ARANY JÁNOS – TOLDY FERENCNEK
Ideje megtörnöm vétkes hallgatásomat, s először is megköszönnöm a Tekintetes Urnak azon
szives figyelmét, miszerint akad. kettős megválasztatásom, még az nap velem tudatni
sietett, a mit úgy tekintek, mint irántami becses hajlamának újabb tanújelét.
Akkor nem válaszoltam. Mert noha a szállongó hir után e kitűntetés rám nézve nem volt
meglepő, sokáig nem tudám magamat elhatározni, mit tegyek. Igen jól érzem, hogy eddigi
összes irói működésem ily polcz elfogadására nem jogosít, s csak a jövő munkásság
reményében volna szabad elfoglalnom a helyet, hol előttem egy
Vörösmarty
stb. űlt. De épen e
jövő munkásság az, mely felől, a mint most érzem magamat, kétségbe vagyok esve. S ennek
tudata már-már lemondásra birt; de végre győzött a meggondolás, melyet hivatalos
válaszomban is érintek, hogy t.i. éretlenség s rosz akarat ily lépésben
demonstratiótVörösmarty Mihály
n
látna a kinevező hatalom, sőt talán maga az academia ellen. Mert
hallottam, hogy sok a szájaló Jegyzet
demonstratiót– tüntetést (lat.)
Pest
en, kik
egyért-másért nincsenek megelégedve a választásokkal: hogy ezek nevemet hurczolják, azt
nem akartam.
Budapest
E szerint én, mint afféle „Académicien malgré lui”
n
hihetőJegyzet
„Académicien malgré lui”– maga ellenére való akadémikus (fr.)
e
n csak majd az utolsók közt foglalhatom el székemet. Időm
nagy részét az iskola veszi igénybe, s fejem zúg: talán el sem készűlhetek a nagy
szűnidőig. Mindazáltal oly megbizást, mi erőmet nem múlja, mindenkor szivesen
teljesítek.
Beszúrás
És most egy bizalmas kéréssel zárom levelemet. A Bánk-bán irója, e szinmű első
kiadásának előszavában hivatkozik valamely novellára, melyet
Műller
után Müller, Johann Gottwert
Csery
ur magyarított.Csery Péter
n
Én ezt soha sem láttam, Jegyzet
A Bánk-bán irója, e szinmű első kiadásának előszavában hivatkozik valamely novellára, melyet–MűllerutánMüller, Johann GottwertCseryur magyarítottCsery Péter
Johann Gottwert Müller
(1743–1828): Vetter Niklas, oder
das glückliche Versehen. Magyarul: Miklós sógor. Budai történet
(1802). – Csery Péter (1778–1830):
a helytartótanács jegyzője, az
Ottó, vagy a zabolátlan indulatok
áldozatja (Müller, Johann Gottwert
Pest
, 1812, 1822) c., Bánk bán-tárgyú német regény
fordítója (lásd
Benkő 1943.
). Az
1821-i kiadás előszava szerint
„
Budapest
Csery
Úr,
vagy is inkább
Csery Péter
Müller
(a’ kitől forditotta) egyj Történetkében
Ottót veszi, és Bánkbán által Müller, Johann Gottwert
Konstánczinápol
nál meg öleti.”
(
Katona 1983. 155.)Konstantinnápoly
Csery
úr
kilétét sem tudom. Sziveskedjék Kegyed e novellát – tárgya Bánk – ha ilyesmire
emlékezik, az acad. vagy egyetemi könyvtárakban fölkerestetni és használatomra, mihelyt
lehetséges, elküldeni; a németCsery Péter
et
és magyart, – vagy legalább
egyiket.
Beszúrás
AranyJános
Szerkesztői feloldás:
Arany János
Arany János