Tompa Mihály – Aranynak Arany János KOHA:96679 VIAF:95251869 A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor KOHA_AUTH:121463 Fellegi Zsófia XML-editor Bobák Barbara Fellegi Zsófia Közreműködők Csonki Árpád Horváth-Márjánovics Diána Káli Anita Metzger Réka Móré Tünde Roskó Mira Sárközi-Lindner Zsófia Vétek Bence Digitális kritikai kiadás creator DigiPhil http://digiphil.hu Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet http://viaf.org/viaf/312925875/ http://www.iti.mta.hu/ Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Budapest http://www.geonames.org/3054643 2019 ©Free Access - no-reuse http://www.europeana.eu/rights/rr-f/ o:ajom16-lev.tei.826 /o:ajom16-lev.tei.826 Arany László96681 Hagyatékából (lásd AkÉrt. 1899. 661. l. 970. sz. a.). Válasz Arany96679 aug. 1-i levelére.XVI.819 Magyarország Budapest Magyar Tudományos Akadémia K. 513/970. 2 251 198 csontszínű l.papír, 25,1× 19,8 cm, 2 fol., 1–4. l.: l. szöveg. Címzés nincs. Arany János KOHA:96679 VIAF:95251869 Arany János Összes Művei XVI. kötet Levelezés 2. ISBN:9630525232 editor Keresztury Dezső KOHA:115470 arranged for publication Sáfrán Györgyi KOHA:123849 Bisztray Gyula KOHA:102763 Sándor István lector Barta János KOHA:99581 1982 Budapest Akadémiai Kiadó levél Kiadatlan. Teljes. Hanva Tompa MihályKOHA:142388 Arany JánosKOHA:96679 Tompa Mihály – Aranynak Édes János96679 om! Képzelem: mint elcsodálkozol azon: hogy én illy nagy gonddal, oszlop közé zárom tenéked jelen soraimat, oszlop közé zárom … soraimat, – Tompa142388 a levélpapír első lapját ceruzával bekeretezte. ha már az maga meg nem lepne is, hogy illy gyorsan válaszolok leveledre. Türelem barátom, ki fog ennek oka sülni levelem végén, nagyobb szomorúságodra pedig, mint örömedre. Nagyobb az: hogy épen most ment el tőlem Lévai140396 és Tóth Laczi ; az öreg Vágó is igérkezett de nem jött el; Vágó is igérkezett de nem jött el; – nyilván e levélben leírt Halálesetek miatt nem mehetett Kőrös re sem, ahova AJ.96679 várta azzal a fiúval, aki a körösi gimnáziumban szeretett volna érettségizni. (Lásd AJ.96679 – Tompá142388 nak, aug. 1. XVI.819) okát meg-mondom alább. Igen, igen jól mulattunk, Lévai140396 a legkomolyabban nyilatkoztatta az elválás szomorú (valóban az volt!!!) perczében, hogy dögöljön meg (t.i ő,) ha valaha Hanvá ra jön! Képzelheted hát mennyire kifizette magát idejövetelök. Pedig nem vesztünk össze, nem is disputáltunk, csak – kártyáztunk! E nemes mulatság Lévai140396 egész cassájába került; pedig szegény fiú most adott Friebeisz110038 nak 180 pengő ftos váltót versei nyomatásának potlásaul, a mellett hogy Pompéri122598 még csúffá is tette, kiírván a Naplóban, Lévay140396 t Pompéri122598 még csúffá is tette, kiírván a Naplóban, – Pompéry122598 azt hozta nyilvánosságra, hogy Lévay140396 verseire mily kevés előfizető akadt. Részletesen lásd Tompa142388 júl. 4-i levelét és jegyzetét.XVI.811 a mit ő csak privát tudomásul irt János122598 kának; miről én is irtam neked mint botrányról, s bizonyosan megczibálom Lévai140396 t (alkalmasint sükerülne nekem Lévai140396 t meggyomrozni, – Losonczi t üdvözlöm!) ha nem igazolja magát. Tehát szegény elvesztette a pénzét; ez még nem lett volna nagy baj ha én nyerem vala el, de nem csak ez nem történt, hanem történt az: hogy én is elvesztettem a magamét, Még azt is orvosolni lehetett volna az által: hogy szekerem Miskolcz ra vigye őket (ugy sem lévén pénz szekerest fogadni), de holnap meg mennem kell feleségem s gyermekemért Hajnácskőbe; innen magyarázd magadnak jelen hangulatomat, veszteségem daczára is, hogy már haza-jönnek az enyémek. E nyereség mellett nem érezhetem máskép elég érzékeny veszteségemet. Az utolsó estén igen szép elmélkedésbe mélyedt két vendégem fülem hallatára: Látod Laczi ! Látod Laczi ! – Tóth László , Lévay140396 miskolci kollegája. – szólt Lévai140396 – beh szépen megspóroltuk a kosztpénzt!’ „Nem igy mulattunk volna ennyi pénzből Miskolcz on!” ,Az is bolond volt a ki ezt az utat inditványozta!’ „Persze hogy bolond, hunczfut is!”, Nézd csak beh szép csillaghullásos este van!’ „Hullhat már ha a bankó elhullott!” Szóval barátom! az utolsó estét örökös kaczagásban töltöttük; emlegettünk téged is, átkoztuk Vágó t hogy el nem ment Körös re; én téged is szidtalak hogy el nem küldted még nekem a magyar versidomról szóló ertekezésedet, mellyet Lévai140396 is csudálkozva hallott. – Vágó nem jött mint emlitém; halottja volt; valami Barkasi nevü agg legény este lefekszik s gazdasszonya 11 éves leányának azt mondja: hozd el leányom a piritust mert nem jól ég ez a lámpa! a kis lány felnyitja a meszelyes (!!!) üveget a lánghoz közel, a spiritus meggyul, a földre ömlik lángolva, neki esnek a házi ur, gazdasszonya, s a kis lány taposni; ruhájok lángot kap és megégnek; ez este 9 órakor történt, reggel félhatra 1/2 hatra az ur meghalt, a gazdasszony egy órával később, a kis lány harmadnapra. Barátom hallottál illyet: egy messzely spiritus piritus által 3 emberélet elvész!? De halld tovább ennek a Barkassi nak itt így! volt egy szegény testvére az a szegény testvér várta a successiót; várta a successiót; – örökséget. meg is kapta ugy hétfőn vagy kedden, de csötörtökön maga is meghalt természetes halállal, s azzal a családnak magva szakadt. Tagadja a praedestinatiót a ki meri. Vágó nak ott volt dolga, azért nem jött el! De most veszem észre: hogy fecsegéssel töltöm tele a lapokat, a nélkül hogy a dolog érdemére nézve meg egy szót is mondtam volna leveled tartalmára. Hogy köztünk van valami, azt remélem nem fogod tagadni; s én óhajtom is hogy ez a valami holtunk napjaig tartson; egyéb valamit nem tudok; s nem emlékszem már arra: hogy micsoda értelemben irtam ezt. Maradjon! Igen örülök hogy Laczkó96681 elutazott, örülök hogy Laczkó96681 elutazott, – Arany Laci96681 Szalontá ra ment. hadd lásson világot; tán nektek is jobb lett volna valahova menni ha már hozzánk nem jöttetk; hanem persze tudom: hogy akadályozhat valami! Mentovics119411 ot sajnálom! Mentovics119411 ot sajnálom! – a marosvásárhelyi gimnáziumhoz ment Valószínű, hogy sohse látom az életben; add át neki legmelegebb kézszoritásomat s üdvözletemet, azon öszinte ohajtással: hogy legyen szerencsés! Meglehet, s nagyon szivesen is elhisszük hogy Julcsa168031 feletti aggodalmunk alaptalan; de még sem árt a szülei szemek mellet a jó barátok figyelmeztetése; a gyermek szellemes, tűz-láng, nagyon fejlik; Superflua cautela non nocet! Julcsa168031 feletti aggodalmunk … Superflua cautela non nocet! – Arany Juliska168031 színjátszói sikerei miatt jegyzi meg, hogy „a felesleges elővigyázat nem árt !” A színészi pályától féltették A leány ugy is ezerszerte kenyesebb portéka mint a fiú, s gyakran a szellemi adományok teszik semmivé. Mi igen szeretnénk a multkor szóba jött kenyérből mentül elébb enni, abból a kenyérből t.i. mellyet Julcsa168031 süt; s reméljük is: hogy vagy igy, vagy ugy enni fogunk. A tarhonya is elfogyott kedves komám asszony! keveset csináltak! A hangsuly feletti historiákról A hangsúly feletti históriáról – Egressy Gábor107460 vitájáról a magyar hangsúly kérdésével kapcsolatban lásd AJ.96679 Tompá142388 nak irt aug. 1-i levelét és jegyzetét.XVI.819 keveset tudok; a pesti naplót csak történetesen látom, a sajtót gyakrabban, de az sem érdekel. Török Janosá val együtt. A pesti naplót ingyen nem adják, (nem is fogadnám el); levelezni nem akarok, jelen viszonyaink között nem tudván mit írni neki; 20 pengő forintom nincs rá évenként, s magam meg nem rendetem rendeltem , miutan Darvas Pál kivel eddig hordattuk, fördőre ment, s maga részéről hallgatással nyilvánítá hogy nem praenumerál. Igazad van, nem is igen érdekel engem semmi illyen; kivált mint hallom a többek közt tőled is, az illyen modorban vitt eszme-csere (veszett fene!) Olvastam róla máskor, s nekem az én magyar természetem amugy naturaliter is megmondja: hova tegyem a sulyt; aztán gondolkodtam is egykor róla, miután én is nyilvános szónok volnék ha volnék; (már 4 vasárnap nem papoltam) Ollyan jo kedvem volt levelem elején míg Lévay140396 ék itt voltak (legalább képök még előttem lebegett s tollam velök foglalkozott;) de mihelyt ehhez a rühes pocsojához az irodalomhoz közelitek, mindjárt lehangolódom; legjobb lesz előre kerűlni imét ismét. Hát miért zártam oszlop köze az első lapon irt sorokat? egyszerü oka van: tudtodra akarom adni, hogy az Emléklapok kipotlására általad igen nagy barátsággal küldött kézirat az Emléklapok kipotlására … küldött kézirat – AJ.96679 lemásoltatta Tompa142388 számára az 1850-ben Szilágyi Sándor126347 szerkesztésében megjelent Magyar Emléklapoknak azokat a lapjait, amelyek barátja példányaiból hiányoztak. illyen nagysagu papir mint jelen levelem, s az oszlopok is ollyanok benne, mint az első lapon kivonalaztam. De hát mire mindez? Hát barátom! a mint a másolatot kapom: előkeresem az Emléklapok at, illegetem bele; s majd a guta üt meg: észre vévén, hogy azon kivül is híja van! Hidd meg: ha tudom, soha egy betűt sem iratok. Most már kénytelen vagyok, ha az eddigi munkát haszontalanul elveszni nem akarom. Azért János96679 kám! csókolom azt a jelen pillanatban ránczos homlokodat és duhogó ajkacskádat! irasd le a mi még hátra vagyon, az az: a 403–414 lapokat; tizenkét lap mindössze; az utolsó szó a mi megvan ez alol: Ne adj nyugot oh (402) a mi ismét megvan már ez: „Örültünk örültünk.. (415) Ezt az utóbbi idézetet te aligha mondod! Tudom valami tanítvány irta le, ha ismét az folytatná szép lenne; azért várhatunk utána akármeddig. A névjegyes papirért semmi épen nem kell! teneked sem irták azt ingyen, szóval quittek leszünk. Csókollak, ölellek mindnyájatokat. Lábfájosoddal, lábfájosommal együtt. aug 12. igaz hived Miska142388