Hadd próbálom fel hát én is ezt a híres papirt,ezt a híres papírt, – az „ ARANY JÁNOS”
vízjegyű papírt
Tompa
júl. 27-én küldte. mely, a mint látom,
Bath czímet visel, noha Gömörben készűlt.
Furcsa ! ez a papír jó készítmény, s még se kél a gyár firmája alatt, hanem rá kell fogni,
hogy angol készítmény!
Tompa Mihály
Minapi leveled nagyon megijesztett volna, ha nem praevenciálsz,
n
hogy örűljek, mert
megszabadultál a bajtól. De igy is szivünkből sajnáltuk betegségedet, s elképzeltük az
aggodalmat, melyet az okozott. Áldassék isten, hogy szerencsésen átestél rajta. A
lélek-angina,Jegyzet
Minapi leveled nagyon megijesztett volna, ha nem praevenciálsz,– ha előre nem figyelmeztetsz.
Tompa
júl. 4-én írt betegségérőlTompa Mihály
n
melyről irsz, nálam se szokatlan dolog, azon különbséggel, hogy én a
világra soha se haragszom, de szeretnék belőle menekűlni. Egyébiránt ez
tán nem is annyira angina, mint csíra, vagy
pip, minő a madárnak szokott lenni, „ki bús, ki rab, hallgat, komor,
fázik”n
….
Érettségi vizsgáink még hétfőn, egyéb iskolai dolgaink tegnap (31-én) végződtek, ma tehát a két havi szűnnapok elseje. Ezt nem azért említem,
mintha nagyon örűnék neki, de mert nem tudom, hogyan töltöm el.
Laczi
fiam ma indult Arany László
Szalontá
ra, bátyjához, alkalom lévén egy tanúlóval Békésig, s oda Nagyszalonta
Szalonta
már nincs messze. Első expeditiója a fattyúnak szűlei
nélkül, de hadd szokjék, mert igen gyáva, pedig már 12 esztendős, különben jól tanult, most is
2-k az osztályában, – de a csombókot még se tudja. – Vágó
collégát vártam az érettségi vizsgákra, mert írta volt, s
én tudattam vele a körülményeket, – de elmaradt, nem tudom, miért. Különben nehogy azt véld,
hogy maga az öreg akart megérni, hanem valami fiút hozott volna.
Számoltam rá félig meddig, gondolám, hogy majd rábeszél, hogy kísérjem el Nagyszalonta
Miskolcz
ig, par compagnie meg is tettem volna, talán, de magam
restelek s félek utnak índulni. Miskolczig, mondom, mert Hamvára ugy se mentem volna, mert, a mint írod, köztünk és köztetek
valami van! Van bizony: 30 mérföld távolság, egye a f....!
Miskolc
Ugyan te
Miska
, hogy is
ereszthetsz ki olyat a pennád orrán! Köztünk és köztetek van az ok! Ha te tudsz valamit, jó,
én nem tudok semmit, a mi fontosabb volna a szalontai disznónál, melylyel
úgy megsértettél. De hiába, nem lehet mindig úgy, a mint akarná az ember. Kérdem, ha te az én
helyemben volnál, s az én barátságom és körűlményem annyi nagyszívű
áldozatra volna képes, mint a tiéd: elfogadnád-e tőlem mind annyiszor, valahányszor én
unszolnálak? Nem, bizonyosan nem; te is azt mondanád, a mit mi: sok lesz! És ez legyen
ultimatum a látogatási pörben.
Tompa Mihály
Mentovics
, a mint
olvashattad, elhagy bennünket. Sajnálom. Igen jó fiú volt. Ki csinálja ezentúl a
charivarikat,Mentovich Ferenc
n
melyekben ő oly nagy mester. Mikor a mi megerősíttetésünk (8-ónké) megjött, Jegyzet
– LásdMentovics, … elhagy bennünket … Ki csinálja ezentúl a charivarikat,Mentovich Ferenc
Mentovich Ferenc
, továbbá Charivari,
ADATTÁR.
Mentovich Ferenc
Szilágyi
nem volt a megerősítettek közt.
Szilágyi Sándor
Mentovics
Mentovich Ferenc
Sándor
t lerajzoltatta hogy egy
kádban fürdik, s alá írta: Szilágyi Sándor
Sándor
t a kormány meg nem erősítvén, vasas fördőben erősíti magát. Van itt a
természetrajznak egy tanára, ki nagy költséggel állattömő eszközöket hozatott, azonban nem
értvén hozzá, még eddig semmire se bírt menni a töméssel. NB az ember roppant nagyehető.
Szilágyi Sándor
Mentovics
kapja, rajzoltat
egy asztalt, rakva mindennémű pecsenyével, mellé a mondott kollegát, aláírva:
Mentovich Ferenc
[szerkesztői feloldás]
„n
állattömési működésében.” –
Legújabban a kecskemétiek, mindenfelé professorokat hajhászván, miután a directorságot én,
Kis Lajos és még vagy 6 ember nem fogadta el, Mentovics
ilyen ötletre jött. Van itt
egy államhivatalnok – előbb szabó mester – ki, magyar létére, nem átallta azon nemes
foglalatosságot felvállalni, hogy egy deszka szekérrel – minőben a cholerás halottakat hordják
– naponkint bejárja az utczákat, s a száj-kosaratlan ebeket elfogja, dobja a ládás szekérbe, s
viszi nyúzni. Mentovics a dróthurkot, melylyel a kutyamanipulatio történik, a kecskeméti
deputatusok kezébe adja, kik kerülgetik a mi gymnasiumunkat, aláirva: „a kecskemétiek
professort fogdosnak.” stb. – Ily jó kedély igen nagy jótétemény volt ránk, melancholicus
emberekre nézve.
Mentovich Ferenc
Szegény
Domokos
om hagyatékából
nehány igen jó s igen szép kötésű könyvet kaptamTisza Domokos
n
emlékül: a kűlfőldi költészet
remekeit. Négy aranya volt: kettő közűlök 20 frankos napoleon: ezeket gyermekeimnek küldték el
a szülők. Szegény fiú!
Jegyzet
– LásdDomokosom hagyatékából nehány igen jó … könyvet kaptamTisza Domokos
Kovács János
júl. 9-i
levelét.
Kovács János
Tomori
5 arany jutalmat tett
fel ez évben, legjobb tanítványom számára. Két fiú volt kitűnő a többi felett: egy lyricus és
egy epicus. Amaz egy nagy füzet verset adott, melyek átalában véve nem roszabbak, mint a
legifjabb költői nemzedék nyomtatott művei: ez egy eposzt, 5 énekben, Etelköz czím
alatt, (Toldi modorában) melyhez Kinizsi kutya se lehet. Megosztottam a
jutalmat. Nevök Tomori Anasztáz
Hagymási
és
Tolnai Lajos
Szilády
Szilády János
n
(ez a halmi pap fia) ....
majdnem „Szilágyi és Hajmási.”Jegyzet
–HagymásiésTolnai LajosSziládySzilády János
Hagymássy
, írói nevén: Tolnai Lajos
Tolnai Lajos
, aki későbbi visszaemlékezéseiben
érzékletesen örökítette meg egykori költő-tanárát, Tolnai Lajos
AJ.
-t; lásd
ADATTÁR. – Szilády János költői tehetségét – mint arról Arany János
Tolnai
is megemlékezik – Tolnai Lajos
AJ.
igen nagyra tartotta. Lásd még
ADATTÁR.
Arany János
n
Jegyzet
majdnem „ Szilágyi és Hajmási” .– A Szendrői Névtelen: Szilágyi Mihály és Hagymási (Hajmási) László c. 16. sz.-i széphistóriája.
Czelder Márton is felszólított, hogy írjak a losonczi
naptárba. Szívesen tettem volna: de nem győzöm én, barátom! lyrai emotióm ily egyhangú
életben, mi sincs; eposzt, vagy balladát pedig nem lehet írni, minden füttyentésre: ahhoz
tárgy is kell, mely engedje magát kellően feldolgozni. (Ezt a szép magyarságot az utókor
számára tettem ide).
Palóczy Ábris
t köszöntöm és
köszönöm szíves fáradozásátPalóczy Ábrahám
n
a papír-ügyben. Sajnálom a kettős gyászt, mely érte, s neki is
válaszolnék, ha egyszerre elég nem volna egy levelet írni. De, édes Jegyzet
– a levélpapír ügyében.Palóczy Ábrist köszöntőm és köszönöm … fáradozásátPalóczy Ábrahám
Miská
m, nem is írtátok meg, mennyi kellett
a papirért. Közelebb ne felejtsd el, hogy megküldhessem.
Tompa Mihály
Julcsa
iránti aggodalmatok
talán nagyon is komoly. Többször nem hagytuk fellépni, s ő könnyen belényugodott. Bezzeg
dolgozott aztán női munkát is eleget: nekem ingeket varrt, és egy pompás abroszt
Arany Juliska
[törölt]
« hímez »n
Csak szép az a női szív, – mig romlatlan, tiszta! Egy hitvány kávés
asztalon van áll a szent kenyér, a helyett csinálnak egy gyönyörű,
virágos és kelyhes terítőt, közepén a husvéti báránynyal. Gyönyörö mustra. Azonban ez titok,
nem szabad tudni senkinek, hogy meglepő legyen az ajándék, (tehát el ne mondd P-r urnak!).
–
Jegyzet
– Protestáns úrvacsoraosztás vagy konfirmáció.Julcsa… midőn itt először communicáltak.Arany Juliska
Látod
Miská
m, ha akarom és kellő
rosz pennám van, tudok ám én írni ugy, hogy a tied hozzá képest calligraphia. De sebaj! ne azt
nézd hogy írtam, hanem mit. Már pedig a tartalommal csak meglehetsz elégedve.
Tompa Mihály
A mit verseim bírálatáról mondasz,
n
abban nagy részt igazad van,
de ha nem volna is egészen, mégis becsűlnöm kellene baráti őszinteségedet. Ha engem ismersz,
tudhatod, hogy nekem nem az a bajom, hogy sokat tartok magamról, hanem, hogy minden
dicsériadák daczára nem vagyok meggyőződve az út helyességéről, melyen jártam s járok, s nem
tudom bálványozni kedves szüleményimet. Most már ugyancsak foly a vita, csak egymás hajába ne
kapjanak értem! Én pedig nevetem az egész békaegér harczot: de minek szólnék bele. A historia
egykor felettem is kimondja részrehajlatlan ítéletét, addig hallgassunk. –
Jegyzet
A mit verseim bírálatáról mondasz.– Greguss Ágostonak az
AJ.
Kisebb Költeményeivel foglalkozó cikkei kapcsán: lásd Pesti Napló,
ADATTÁR.
Arany János
Reméljük, a kedves komám asszony erősödve és épülve fog hazajőni Hajnácskőrül. Adja Isten. Az
én öregem lába is fáj, de mostanában mégsem hallom annyit panaszkodni,
mint a tavaszszal. Ő is azt mondta, hogy ír ezúttal, de nem tudom, elkészűlhet-e vele, míg
levelem bezárom, mert
[törölt]
«
akko
»Szerkesztői feloldás: akkor
Hát azt a gyalázatos hangsuly-pert olvasod-e?
n
Rám nézve annyiban érdekes volt,
hogy eszmét költött. Eddig t. i. én is hittem, hogy van grammaticai
hangsúly, azaz minden magyar szónak első tagja megnyomatik. Nem
vizsgáltam, de annyit fecsegték a fülembe, hogy elhittem. Azonban most, figyelmezvén a
dologra, rájöttem, hogy a magyar nyelvben afféle hangsuly (mint a német gyökszótagban)
nem létezik; egy szótag sincs, mely néha hangsuly
nélkűl is ne mondatnék a beszédben. Hanem van
szókötési, vagy logicai hangsuly, vagy
hangemelés a beszédben, s minthogy ez többnyire a szók első tagját
nyomja meg, onnan csinálták az elsőt. Ha ezt mondom: „szeretem”: igaz, hogy az első tagot
megnyomom, mert ez egy mondat, tehát logicai
hangnyomattal ejtem ki: de ha már ezt mondom: „nem
szeretem,” szeretném látni a fület, bármily hosszú is az, mely a
sze-szótagon legkisebb hangsúlyt érezne. Tudom, hogy te az efféléken
röstelsz gondolkozni: de ha mégis ama pert olvastad, ím tudd véleményemet. Egyik félnek sincs
igazsága.
Jegyzet
a gyalázatos hangsúly-pert olvasod-e?– A vita
Egressy Gábor
és egy névtelen cikkíró között folyt a Pesti Naplóban a
magyar hangsúly kérdéséről. 1856. júl. 8-án jelent meg
Egressy Gábor
Egressy
cikke, ezt követte a
Szegény Egressy ügy c. közlemény (23– 24-i sz.) s végül az ígéret
beváltása c. (30– 31-i sz.-ban.)Egressy Gábor
De bezárom levelemet, mielőtt jobban elaljasodnék, – már is grammatizálásban estem. Áldjon
meg a jó isten, kedves
Miská
m,
hogy még soká szerethessük egymást, úgy mint eddig. Csókold érettünk kedves Tompa Mihály
Emi
det (nem Emmi, mint
te írtad) és Tompa Mihályné Soldos Emília
Gézá
dat, vagy ha már
több is van, azt is. Feleségem majd megeszi kezét, lábát, hogy
Tompa Géza
baraczlequárt
nem főzhet számotokra:
az idén egy átalában nem lehetett szép baraczkot kapni. Valami apró – tengeri v.
sárgabaraczkot meg is vett, de én mondtam hogy abból ne főzzön. Átalában a vidéken kevés és
rosz gyümölcs van, de szőlő sok lesz. Ölellek, édesem! s maradok világ végeig
Szerkesztői feloldás: baraczklequárt
Arany János
Arany János