Arany – Mezey Ferencnek

Tisztelt hazámfia!

Valóban meglepő volt rám nézve Ön becses levele s első pillanatban nem tudám, mire határozzam el magamat.

n

Jegyzet

első pillanatban nem indám, mire határozzam el magamat.

– Mezey Ferenc kérte, festesse le magát

Barabás Miklós

sal Nagyszalonta részére és költségére.

AJ.

Arany János

-t láthatólag meghatotta a szándék. A kérdést mérlegre tette. Beleegyezését közösségi szempontok irányították.

A mit én irodalmilag tevék – daczára minden magasztalásnak – oly kevés az, hogy ilynemű megtisztelés szinte elpirít. De jobban meggondolva a dolgot, engednem kell önök szives felhivásának, mert itt nem a magam, hanem a köz[törölt]
« ös »
érdeke forog fenn. Mennyi a panasz, hogy az illető községek nem tudják méltányolni jeleseiket; hogy „nem egynek sirján lengeti bus szél a feledésnek tüskebokrait.” Önök példája szívemelő kivétel, s hiszem, remélem, hogy számos utánzókra fog találni a két hazában.

n

Jegyzet

Önök példája … remélem, hogy számos utánzókra fog találnia két hazában.

– Magyarországon és Erdélyben.

E nemes tett a közvélemény méltó elismerésével fog találkozni s én annak szülővárosomra, honfitársaimra nézve jobban örűlök, mint magamra nézve a dicsőségnek, mely belőle netán rám is háramol. Isten éltesse Önöket, kik e dolog inditványozói, részesei valának!

De ha egykedvű vagyok az iránt, mi ebből hiuságomat kecsegtetné: más részről úgy tekintem azt, mint kapcsát, zálogát a szeretetnek, melylyel szülőföldem s jó patriotáim iránt mindenkor viseltettem. És e szempontból tekintve bir az előttem kiváló becscsel: azok közt lenni mindig, kiket szeretek és tisztelek, – képben legalább, ha már valóságban nem lehet. S valamint nincs forróbb ohajtásom, mint az, hogy egykor szülőföldemen pihenhessek meg az élet terheitől:

n

Jegyzet nincs forróbb óhajtásom, mint az, hogy egykor szülőföldemen pihenhessek meg az élet terheitől: – E vágya később, amikor leánya

Szalontá

Nagyszalonta

ra ment férjhez, erősödött; lásd Ártatlan dac c. versét.

úgy nem lehet kedvesebb [törölt]
« dolog »
rám nézve azon érzetnél, hogy a kapocs köztem és honfitársaim közt nem hogy lazúlna, sőt szorosabbá fűződik.

Remélem hogy a festés körűlményeire nézve még fogom venni Önnek újabb levelét: ohajtanám, hogy az még a szünidő alatt megtörténjék,

n

Jegyzet

óhajtanám, hogy az még a szünidő alatt megtörténjék,

–

Barabás Miklós

ez ügyben szept. 6-án írt

AJ.

Arany János

-nak. – Mind Mezey Ferenc felkérő levele, mind

Barabás Miklós

é a családi hagyatékban volt.

Voinovich Géza

mindkettőre mint „kiadatlan”-ra hivatkozik ( Voin. AJé. II. k. 361. l.). Tehát ezek is a Voinovich villában égtek el 1944-ben. –

AJ.

Arany János

1856. okt. 3-án már beszámolt sógorának kérve, hogy

Mezey

Mezey Ferenc

vel is közölje, mint festette le

Barabás

Barabás Miklós

. – A művész emlékirataiban

AJ.

Arany János

-sál nem foglalkozik. –

Arany László

– a festménnyel kapcsolatban ezt írja atyjáról: „

Arany

Arany János

jószántából sohasem készíttetett arczképet, valami nógató alkalomnak kellett lenni, hogy elszánja reá magát.” – A Nagyszalonta megrendelésére készült képet így írja le: „E képen a körszakáll már hiányzik s a bajusz sem oly borzas, mint az 1855-iki rajzon. Nyakkendője csokorra kötött fekete selyem kendő; öltözete attila, melynek fennálló galléra bársonynyal van bélelve, és fehér mellény. Eletnagyságú térdkép. Eredetije régebben a nagyszalontai városház tanácstermében állt; … most a szalont ai Arany-emlék szobában őrzik. E föl vétel

[szerkesztői feloldás]

festmény

után készült 1883-ban, szintén Barabás Miklós által a M.Tud. Akadémia képes termében levő olajfestményű életnagyságú térdkép.” (Lásd AJ. Hátrahagyott Versei Bp. 1888. 529– 530. l.) – A kép eredetije napjainkban a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeumban van (Salonta, Muzeul Memorial Arany János); az akadémiai

Arany

Arany János

portré pedig a M.Tud. Akadémia székházának elnöki tanácstermében. – Az összes

AJ.

Arany János

-ról készült festményekről, szobrokról, fényképekről lásd Wagner István: Százhúsz esztendő Arany-arca c. tanulmányát. (Korunk, 1967. II. fé. 788– 795. l.) – Wagner István tanulmányát két erdélyi művész

Arany

Arany János

ról készült alkotásának képe díszíti: Kozma István fémdomborítása és Hunyadi László emlékplakettje: háttérben a Csonkatoronnyal: „ 1817– 1967” felirattal. – Az 1856-ban készült Barabás– Arany portré csak 1857-ben került Nagyszalontára. Az ezzel kapcsolatos levelezést lásd az AJ. kk. következő, XVII. k.-ben.

minthogy azután el leszek foglalva.

Fogadja Ön legszivesb baráti jobbomat s mind azok, kik e tárgyban vele közreműködnek, köszönetem s köszöntésemet!

Nagy Kőrös

Nagykőrös

, 1856. augusztus 23-án.

tisztelő barátja

Arany János

.

AJOM16

Megjegyzések: