Tóth Kálmán – Aranynak

T.Uram!

Rég meg kellett volna köszönnöm önnek ama szép fordítást, melylyel lapomat megtisztelé,

n

Jegyzet

Rég meg kellett volna köszönnöm önnek ama szép fordítást, melylyel lapomat megtisztelé,

–

AJ.

Arany János

-tól a Hgyf. jún. 7-i számában jelent meg: Mirza-Shaffy perzsa költőbül c. fordítása.

de miután ön a honoráriumtól fölmentett, egy láda hamburgi szivarral akarám szívességét viszonozni – erre azonban már hetek óta hiába várakozom, mert a megrendelés dacára még mindig késik, úgy hogy én a nélkűl is írok most önnek.

Egy albumot, s uj költeményeimből is tettem el önnek,

n

Jegyzet

Egy albumot, s uj költeményeimből is tettem el önnek,

– a Magyar Irók Arczképalbuma 1855-ben jelent meg a Hgyf. kiadásában,

Berecz Károly

szerkesztésében.–

Tóth Kálmán

új verseskönyve: 100 Uj Költemény (Szeged, 1856.)

s hogy most ezeket utnak nem inditom,

Kemény

Kemény Zsigmond

az oka, ki a napokban

N.Kőrös

Nagykőrös

re akar utazni, s felhítt egyszersmind, hogy menjek én is vele. Ez az átadásra nézve a legjobb alkalom lesz, ha ugyan meg nem bukik, mint

Kemény

Kemény Zsigmond

nek annyi, és annyi jó szándoka.

Apropos!

Kemény

Kemény Zsigmond

nekem valami évkönyvről beszélt,

n

Jegyzet

KeményKemény Zsigmond nekem valami évkönyvről beszélt,

–

Kemény

Kemény Zsigmond

e terve emlékeztet egy előbbire; a Hat Iró Albumára., amely

Eötvös

Eötvös József

kedvenc eszméje volt s melyet

AJ.

Arany János

,

Csengery

Csengery Antal

,

Eötvös

Eötvös József

,

Gyulai

Gyulai Pál

,

Kemény

Kemény Zsigmond

,

Vörösmarty

Vörösmarty Mihály

írtak volna.

melyet ön, ő, továbbá:

Jókai

Jókai Mór

,

Gyulai

Gyulai Pál

,

Tompa

Tompa Mihály

és

Eötvös

Eötvös József

– adnának ki; ha nem hallottam roszul, még én is a ligában lennék.

Kemény

Kemény Zsigmond

kérte e tárgyban véleményemet, s én a legszebb sikerrel kecsegtetém; legalább azt hiszem, hogy lenne 4-5000 aláirónk, kivált ha megigérnők, hogy ebbe a könyvbe valamenyien az évi legjobb munkánkat igyekezünk adni. Én magamra merném vállalni a kiadást ugy, hogy a poétáknak 150, a prózaíróknak pedig 300 pftot adjak – de azt tartom, hogy legjobb lenne a kiadás, és bevételre nézve közös pénztárt tartani. Kár, hogy a legtöbb ezekből a jó urakból igen indifferens ember, s igy majd az egész ügy elesik. Pedig bizony nem száll a szánkba a sült galamb; lássa ön, a „Szinházi naptár”

n

Jegyzet

a „Színházi Naptár”

– lásd ADATTÁR.

eddigi jövedelme mintegy 4000 pft – s ha ennek tudott előfizetője lenni, mért ne e tervezett vállalatnak, melylyel úgy sub rosa még a Kisfaludy társulatot is pótolhatnók.

De tudj a isten mind csüggedünk, mind csüggedünk! Engemet is ugy elhagyott a poézis, vagy én hagytam el őt, hogy igazán sokszor vádlom magamat. Méltány hiány okozta é ezt (100 uj költeményemet is alig hogy egy lap megbirálta) vagy vágy egy csendes, házi élet után, mely a dicsőség pályájáról nem akar tudni, nem tudom.

Az első kevésbé, mert ugy, a régi képzelődéssel betevém magamat ön helyzetébe, s igazán boszankodtam azon a sok sütkérezésen is, melyet a kritikussereg ön körül véghez visz. Kettő még azon is veszekedett, hogy ki fedezte fel önt?! gyönyörű gyerekek!

Igazán sokszor kifakadok e hasonmászások ellen – s mi ismét a reductio?! az, hogy én önre irigykedem. Ostobák!

Ha

Kemény

Kemény Zsigmond

nyel nem mennék

Kőrös

Nagykőrös

re, ugy a jövő héten elküldöm

n

Jegyzet