük. Ezen bűntény igen alapos gyanújában Nagy Károly, a pap testvére is el van fogva. Azonban talán-talán kimenekszik belőle. Különben ő nagyon rosz fiú. –  
  2. A becsületes malmos gazdák azon dicséretes szokást kapták fel mostanában, hogy egymás malmát gyujtogatták. Igy vagy háromszor (:kevés idő közben jöttével:) a félrevert harangok zaja riasztott bennünket fel. Azonban most már, úgy látszik, felhagytak e gonosz tréfával, miután kötelességévé tétetett mindeniknek, hogy malmát cseréppel fedje be, még pedig haladék nélkül. Nekem e tüzvészek alkalmával természetesen legnagyobb félteni valóm volt bátyámék háza; de ennek tüz elleni biztositása, mit egy év előtt tettem, még e hónap végeig tart.  
  3. Hogy a rosz közül semmi se hiányozzék, erőszakos gyilkolás is történt. A közelebbi napokban, K. Nagy Sándor (:Jámbor Kata férje:)
István
K. Nagy István
nevű testvérét, annak neje, bizonyos Szemes leány, leitatván, – szeretője és tulajdon testvérével, egy 20. éves fiúval egyetértve, a legiszonyubb módon meggyilkolták
n
Jegyzet
K. Nagy Sándor (Jámbor Kata férje)
István
K. Nagy István
nevű testvérét, … meggyilkolták.
Jámbor Kata
AJ.
Arany János
Sára
Jámbor Jánosné Arany Sára
nénjének leánya.
– fejszével darabolván azt össze; s akkor napon keritett 300. vfntját elvették. Most ezek is fogva vannak, s valószinüleg fel fognak akasztatni.  
  A mi egy kissé nem is lesz ártalmas, nehogy a sodrából kijőjünk; mert már Fábián Pistának csak a nótáját danolják,
n
Jegyzet
Fábián Pistának csak a nótáját danolják.
– A Gyünnek a zsandárok mindenfelü (Fábián Pista) c. Pusztaföldvárról gyűjtött ballada 3. versszakából tudjuk, miért vált Fábián Pista betyárrá: „ Nem viselők szürke köpönyegöt, | Nem is őszöm a komisz-kinyeret. | Inkább adom magam a halálra, | Minthogy lögyek némöt katonája.” – A zsandárok körülfogják, Várad felé hurcolják, felakasztják. Előtte így búcsúzik: „ Isten hozzád,
Szalonta
Nagyszalonta
városa! | Már én többet nem löszök lakossá | stb.” (Lásd: Betyárok tüzénél. „ Kelet- Europai népek betyárballadái.”
Bp.
Budapest
1959. 50– 51. l. E balladát
AJ.
Arany János
közölte először a Remény c. folyóirat 1851. jún.-i füzetében. Hozzáfűzött jegyzetét lásd AJ. kk. XV. k. 887. l. – A ballada későbbi közléseiről lásd
Kozocsa Sándor
Kozocsa Sándor
: Kommentár a Fábján Pista nótájához. Irodtört. Füzetek, 18. sz.:
Bisztray Gyula
Bisztray Gyula
Tolnai Gábor
Tolnai Gábor
Kozocsa Sándor
Kozocsa Sándor
: Adatok Arany János munkásságához.
Bp.
Budapest
1945.
de őt magát vagyis eltakaritása módját elfelejtették.  
  Tudnék még több ilyen-féle gyönyörködtető újságokat irni; de talán elég lesz most az egyszer ennyi, az effélékből. Lássuk már azon újságokat is, mellyek bennünk az industria terén is világhirüvé kezdenek tenni.  
  Ilyenek nevezetesen:  
  A nagy világ előtt már tudva lévő azon csizma varró gép, mely által
Szathmári István
Szathmáry Lőrinczi István
schuster, a világ minden schustereit a májdaganattól – meg nem tudom én még mitől – meg fogja menteni. Ezen nagyszerü találmány mellé, a szükséges commentárt, – a vasárnapi ujság számára, – a minden szépnek és jónak oly hő pártolója
R Gy
Szerkesztői feloldás:
Rozvány György
Rozvány György
irta,
n
Jegyzet
Szathmári István
Szathmáry Lőrinczi István
schuster, a világ minden schustereit a májdaganattól … meg fogja menteni … a szükséges commentárt
R Gy
Szerkesztői feloldás:
Rozvány György
Rozvány György
írta,
Szathmáry Lőrinczi István szalontai csizmadia mester találmányát a VasÚjs. 1856. ápr. 27-i száma mutatta be. Álló csizmadiaműasztal címen.
AJ.
Arany János
erről írt ápr. 26-i levelében sógorának; lásd e levél jegyzetét.
Ercsey
ifj. Ercsey Sándor
gúnyosan ír
Rozvány György
Rozvány György
ről, holott a cikkben, amelyet ő írt s gondos rajzaival illusztrált, neve nem is szerepel.
– részt szándékozván ő is a dicsőségben venni.  
  A
Kenyeres
Kenyeres János
disznai is elmenénék vagyis menettetének Párizsba.
Kenyeres
Kenyeres János
se hitte volna, hogy disznója előbb meg lássa Párizst mint ő. Az elhajtott sertések kondását szörnyüséges cifrán felöltöztette gazdája, és nem késett a fentisztelt
R Gy
Szerkesztői feloldás:
Rozvány György
Rozvány György
ezt is lerajzolni, s a V. Ujság számára ezt is felküldeni,
n
Jegyzet
Kenyeres
Kenyeres János
disznai is elmenének … Párizsba … nem késett
R Gy
Szerkesztői feloldás:
Rozvány György
Rozvány György
ezt is lerajzolni, s a V. Ujság számára ezt is felküldeni,
– Erről a hírről
Ercsey
ifj. Ercsey Sándor
nek e levele írásakor helybeli értesülése lehetett, mert az Alföldi kanász című R.Gy. aláírású cikk – máj. 1-i keltezéssel – a VasÚjs. máj. 18-i számában jelent meg (172. l.). Eszerint a Magyar Gazdasági Egylet ajánlatokat kért a párizsi állatkiállitásra. Kenyeres János nyájából nyolc sertést választottak ki e célra, melyeket Tolnay János kanász kísért el ékes kanász öltözetben.
Rozvány György
Rozvány György
pontos rajzon is megörökítette. –
AJ.
Arany János
levelében szülővárosa nevezetességei tréfás-ironikusán keveredtek: Ismeretes, hogy 1856-ban
Szalonta
Nagyszalonta
megfestette
AJ.
Arany János
arcképét. – Egy 1857-ből való szösszenetében városa régiós új nevezetessége így keveredik: „Disznairól hajdanonta, … Lásd 1855. okt. 4-i levele jegyzetében.
ekként dicsőségünket növelni. Szó a mi szó, sok jó akarat van ebben a
Gyuri
Rozvány György
ban, de minden tettével nevetségessé teszi magát minden józan ember előtt. No de talán majd megérik már az esze, mert mint sejtjük, nősülni akar.  
  Volna talán még több ujság is, hanem ilyenkor nem jut eszembe, mikor épen kéne. De hiszen hagyjunk belőlök más korra is; és most beszéljünk okosabbat.  
  Bátyám, egyebek közt, olyan formát is emleget levelében, mint ha
Szalontá
Nagyszalonta
ra jövetelök ez idén sem lenne egészen bizonyos.
n
Jegyzet
Bátyám, … olyan formát is emleget … mint ha
Szalontá
Nagyszalonta
ra jövetelök ez idén sem lenne egészen bizonyos.
Ercsey
ifj. Ercsey Sándor
márc. 15-i levelében arra kérte sógorát, úgy készüljenek, hogy a nyári szünidőt náluk,
Szalontá
Nagyszalonta
n tölthessék. –
AJ.
Arany János
ápr. 26-i válaszában feleségére hivatkozott, aki nehezen menne „haza” mert: „megint vissza kell jőni”.
Na még e lenne aztán egyszer a szép, hogy négy egész évi itthon nem létök után sem jőnének el! – Azon esetre ha ez beteljesednék (:mit egyébiránt nem hiszek:) én ezennel declarálom: hogy minden ittlévő vagyonaikat ellicitáltatom,
n
Jegyzet
én ezennel declarálom: hogy minden ittlévő vagyonaikat ellicitáltatom,
Ercsey
ifj. Ercsey Sándor
„kinyilatkoztatása”, hogy AJ.-ék általa kezelt kis szalontai vagyonkáját elárverezteti – tréfás fenyegetés arra az esetre, ha nem jönnének. – AJ.-ék, bár 1852-ben voltak utoljára „otthon” – 1856-ban sem jutottak el
Szalontá
Nagyszalonta
ra.
s az árát megiszom vagyis megisszuk; – mert eddig azt hivém hogy ha mi értünk nem is, azoknak meglátására legalább már valahára eljőnek. – De biz el kell jőni; mi erre oly biztosan számolunk mint a (:de nem tudok jó hasonlatosságot lelni:); és pedig oly készülettel jőjenek bátyámék, hogy az egész őszi szünidőt együtt fogjuk tölteni; mert azt meg becsületemre, és pedig komolyan mondom: hogy ha eljőnek, mi az iskolák beálltáig elbocsátani nem fogjuk; s remélem hogy köztünk nem is unják meg magokat. Most már szállásunk is jó, vagy meglehetős van; mert most Sz. György napkor visszaköltöztünk a biró Balog Mihály féle házba.  
  Mi nagyon szives örömmel mennénk
Kőrős
Nagykőrös
re; de ezekkel a fattyukkal oly hosszú útra indulnunk nem lehet. Meg méltán tartunk attól, hogy még majd el sem találnának aztán
Szalontá
Nagyszalonta
ra jőni.  
  Sok mindent lehetne még irnom, de már elfogyott a papiros – meg késő este is van.  
  Áldja isten ezer jókkal  
 
Sándor
ifj. Ercsey Sándor
.  
  NB.
Lina
Ercsey Jánosné Nagy Karolina
nem irhat
Juli
Arany Jánosné Ercsey Julianna
nak mert most épen roszúl van, hanem ezen mulasztást jövő alkalommal helyrehozza.  
 

Megjegyzések:

Ercsey Sándor
ifj. Ercsey Sándor
hagyatékából. MTAK. Mikrofilmtára A. 301/I.