Arany – Csengery Antalnak
Kőrös
aug. 22. 1856.
Nagykőrös
Ki nem mondhatom, mily leverően hatott rám és ránk, kik most itt vagyunk, gyászos
leveled.
n
Nagy veszteség a
tietek! nem is kísértem meg a vigasztalást: hisz mit tudnék mondani vigaszul én, kit, bár
távolabb állék, a csapás szintén megrendített?! Ha nem láttam volna, pár nappal előbb, oly
szépen, oly épen! de igy szinte hihetlennek tűnt fel az eset. Van, van okotok sirni, édes jó
barátom: de ne feledjétek, hogy többel tartoztok az élőknek, mint a
holtnak; hogy van még kit szeretni, kiért élni; s e tudat mérsékelje a fájdalmat, mely
elenyészni nem fog, tudom, soha.
Jegyzet
leverően hatott rám és ránk, kik most itt vagyunk, gyászos leveled.–
Csengery
kis fiának,
Csengery Antal
Gézá
nak halálát írta meg. Ekkor
AJ.-éknál tartózkodott Csengery Géza
Gyulai Pál
, aki a következőket írta Gyulai Pál
AJ.
levelére:
Kedves barátom!
Hogy Arany János
Géza
halála mikép hatott ream, képzelheted. Vigasztalni
mernélek, ha nem tudnám, hogy erősebb lelked van, mint nekem, kit még csekély balesetek is
lenyomnak. Az ég áldjon! Holnap után bemegyek Csengery Géza
Pest
re s pár napot
veled akarok tölteni, ha ugyan elfogadhatsz.
barátod
Budapest
Gyulai
Gyulai Pál
Gyulai
még itt van. Ő és családom
meg vannak hatva s legbensőbb részvéttel osztják fájdalmadat. Isten enyhítse azt s tegye
eltűrhetővé! Őlellek
Gyulai Pál
Arany János
Arany János