ARANY JÁNOS – VINCZE VIKTORNAK
Bocsásson meg, hogy ily későn válaszolok becses soraira s ne vegye azt ugy, mintha szives
bizalmát csak egy hajszállal is kevésbbé méltányolnám, mint annak lélekből fakadó
melegsége teljes mértékben érdemli. Részint a hivatal teendői, részint és főleg egy
kedélyemen nyomaszkodó fatális baj, nem mindenkor engedik tennem azt, a mit kellene. A
kérdés, melyet kegyed hozzám intézni szives vala, bár egy részt kellemesen lepett meg,
mert iróra nézve mindig örvendetesb, ha a közönség azt kérdezi: miért nem dolgozik, mint
ha ellenkezőt, – más részről ama keserű vádat ujitja meg, melylyel önmagamat évek óta
gyötröm, hogy a mit eddig tettem, éltem, csak töredék, s fájdalom! talán az is
marad Nem akarok hosszas lenni; üsse föl kegyed
„Toldi esté”-jét a 34. lapon, s mit a vén bajnok magáról mond az
utolsó sorban, kifejezi állapotomat.
[szerkesztői feloldás]
.n
Fogadja kegyed hű
érdekeltségeért szives köszönetemet, s viszonzásul üdvözlő jobbomat.
Jegyzet
Vincze Viktor közleményében lábjegyzet: „»Testem meg van törve, lelkem meg
van ölve.« Ez az idézet mutatja, mily ónsulylyal nehezűlt az akkor férfikorában levő
költő lelkére a haza, a nemzet állapota.”
Arany János
Arany János