Ercsey Sándor – Aranynak

Kedves bátyám!

Tudom hogy elkéstem a szomorú ujsággal – szegény

Tisza Domokos

halála megirásával,

n

Jegyzet

… elkéstem … Tisza DomokosTisza Domokos halála megírásával,

–

Kovács János

még a halál napján, jún. 21-én megírta

AJ.

Arany János

-nak.

mert mint hallottam, ezt bátyámnak

Kovács János

azonnal megirta; de az ilyes dolgokkal szándékosan is szeretek késni, kivált oly ember irányában, kiről tudom, hogy az elhalttal, mint bátyám is

Domokos

Gyallay Domokos

sal, szoros viszonyban vala. Engem e derék becsületes fiú létele csak anynyiban érdekelt, mennyiben benne egy – a szó nem mindennapi értelmében – szép reményü fiatal embert láttam – mindamellett az idegenek között nem sokan sajnálták és sajnálják őt oly őszintén, mint én. – Még csak annyit tehát e gyászos ujsághoz, hogy a temetés a lehető legegyszerübben ment véghez; úgyannyira: hogy miután

Kovács

Kovács János

nak

Mezey

Mezey Ferenc

hez küldött leveléből megértettük, miszerint a gyászünnepélyt egészen családi körben kivánják megülni, mi is elmaradtunk. Azonban ennek dacára is, mint mondják, meglehetős számmal valának ott. A grófné csak tudja a csapást türni; de

Tisza

Tisza Lajos

, ki az utolsó időkben különben is csodálatra méltólag összeesett, aligha rövid időn utána nem megy

n

Jegyzet Tisza, … aligha rövid időn utána nem megy – Az apa,

id. Tisza Lajos

Tisza Lajos

haláláról

Kovács János

aug. 30-i levelében számolt be

AJ.

Arany János

- nak.

Domokos

Tisza Domokos

nak.

Mostanában a hátrányban lévő házbér, junius elsőjéig, – leszámitva a leszámitandókat, – 40 – és nehány pforintban hozzám lefizettetett. Ezt, az idei adó levonásával szándékozám is elküldeni; de megint csak jobbnak láttam a fiókban pihenni hagyni, ugy gondolkozván és erősen hivén- és remélvén hogy úgyis rövid időn eljőnek már valahára bátyámék,

n

Jegyzet

erősen hivén-és remélvén: hogy … eljőnek már valahára bátyámék,

– AJ.-ék utoljára 1852-ben jártak

Szalontá

Nagyszalonta

n. Látogatásukra azonban ez évben sem került sor.

és akkor majd átszámolom.

Az öreg Jámboréknél hevert és onnan a tél végén elhozatott buzát is jónak láttam eladni;

n

Jegyzet

Az öreg Jámboréknál hevert … búzát is jónak láttam eladni;

– Az „öreg” Jámbor János –

Arany Sára

Jámbor Jánosné Arany Sára

nénjének férje ekkor már nem élt (lásd

Ercsey

ifj. Ercsey Sándor

1856. márc. 15-i levelét). –

AJ.

Arany János

-ék búzáját leányuk, Jámbor Kata és férje K. Nagy Sándor őrizte. –

AJ.

Arany János

légutóbbi: ápr. 26-i levelében jelezte, hogy a búza ára

Kőrös

Nagykőrös

ön is lejjebb ment, így érthető, hogy

Ercsey

ifj. Ercsey Sándor

,

AJ.

Arany János

-ék búzáját értékesítette.

de a közül csak egy köblöt tudtam 16. vfntért készpénzért eladni; a többit pedig, a magam nyereségre vásárolt búzájával együtt (:miután hiában currentáltattam és doboltattam:) holmi desperált szegény embereknek sz. Mihály napig

n

Jegyzet

Sz. Mihály napig

– szept. 29-ig.

való hitelben adám el. Azonban nem is ütött ki épen 6. köbölre mint mondák volt Jámborék, hanem csak 5 1/ 2 köböl és 1/2 véka lett az. Hogy ezen buzát, mint szintén a magamét is akkor adtam el (:majus végén:) mikor eladtam, ez is a mi nagy szerencsénkhez tartozik. Ha még várok 3-4 hetet, 3-4 vfnttal fentebb drágábban adhatom el köblét. –

Az idén is hasonló szük esztendőnek nézünk itt elébe, mint a milyet a közelebb lefolyttakban eltölténk. Buza nagyon kevés lesz, széna úgyszólván semmi sem lett; egyedül a tengeri mutatkozik, imigy-amúgy; de azt is megpaskolta már egy párszor a jég. No de hiszen a ki az égi madarakat tartja, rólunk szalontaiakról felejtkezik el.

Máskülönben magában

Szalonta

Nagyszalonta

városában semmi különös újság; a mi kitetszik levelemnek fentebbi tartalmából, melyet, ha jól emlékezem búzával és tengerivel töltöttem tele.

Mi magunk türhető állapotban vagyunk. –

Lina

Ercsey Jánosné Nagy Karolina

, ki mostanában nehány napot Tenkén töltött,

Lajos

Ercsey Lajos

fiával együtt gyengélkedő állapotban van. Én és a kis

Vilma