Már nem tudtam mit gondolni hosszas hallgatásuk okáról, midőn e hónap első napjaiban levelük
vétele megörvendeztetett.
n
Én jobb akarván lenni bátyáméknál, sietek ezennel
válaszolni, vagyis akarám mondani, nem kések az adósságot lerázni; annyival inkább, mert
bezzeg most a jó és rosz ujságoknak nagy bőségében vagyunk, melly ujságok közül azokat,
mellyek hamarjában eszembe jutnak, nem kések egy szuszra ezennel szép rendben előadni. És
pedig
Jegyzet
Már nem tudtam mit gondolni hosszas hallgatásuk okáról, midőn e hónap első napjaiban levelük vétele megörvendeztetett.–
Ercsey
ez évi márc. 15-i levelére ifj. Ercsey Sándor
AJ.
csak ápr. 26-án
válaszolt, mint írta, ”nem volt tárgya” amiről írjon. Ekkor is csak azért ragadott tollat,
mert felesége írt sógornőjének, Arany János
Ercseyné
nak. Ercsey Jánosné Nagy Karolina
Ercsey
e levele tehát válasz AJ.-ék ápr.
26-i levelére.ifj. Ercsey Sándor
1. A közelebb mult békési vásárkor a „Kajla” mellett
n
egy pár debreceni civis atyánkfiát,
kik a vásárról jövének 3 szalontai pátrióta megtámadván, azokat földig verték, és 10
pengőforintot erőszakkal elraboltak tőlük. Ezen bűntény igen alapos gyanújában Nagy Károly, a
pap testvére is el van fogva. Azonban talán-talán kimenekszik belőle. Különben ő nagyon rosz
fiú. –
Jegyzet
a „Kajla” mellett– valószínűleg csárda neve.
2. A becsületes malmos gazdák azon dicséretes szokást kapták fel mostanában, hogy egymás
malmát gyujtogatták. Igy vagy háromszor (:kevés idő közben jöttével:) a félrevert harangok
zaja riasztott bennünket fel. Azonban most már, úgy látszik, felhagytak e gonosz tréfával,
miután kötelességévé tétetett mindeniknek, hogy malmát cseréppel fedje be, még pedig haladék
nélkül. Nekem e tüzvészek alkalmával természetesen legnagyobb félteni valóm volt bátyámék
háza; de ennek tüz elleni biztositása, mit egy év előtt tettem, még e hónap végeig tart.
3. Hogy a rosz közül semmi se hiányozzék, erőszakos gyilkolás is történt. A közelebbi
napokban, K. Nagy Sándor (:Jámbor Kata férje:)
István
nevű
testvérét, annak neje, bizonyos Szemes leány, leitatván, – szeretője és tulajdon testvérével,
egy 20. éves fiúval egyetértve, a legiszonyubb módon meggyilkoltákK. Nagy István
n
– fejszével darabolván azt össze; s akkor napon keritett 300. vfntját
elvették. Most ezek is fogva vannak, s valószinüleg fel fognak akasztatni.
Jegyzet
K. Nagy Sándor (Jámbor Kata férje)– Jámbor KataIstvánnevű testvérét, … meggyilkolták.K. Nagy István
AJ.
Arany János
Sára
nénjének
leánya.Jámbor Jánosné Arany Sára
A mi egy kissé nem is lesz ártalmas, nehogy a sodrából kijőjünk; mert már Fábián Pistának
csak a nótáját danolják,
n
de őt magát vagyis eltakaritása módját
elfelejtették.
Jegyzet
Fábián Pistának csak a nótáját danolják.– A Gyünnek a zsandárok mindenfelü (Fábián Pista) c. Pusztaföldvárról gyűjtött ballada 3. versszakából tudjuk, miért vált Fábián Pista betyárrá: „ Nem viselők szürke köpönyegöt, | Nem is őszöm a komisz-kinyeret. | Inkább adom magam a halálra, | Minthogy lögyek némöt katonája.” – A zsandárok körülfogják, Várad felé hurcolják, felakasztják. Előtte így búcsúzik: „ Isten hozzád,
Szalonta
városa! | Már én többet nem löszök
lakossá | stb.” (Lásd:
Betyárok tüzénél.
„ Kelet- Europai népek betyárballadái.”
Nagyszalonta
Bp.
1959. 50– 51. l. E balladát Budapest
AJ.
közölte először a Remény c. folyóirat 1851. jún.-i füzetében. Hozzáfűzött jegyzetét lásd
AJ. kk. XV. k. 887.
l.
– A ballada későbbi közléseiről lásd
Arany János
Kozocsa Sándor
:
Kommentár a Fábján Pista nótájához. Irodtört. Füzetek, 18. sz.: Kozocsa Sándor
Bisztray Gyula
– Bisztray Gyula
Tolnai Gábor
– Tolnai Gábor
Kozocsa Sándor
: Adatok Arany
János munkásságához.
Kozocsa Sándor
Bp.
1945.
Budapest
Tudnék még több ilyen-féle gyönyörködtető újságokat irni; de talán elég lesz most az egyszer
ennyi, az effélékből. Lássuk már azon újságokat is, mellyek bennünk az industria terén is
világhirüvé kezdenek tenni.
A nagy világ előtt már tudva lévő azon csizma varró gép, mely által
Szathmári István
schuster, a világ minden
schustereit a májdaganattól – meg nem tudom én még mitől – meg fogja menteni. Ezen nagyszerü
találmány mellé, a szükséges commentárt, – a vasárnapi ujság számára, – a minden szépnek és
jónak oly hő pártolója Szathmáry Lőrinczi István
R Gy
irta,Szerkesztői feloldás:
Rozvány György
Rozvány György
n
– részt
szándékozván ő is a dicsőségben venni.
Jegyzet
– Szathmáry Lőrinczi István szalontai csizmadia mester találmányát a VasÚjs. 1856. ápr. 27-i száma mutatta be. Álló csizmadiaműasztal címen.Szathmári Istvánschuster, a világ minden schustereit a májdaganattól … meg fogja menteni … a szükséges commentártSzathmáry Lőrinczi IstvánR Gyírta,Szerkesztői feloldás:Rozvány GyörgyRozvány György
AJ.
erről írt ápr. 26-i levelében
sógorának; lásd e levél jegyzetét. – Arany János
Ercsey
gúnyosan ír ifj. Ercsey Sándor
Rozvány György
ről, holott a cikkben,
amelyet ő írt s gondos rajzaival illusztrált, neve nem is szerepel.Rozvány György
A
Kenyeres
disznai is elmenénék vagyis
menettetének Párizsba. Kenyeres János
Kenyeres
se hitte volna, hogy disznója előbb meg lássa Párizst mint ő. Az elhajtott sertések kondását szörnyüséges cifrán felöltöztette
gazdája, és nem késett a fentisztelt Kenyeres János
R Gy
ezt is
lerajzolni, s a V. Ujság számára ezt is felküldeni,Szerkesztői feloldás:
Rozvány György
Rozvány György
n
ekként dicsőségünket növelni.
Szó a mi szó, sok jó akarat van ebben a Jegyzet
– Erről a hírrőlKenyeresdisznai is elmenének … Párizsba … nem késettKenyeres JánosR Gyezt is lerajzolni, s a V. Ujság számára ezt is felküldeni,Szerkesztői feloldás:Rozvány GyörgyRozvány György
Ercsey
nek e levele
írásakor helybeli értesülése lehetett, mert az Alföldi kanász című R.Gy. aláírású
cikk – máj. 1-i keltezéssel – a
VasÚjs.
máj. 18-i számában jelent meg (172.
l.). Eszerint a Magyar Gazdasági Egylet ajánlatokat kért a párizsi
állatkiállitásra. Kenyeres János nyájából nyolc sertést
választottak ki e célra, melyeket Tolnay János kanász kísért
el ékes kanász öltözetben. ifj. Ercsey Sándor
Rozvány György
pontos rajzon is megörökítette. – Rozvány György
AJ.
levelében szülővárosa nevezetességei tréfás-ironikusán
keveredtek: Ismeretes, hogy 1856-ban
Arany János
Szalonta
megfestette Nagyszalonta
AJ.
arcképét. – Egy 1857-ből
való szösszenetében városa régiós új nevezetessége így keveredik: „Disznairól hajdanonta, …
Lásd 1855. okt. 4-i levele
jegyzetében.
Arany János
Gyuri
ban, de minden tettével nevetségessé teszi magát minden józan ember
előtt. No de talán majd megérik már az esze, mert mint sejtjük, nősülni akar.
Rozvány György
Volna talán még több ujság is, hanem ilyenkor nem jut eszembe, mikor épen kéne. De hiszen
hagyjunk belőlök más korra is; és most beszéljünk okosabbat.
Bátyám, egyebek közt, olyan formát is emleget levelében, mint ha
Szalontá
ra jövetelök ez idén sem lenne egészen
bizonyos.Nagyszalonta
n
Na még e lenne aztán egyszer a szép,
hogy négy egész évi itthon nem létök után sem jőnének el! – Azon esetre ha ez beteljesednék
(:mit egyébiránt nem hiszek:) én ezennel declarálom: hogy minden ittlévő vagyonaikat
ellicitáltatom,Jegyzet
Bátyám, … olyan formát is emleget … mint ha–Szalontára jövetelök ez idén sem lenne egészen bizonyos.Nagyszalonta
Ercsey
márc. 15-i levelében arra kérte sógorát, úgy készüljenek,
hogy a nyári szünidőt náluk, ifj. Ercsey Sándor
Szalontá
n
tölthessék. – Nagyszalonta
AJ.
ápr. 26-i válaszában feleségére hivatkozott, aki nehezen
menne „haza” mert: „megint vissza kell jőni”.Arany János
n
s az árát megiszom vagyis megisszuk; – mert eddig azt hivém
hogy ha mi értünk nem is, azoknak meglátására legalább már valahára eljőnek. – De biz el kell
jőni; mi erre oly biztosan számolunk mint a (:de nem tudok jó hasonlatosságot lelni:); és
pedig oly készülettel jőjenek bátyámék, hogy az egész őszi szünidőt együtt fogjuk tölteni;
mert azt meg becsületemre, és pedig komolyan mondom: hogy ha eljőnek, mi az iskolák beálltáig
elbocsátani nem fogjuk; s remélem hogy köztünk nem is unják meg magokat. Most már szállásunk
is jó, vagy meglehetős van; mert most Sz. György napkor visszaköltöztünk a biró Balog Mihály féle házba.
Jegyzet
én ezennel declarálom: hogy minden ittlévő vagyonaikat ellicitáltatom,–
Ercsey
„kinyilatkoztatása”, hogy AJ.-ék általa kezelt kis szalontai
vagyonkáját elárverezteti – tréfás fenyegetés arra az esetre, ha nem jönnének. – AJ.-ék, bár
1852-ben voltak utoljára „otthon” – 1856-ban sem jutottak el ifj. Ercsey Sándor
Szalontá
ra.Nagyszalonta