Mivel ez utóbbi közlésben hiányzik a címzés, beiktattuk a főszöveghez. Ugyancsak közzé
tesszük itt
Fördős Lajos levelét sógorának, mely e
kérdéshez szintén adalék s egyben jellemző
Nagykőrös és
Kecskemét e korbeli versengésére.
„Kedves Sógor Ur!
„Meg volt a tanárválasztás, s egy tanszékre Ön is elválasztatott, t.i. a természettanira,
miután Bálint sógortól úgy értettem hogy jelenleg is természettant tanit Sógor ur.
Directorul
választatott (:ő kapván 6 szavazatot, Sógor úr pedig
4-et:) –
ről még
is el van választva tanárul. –
Meghívásukon rögtön ment egy deputatio, s azzal tért vissza hogy hajlandók eljönni, – de
még eddig irásban nem nyilatkoztak. – Ha a körösiek el nem találnak jőni, akkor Sógor úr
directorrá választása úgy hiszem minden nehézség nélkül keresztülmenend, bár
Ballagi Károly ugyancsak dohog, miután a directorságra ő
számított.
Az Elöljáróság hivatalos levele épen a postán megy Sógor úrhoz. Legyen szíves arra
azonnal válaszolni. Én és Borcsi nem hisszük ugyan, hogy Sógor úr a 7oopft
[szerkesztői feloldás]
ért
eljöjjön – azonban ki tudja, nem lenne-e
tanácsosabb ott hagyni
Kisújszállást? – –
Tegye kedves Sógor úr mit magára és családjára nézve jobbnak lát. Én végtelenül
örvendenék és mind magamra mind az iskolára nézve nagy szerencsének tartanám ha Ön
eljönne! –
Hogy
Kecskemét
Nagykőrösre vesse szemeit, megfoghatónak tartandja kedves Sógor
úr, tudván, hogy
gyengítése
Kecskemét erősödése! – Csókoljuk mindnyájukat mindnyájan! Vagyok
szerető sógora
Fördős Lajos
reform, lelkész.”
(E levél eredetije –
közlése szerint – :
Kecskeméten van,
Rosenfeld József birtokában.)
Mivel a kecskemétiek,
kollegájának,
nak
meghívásával is hiába próbálkoztak, az eset a következőképpen került be a körősi tanárok
élclapjába, a
Charivari-ba:
„lerajzolta a kecskeméti deputátusokat [követeket] kezökben
sintérdróttal a mint a körösi gymnasiumot kerülgetik, s aláírta: ’a kecskemétiek
professort fogdosnák”’. (
Benkó, 94. l.,
AJ. kk. XIII. k. 230.
l.
, némileg átfogalmazva.) – A
Charivari- és
Contra-Chariváriról bővebben lásd–
ADATTÁR.
A kérdés megoldásáról
Kiss István kecskeméti tanár
kutatásainak eredményét az alábbiakban közöljük: „ Az 1850-ben
kiadott Organisations- Entwurf szellemében a kecskeméti ref. egyház átszervezte iskoláját,
így lett a 6 osztályos gimn. 8 osztályúvá. Az 1851/2. tanévben 12 tanárral ellátva nyílt meg a főgimnázium. De
mivel az anyagi támogatás elmaradt, három éves élete után a 8 osztályú iskola
algimnáziummá süllyedt alá az 1854/5. és 1855/56.
tanévben. – Idős
Polgár Mihály és
Mihó László ref. lelkészek halála után a ’megüresült és egyessé lett
lelkészi állomást’
Fördős Lajos volt kunszentmiklósi
lelkész töltötte be 1856-tól haláláig. 1884-ig volt kecskeméti ref. lelkész. Beköszöntő beszéde után
tartott egyháztanácsi gyűlésen /közakarattá Ion az iskolaügyek rendezése’. Ő volt tehát
az, aki az újjászervezendő ’nagy gimnázium’ élére hívta meg
t. – Adataimat jórészt ennek az átszervezett
iskolának az 1856/57. tanévre
kiadott ’nyomtatott értesítőjéből’ vettem: – ’Első évi programmja a kecskeméti református
nagy gymnasiumnak 1856/57.
tanévben.’ Szerkesztette
Soos Gábor, igazgató
tanár.
Kecskeméten. Nyomtatott
Szilády Károlynál. 1857.) –
ról nincs szó a fenti kiadványban. – Amint a
programból is látható, Arany helyett
Soos Gábor lett az
iskola igazgató tanára. De ez csak szükségmegoldás volt, mert
Soos Gábor a tanév végén lemondott és az egyháztanács
Pólya József tanárra ruházta az igazgatóságot. Ezt az adatot is a fenti műből
vettem. Az igazgatóváltozásból látszik, hogy milyen nagy szükség lett volna olyan emberre,
aki az irodalom terén és a pedagógus pályán szerzett tekintélyével össze tudta volna fogni
az iskola tanári karát. – Mivel az egyháztanács jegyzőkönyvei nincsenek meg (csak néhány
kivonat található belőlük), a küldöttség tagjainak nevét nem ismerjük.” (
Kiss István –
nek,
Kecskemét, 1955. aug. 29.)