Kedves barátom! Úgy nézd e levelet, hogy ez három próbás, mert harmadikszor
próbálom már: most talán majd csak elsűl. Két ízben kivertek, s olyankor nincs kedvem
újra elővenni, rendesen eltépem.
Ha aczél–kova féle dicsekvésemet a szorgalmas levélírás dolgában
szóról-szóra találtad venni, volt okod az eltelt – több mint egy havi – szünidő alatt
elmélkedni róla. Taplónak is rossz vagyok biz én már, édes
Miská
m. Egyébiránt ezúttal menthetném magam, mert
mióta válaszod vettem, házunk valóságos vendégfogadó voltTompa Mihály
n
– nem panaszkép mondom – de a múlt júniusban annyi vendégünk járt, hogy elég lett volna
egy egész évre. Szalontai rokonok – ismerősök – pestiek – ismét a Körösvölgyről, ismét
szalontai jó barátok… egyik a másiknak adta az ajtót. Szegény nőm – fájós lábával és
szakácsnétlan helyzetében – egy kissé sokat is talpalt – no de várhatom is már a
vendéget más öt évig. Jegyzet
házunk valóságos vendégfogadó volt– a vendégek között volt
Ercsey Sándorné
és kislánya,
Ercsey Sándorné Nagy Karolina
Vilma
, Rozvány Erzsébet, Kenyeres János és
felesége, valamint Madas György (Ercsey Vilma
Arany Juliska
Rozvány Erzsébetnek, 1858. máj. 31. és júl. 18.;
Sáfrán 1960.
82., 83.)Arany Juliska
Szemere
itt fönn járt, de nálam nem volt. Megelégelte egyszer, úgy
lehet. Szemere Miklós
Tompá
t is vártam e
tavaszon… várhatom!
Tompa Mihály
S pedig miért ne jönnétek ti emberek közé? Hát otthon nem vagytok- e mindig azok közt? A
különbség csak az, hogy otthon szokott s talán ép azért már unott képek vesznek körűl: a
változtatás nem ártana. Mi a vacatiót is – hihetőleg – itthon töltjük,
Szalontá
ra nem megyünk, ez áll – mert voltunk tavaly –
s most volt nálunk fél Nagyszalonta
Szalonta
, tehát ott
már nagyon ócskák lennénk. Nagyszalonta
Pest
re
sem megyünk; először, mert oda pénz kellene sok, ami nekünk kevés sincs, másodszor, mert
engem mi sem vonz többé Budapest
Pest
hez. És így itthon
maradunk a szünidőn. Nem történhetnék-e hát meg, hogy ti eljőjjetek? Ha
embert sem akarsz látni, itt ugyan nem látsz vacatióban, arról biztosítlak. Oly csendes
itt akkor minden, mintha a Sahara közepén ülnél. Mert hogy mi menjünk
hozzátok, édes barátom, abból ez idén bajosan lesz valami. Isten látja lelkemet, hogy
óhajtok hozzátok menni, veletek lenni. Nőm a gömöri fürdőkben lábbajának gyógyulását oly
erős hittel hiszi, mintha szentírás volna. De házi körűlmények itthon tartóztatnak. Sok
kárt vallhatnánk, ha most hosszú időre elhagynók a házat. Legjobb lesz, ha megírod, hogy
jöttök – vagy meg sem írod, csak megleptek. Augusztus első hete után szabad vagyok egészen, addig
examennek,Budapest
n
érettségi vizsgának vége. Oly csendesen élhetünk itt, hogy akár senkivel sem érintkezz,
rajtunk kívül. Úgy-e eljösz, eljöttök?
Jegyzet
examennek– vizsgának (lat.)
Tragi-comicus históriádat a gyermekkorból nagy lelki gyönyörrel olvastam, s nagy
elégűltséggel a rimaszombati anyakönyv bizonyságtételét: mely szerint hozzám vénűltél,
circiter.
n
Így
még inkább szerethetjük egymást, ha már egy évben születtünk, igaz hogy te őszszel én
tavaszszal – no de az már mindegy. Szinte resteltem oly vén lenni a
„fiatal” írók között, de már így nem leszek magam s nem íjedek meg. S neked sem szégyen:
legalább hét évvel előztél meg az írói pályán: adja Isten, hogy 77-tel élj túl rajta. S
ezzel nem rosszat akartam mondani.
Jegyzet
circiter– hozzávetőleg (lat.)
Pesti újságot én is csak hébe-korba hallok, az sem érdemes, hogy vesztegessem rá ezt a
fakó tintát. Legfontosabb, a mit az akadémiáról hallottam. Tudod, hogy alapszabályai rég
idő óta fönt vannak. Ezek nem régiben visszaérkeztek, látszólag üdvös módosításokkal: de
egy pont benne nagy gondot csinált. Az alapszabályok magokban jók volnának: de az van
hozzájok függesztve, hogy midőn azok magyarázatában „valami kétség fordúl elő”, azt nem
maga az akadémia, hanem egy kinevezendő „cs. biztos” dönti el.
n
Ez oly nagy dolog, hogy
életkérdése az akadémiának. Hallik, hogy a főurak, kik tetemes áldozattal járúltak ez
intézethez, alapítványaikat e záradék miatt vissza akarják venni: s akkor
adieuJegyzet
azt nem maga az akadémia, hanem egy kinevezendő „cs. biztos” dönti el– Az 1858. máj. 29- és 31-én tartott akadémiai igazgatósági ülésen „Olvastatott a budapesti kerületi cs. k. helytartósági osztály alelnöke b. Augusz Antal úrnak május 14. költ levele, melyben jelenti, hogy a cs. kir. főkormányszék a legkegy. megerősített alapszabályok 60. § értelmében országfejedelmi biztosúl helytartósági tanácsos Dr Palló Sándor urat rendelte.” MAkÉrt 1858. 319.
n
neked, magyar
tudós társaság! S ha a záradék benmarad, máskép is adieu! elűl tűz, hátul víz. Nem
tudom, azóta mennyire haladt megoldása e dilemmának.
Jegyzet
adieu– isten veled (fr.)
Régibb leveleim elvesztét sajnálom egy kissé:
n
de csak rád nézve,
ki annak egyedüli publicuma kell, hogy maradj. Semmi sem boszantana inkább,
mint annak előre tudása, hogy levélfirkáim valaha nyilvánosságot látnak. Azonban ettől
nincs okom remegni, oly szépen elfelednek egy pár év alatt, hogy verseimet sem olvassák,
nem hogy apró pletykáimat. Sőt e feledtetést – mondhatom – már is élvezem,
még öt-hat év s az újabb nemzedék nevemről is alig ismerend. Hogy oly örök küzdelmű
szellemnek – minő Kazinczy
volt – tanúlságos levelei közzé tétessék, az az egésznek
érdekében van: de mi érdek vihetne valakit a mi csevegéseink kiadására?
Kazinczy Ferenc
Heckenast
, mint sejtem,
rólad is (noha róka nem vagy azért, hogy úgy vágytál a
róka-lyukba
Heckenast Gusztáv
n
) két bőrt von:
arczképedet kiadja elébb a könyvben, aztán a
Nővilág
ban.n
Velem is úgy tett, s midőn kértem belőle egy példányt (mert
nekem a
Nővilág
nem jár) adott 30 p.
krért.Jegyzet
arczképedet kiadja elébb a könyvben, aztán a Nővilág ban– a Nőv 1858. jún. 27. számának mellékleteként
n
– Jegyzet
midőn kértem belőle egy példányt (mert nekem a Nővilág nem jár) adott 30 p. krért–
AJ
arcképe a
Nőv
1857. szept. 27-i számában jelent
megArany János
Fränkel
lel
való ügy-bajod sem újság már én előttem, ki a Kisfaludy- Társaság féle
Toldit
Fraenkel Bernát
Eggenberger
től
száznál szaporább példányban vásároltam meg, készpénzért, Szuhaystól,
Bosnyák ZsófistólEggenberger József
n
– s a mi több sajtot sem takarhattam bele, mert
azóta is Jegyzet
a Kisfaludy-Társaság féle Toldit–Eggenbergertől száznál szaporább példányban vásároltam meg, készpénzért, Szuhaystól, Bosnyák ZsófistólEggenberger József
AJ
, Arany János
Tompa
és Tompa Mihály
Garay
pályaműve „Eggenberg
és fia árujok”-ként együtt jelent meg 1847-ben
Garay János
Pest
en, Beimel nyomtatásában. Vesd össze
AJÖM
XV. 816. és XVI. 1150. – Ezt a legrégibb
magyarországi könyvkereskedést (1748–1948) Maus Gellért alapította;
Weingand János Mihály
1800-ban társult Budapest
Eggenberger József
fel
(?–1850), aki 1837-től fiával, Eggenberger Ferdinánddal (?–1863)
együtt vezette az üzletet.Eggenberger József
Heckenast
nál
van, ha el nem veszett.
Heckenast Gusztáv
Tompa
verseiből már láttam
három kötetet, de még mind nem; s miután érte bajosan mehetek, légy szíves
elhozni egyúttal azt is. Hoszszabb ismertetését – vagy bírálatát még
nem láttam egy lapban sem. Majd írok én, de nem köszöni meg Tompa Mihály
Sclavonia
.
Szlavónia
Tiszáné
nak a
példányokat, igen is, megköszöntem, erről ne aggódjál. Hogy Tisza Lajosné Teleki Julianna
P. Nagy Sándor
= Salamon Ferenc
Salamon
, Salamon Ferenc
P. Kis Sándor
= Vadnay Károly
Vadnai
volt,Vadnay Károly
n
azóta már te is tudni fogod, hiszen eléggé kimutatták foguk
fehérét. Hanem azt nem tudom én, miféle
malitiákatJegyzet
Hogy– lásdP. Nagy Sándor=Salamon FerencSalamon,Salamon FerencP. Kis Sándor=Vadnay KárolyVadnaivoltVadnay Károly
Tompa
Tompa Mihály
AJ
-nak,
1012.
1858. máj. 28. – Arany János
Vadnay Károly
(1832–1902) 1852-től a Hf főmunkatársa, 1856-tól főszerkesztője. E korszakból való munkái:
Beszélyek (1857); A
kis tündér (1860);
Eszter a szép kalandornő (1861). Lásd
AJÖM XVI.
1223. Kötetünk egy tőle való és egy hozzá írt levelet
tartalmaz.Vadnay Károly
n
követtek el te veled legújabban? Csak nem a negyed évi dolgokat
érted?Jegyzet
malitiákat– álnokságokat (lat.)
n
Jegyzet
Csak nem a negyed évi dolgokat érted?– négy évvel azelőtt, 1854. máj. 1-jén szűnt meg
Tompa
több
mint egy évig tartó, hanvai internálásaTompa Mihály
De hát mi is fájjon az embernek ebben az irodalomban. Nekem csak egy fáj: az, hogy én nem
írhatok. Nem írhatok szatirát, élest, hegyest, gorombát; nincs kedélyem a veszekedéshez;
mert itt az kéne, különben megposhad az egész mocsár még jobban. Szóval ember kellene a
gátra, de az én többé nem vagyok, talán sohasem is voltam, mindig lágyabb kedélyű lévén,
mint a szatirára kell. Pedig, Isten bizony, difficile est…
n
Jegyzet
difficile est…– nehéz… (lat.) – „Difficile est saturam non scribere.”
Decimus Junius Juvenalis
:
Saturae, I. 30.) Juvenalis, Decimus Junius
Muraközy Gyula
fordításában: „Vajmi nehéz szatirát nem
költeni!”Muraközy Gyula
Az ifjúságé a jövő, az irodalom, a költészet jövője, azt mondják. S ez általában igaz. De
a mi költészetünkben hol van most a megifjító, fölfrissítő elem? Én nem látom az
„istenfiakat”, mint
Kazinczy
.Kazinczy Ferenc
n
Van-e csak egy
mákszemnyi önállóság azokban, kik egy idő óta feltünedeznek? Jut eszembe, mikor
Tompa
föllépett… volt
abban az előbbi generátióhoz képest valami új hang, valami önálló szellemi nyilatkozat.
Tompa Mihály
Petőfi
ről nem is
szólok. S hogy az én fölléptem sem volt csupán a „széles országúton
ballagás”Petőfi Sándor
n
– azt hiszem szerénytelenség nélkül meg lehet
említenem. De most: egyik szakasztott olyan, mint a másik, úgy hogy én, a nevet
letakarva, fejvesztés terhe alatt sem tudnám egyiket a másiktól megkülönböztetni.
Ugyanazon egyhangú lyra… Jegyzet
S hogy az én fölléptem sem volt csupán a „széles országúton ballagás”– vesd össze „széles országúton andalog a jobbágy” (
AJ
: A szegény
jobbágy)Arany János
Petőfi
húrjai (s néha az enyém is)
pötyörgössé
Petőfi Sándor
n
letágítva. Legfölebb Jegyzet
pötyörgössé– lötyögőssé, túlságosan bővé
Lisznyai
galvanicus vonaglásai rúgják ki magokat ez egyhangú
pocsolyából.Lisznyai Kálmán
n
Ez a mostani költészet jelleme, s úgy
hiszem, talál.
Jegyzet
Legfölebb– a költészet mint békák kórusa már a Quattrocentóban ismert.Lisznyaigalvanicus vonaglásai rúgják ki magokat ez egyhangú pocsolyábólLisznyai Kálmán
Bartolommeo Prignano Paganelli
a következőket írja a ferrarai költőkről:Magyarul: annyi költő van Paganelli, Bartolommeo Prignano
Ferrará
ban,
ahány béka él a ferrarai földön. (Idézi
Huszti
1931. 116.) Ferrara
Galvani
az elektromosságot egy béka
rángatózó combján figyelte meg.Galvani, Luigi Aloisio
De elég erről ennyi. Te sem szereted hallani én se valami szörnyű gyönyörrel beszélem. De
érintenem kellett, hogy ha már néző szerepre vagyok kárhoztatva az
irodalomban, mi az, a mi boszant. Bár igazi tehetségek feledtetnének el
mielőbb, de el fog feledtetni a közönyösség, mely ily irodalmi (értem
költői) pangásnak természetes szüleménye.
Egyébiránt életünk foly, a szokott egyhangúságban, melyből a múlt hó, mint föntebb írtam, mégis némi kivétel vala.
Vendégek sűrű karavánjai frissíték föl
„veternum”-unkat.
n
Egy pár majális is volt – júniusban – hol jól mulattak, a kik értenek hozzá. Jegyzet
„veternum”-unkat– közönyünket (lat.)
Julcsa
tánczolt sokat – mi néztük
és kissé fölifjodtunk.
Arany Juliska
Kupeczi vállalatomra most már átkozott jó idők
járnak.
n
Szárazság, aszály mindenfelé. Pár forint nyereséggel már is kivonhatnám lábamat e nem
nekem való kelepczéből, de a Mercurius ördögen
megszállva tart, s azt súgja, hogy várjak. S én elhatároztam magamban, várni: hát ha a
szerencse épen kedvemért juttat éhenhalásra egész tájakat. Veszteség, emberi számítás
szerint, alig történhető.
Jegyzet
a Mercurius ördöge– kezdetben Hermész volt a gabonaszállítás és -kereskedelem védője, majd a kereskedelem és az üzleti szerencse istene is lett
Nagyobb az, hogy a cholerának megint híre jár. Pedig a híre után maga is itt lesz, egye
meg a
f…
. Tegnap előtt volt nálam
Garas Berczi (a Szerkesztői feloldás: fene
Vágó
collega fia) pesti jogász, az mondta, hogy Vágó József
Pest
en, hír szerint már fordúlt elő eset. Ha ehhez
veszszük, mit a lapok Londonból, „a Themse kigőzölgéséről”
írnak,Budapest
n
mely
miatt az egész London s parlament rémülésbe esett, kell lenni
benne valaminek. Hihető, nem a Themse okozza azt, hanem Indiából, azon veszett háborúból hozták.Jegyzet
Ha ehhez veszszük, mit a lapok Londonból, „a Themse kigőzölgéséről” írnak– „mind a felső, mind az alsóházban a Themze mérges büze jött szóba. A tenger árja minden rothadékot visszahajt a folyóba, innen a mérges kigőzölgés, mely, mint mondják, cholerás bajokat idéz elő. Néhány nappal ezelőtt temették a legelső áldozatot, s a jury azt itélte, hogy a betegség ázsiai cholera volt a Themze légmérgező kigőzölgései következtében. A félelem egész Londonban nagy” (PN 1858. júl. 1.)
n
De Isten csak megóv talán bennünket,
mint három évvel ezelőtt. Magamra nézve nem gondolnék vele, de családomért még
ezután kellene élnem. Legroszszabb volna, ha meggátlaná találkozásunkat
a szünidőben. Hanem, hisz Jegyzet
Indiából, azon veszett háborúból hozták– 1857. máj. 10-én tört ki az a szipoj lázadás, amelyet 1858 júniusában az angol hadsereg jelentős részében levert, de amely 1862-ig tartott
Kőrös
egészséges
hely, most három éve is alig volt benne áldozat, míg a környék elhullott. Hanva detto…Nagykőrös
n
Jegyzet
detto– szintén (ol.)
Sárosi
„közkívánatra” újra
kiadja verseit, melyeket 25 éves írói pályáján szerzett. Ez szép szó és szép idő. De
föltéve, hogy igaz, miszerint Sárosi Gyula
Sárosi
1816-ban született, ha már 33-ban föllépett, nem volt akkor több tizenhat
évesnél. Ily korban mindenikünk írhatott verset, de csak a poeseos
praeceptorSárosi Gyula
n
számára. Albumát is az idén folytatni
akarja.Jegyzet
poeseos praeceptor– a költészet tanítója (lat.)
n
De ha az első olyan volt, milyen lesz a második!
Jegyzet
Albumát is az idén folytatni akarja– Az én albumomnak (
Pest
, 1857) nem jelent meg folytatásaBudapest
Valami concertféle, vagy mint
Szilágyi Sándor
a czédulákon czímezte: „zenészeti és szavalati
akadémia” is volt itt a más héten. Ezt csak azért említem, hogy
Bulcsú K.
Bulcsú Károly
Szilágyi Sándor
n
(ki most kecskeméti tanár) átjött, elszavalni egy versét. De biz az nem igen fényesen
ütött ki. Jegyzet
Bulcsú
K.
Bulcsú Károly
– Bulcsú (Paltsó) Károly (1823–1865): az 1850-es években a Fáy-családnál nevelő, Losoncon, Halason, majd Kecskeméten tanár. E korszakbeli kötetei: Viadár (1858), Bulcsú Károly
Költeményei (1860)
B.
szegény
confuzióbaSzerkesztői feloldás:
Bulcsú
Bulcsú Károly
n
jött s
úgy reszketett folyvást, mint a nyárlevél. A versből keveset, vagy semmit sem értettem,
valami dagályos historia volt.
Jegyzet
confuzióba– zavarba (lat.)
Mentovics
ról rég nem
tudok semmit, csak azt hallottam, hogy egy kis leánya meghalt. No de jut
Mentovich Ferenc
is.
marad is.
Szerkesztői feloldás: is,
Szabó
, Szabó Károly
Szilágyi
s mindenek fölött
Szilágyi Sándor
Varga
egészségesek.
Warga János
Tomori
volt nálam a
tavaszon, Tomori Anasztáz
Nyári Pál
lal.Nyáry Pál
n
Ez oly jól néz ki,
jobban, mint 1848-ban, mikor legelőbb
láttam.
Jegyzet
–Tomorivolt nálam a tavaszon,Tomori AnasztázNyári PállalNyáry Pál
Nyáry Pál
(1806–1871): a forradalomban és
szabadságharcban való közreműködéséért hét évet töltött börtönben. Kiszabadulása
után a Nagykőrös közelében lévő Nyáry Pál
Nyáregyházá
n élt: ide hívta meg Nyáregyháza
AJ
-t. A vallásszabadság és
függetlenség védelmezője a protestáns pátens ügyében; 1861-ben a határozati párt tagja.Arany János
Nem tudom, írtam-e már, hogy
Julcsa
és Arany Juliska
Laczi
Kovács Lajostól (a szathmáritól) négy vasgyár-részvényt kaptak?
Az idén már az évi járandóságot is 60–60 forint, megkapták, ez tehát 1000–1000 pengő
tőkét képvisel s jó lesz szegényeknek, ha majd semmijök sem lesz. Az egész
dolog, Arany László
Kemény
és
Kemény Zsigmond
Deák Ferencz
közvetítésével, szép csöndesen történt. Kétségkívül igen szép áldozat Deák Ferenc
K.
L.
részéről s
én nem éreztem magamat följogosítva a büszkeségre, hogy gyermekeim nevében
visszautasítsam. A gyár Szatmárban létezik – az Avas
hegyben.Szerkesztői feloldás:
Kovács Lajos
n
Jegyzet
az Avas hegyben– lásd
Gyulai
Gyulai Pál
AJ
-nak,
883.
1857. febr. 25.; a részvények
történetére nézve lásd még Arany János
Kemény
Kemény Zsigmond
AJ
-nak,
884.
1857. febr. 25.; Arany János
Deák
Deák Ferenc
AJ
-nak,
987.
1858. márc. 22.; Arany János
AJ
Kovács Lajosnak,
1010.
1858. máj. 14.
Arany János
S ezzel mostanra levélírói tehetségemet kimerítve – téged és kedves „komácskámat” ezer
meg ezerszer ölelve s csókolva vagyok, illetőleg vagyunk mi az egész család a sírig
Pákh
is volt nálam a
pestiekkel. Oly egészséges az, mint a makk, (Pack, mack, mily jó rím és
eredeti!Pákh Albert
n
) kérdezett rólad is.