Arany Julianna – Bersek Józsefné Rozvány Erzsébetnek

Bersek Józsefné Rozvány Erzsébet

néni!

Tegnap, ’s tegnapelőtt kaptam meg kedves leveleit, és sietek rá válaszolni. Valóban az első levél olvasásakor zavarban voltam hogy ha irok hova czimezzem levelemet? Már gondoltam azt is hogy

Berzsek

Bersek József

urhoz utasitom, ’s ő majd lesz szives elküldeni. Hanem

Betta

Bersek Józsefné Rozvány Erzsébet

néni második levele kihozott e zavarból, és megirhatom: hogy jöjjön bár meik perczben, itthon leszünk, ’s tárt karokkal fogadjuk.

Pest

Budapest

re nem mehetünk mostanában; nem engedik a’ körűlmények.

Nagyon sajnálom hogy Februárban irt becses levelére nem kapta válaszomat

Betta

Bersek Józsefné Rozvány Erzsébet

néni; ’s engem’ hanyagsággal volt kénytelen vádolni, – ha bár nem nyilvánitotta is ezt levelében. – Én irtam, igazán irtam, még pedig hatodik márcziusban, és igy nem sok időre. A napját azért tudom ilyen bizonyosan megirni, mert a naplómba bejegyeztem,

n

Jegyzet

Én írtam, … a naplómba bejegyeztem,

–

Arany Juliská

Arany Juliska

nak ez az első levele, amely

Rozvány Erzsébet

Bersek Józsefné Rozvány Erzsébet

hagyatékában fent maradt. – Itt említett naplójáról sem tudunk többet.

’s meg is mutatom

Betta

Bersek Józsefné Rozvány Erzsébet

néninek, ha majd az az öröm ér, hogy nálunk viszontlátjuk.

Kedves

Betta

Bersek Józsefné Rozvány Erzsébet

néni Anyám egy véghetetlen nagy kérelemmel terheli általam. Ösmeri

Betta

Bersek Józsefné Rozvány Erzsébet

néni jóságát, ’s tudja hogy megteszi, ha teheti. Tehát a kérelem a következő: Legyen oly jó édes angyalom, vegyen Anyámnak e kis mustrával mind szinére, mind kelméjére nézve, tökéletesen megegyező ruhát. Az árát nem határozhatjuk meg; csak ugy husz-huszonöt pengőt szánt rá Anyám. Ha tehát igy vehet édes

Betta

Bersek Józsefné Rozvány Erzsébet

néni, legyeit olyan jó ’s vegyen; de ha ezen az áron nem lehet kapni, akkor semmi esetre se vegyen. A menyiséget sem határozhatjuk meg; mivel nem tudjuk a’ kelme szélességét. Hanem

Betta

Bersek Józsefné Rozvány Erzsébet

nénit kéri Anyám erre is föl, hogy a’ menyit elégnek gondol egy sima alju ruhához, ’s egy mantilehoz anvit vegyen. Pénzt azért nem kűldűnk most, mert félünk az elveszésétől. Majd ha lesz szives hozni

Betta

Bersek Józsefné Rozvány Erzsébet

néni,

n

Jegyzet