Aranysárkány fejléc kép
 
ARANY JÁNOS – TOLDY FERENCNEK
[szerkesztői feloldás]
Nagykőrös, 1859. február 23.
 
  Tekintetes Ur!  
  Ideje megtörnöm vétkes hallgatásomat, s először is megköszönnöm a Tekintetes Urnak azon szives figyelmét, miszerint akad. kettős megválasztatásom, még az nap velem tudatni sietett, a mit úgy tekintek, mint irántami becses hajlamának újabb tanújelét.  
  Akkor nem válaszoltam. Mert noha a szállongó hir után e kitűntetés rám nézve nem volt meglepő, sokáig nem tudám magamat elhatározni, mit tegyek. Igen jól érzem, hogy eddigi összes irói működésem ily polcz elfogadására nem jogosít, s csak a jövő munkásság reményében volna szabad elfoglalnom a helyet, hol előttem egy
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
stb. űlt. De épen e jövő munkásság az, mely felől, a mint most érzem magamat, kétségbe vagyok esve. S ennek tudata már-már lemondásra birt; de végre győzött a meggondolás, melyet hivatalos válaszomban is érintek, hogy t.i. éretlenség s rosz akarat ily lépésben demonstratiót
n
Jegyzet
demonstratiót
– tüntetést (lat.)
látna a kinevező hatalom, sőt talán maga az academia ellen. Mert hallottam, hogy sok a szájaló
Pest
Budapest
en, kik egyért-másért nincsenek megelégedve a választásokkal: hogy ezek nevemet hurczolják, azt nem akartam.  
  E szerint én, mint afféle „Académicien malgré lui”
n
Jegyzet
„Académicien malgré lui”
– maga ellenére való akadémikus (fr.)
hihető
e
Beszúrás
n csak majd az utolsók közt foglalhatom el székemet. Időm nagy részét az iskola veszi igénybe, s fejem zúg: talán el sem készűlhetek a nagy szűnidőig. Mindazáltal oly megbizást, mi erőmet nem múlja, mindenkor szivesen teljesítek.  
  És most egy bizalmas kéréssel zárom levelemet. A Bánk-bán irója, e szinmű első kiadásának előszavában hivatkozik valamely novellára, melyet
Műller
Müller, Johann Gottwert
után
Csery
Csery Péter
ur magyarított.
n
Jegyzet
A Bánk-bán irója, e szinmű első kiadásának előszavában hivatkozik valamely novellára, melyet
Műller
Müller, Johann Gottwert
után
Csery
Csery Péter
ur magyarított
Johann Gottwert Müller
Müller, Johann Gottwert
(1743–1828): Vetter Niklas, oder das glückliche Versehen. Magyarul: Miklós sógor. Budai történet (1802). – Csery Péter (1778–1830): a helytartótanács jegyzője, az Ottó, vagy a zabolátlan indulatok áldozatja (
Pest
Budapest
, 1812, 1822) c., Bánk bán-tárgyú német regény fordítója (lásd Benkő 1943. ). Az 1821-i kiadás előszava szerint „
Csery
Csery Péter
Úr, vagy is inkább
Müller
Müller, Johann Gottwert
(a’ kitől forditotta) egyj Történetkében Ottót veszi, és Bánkbán által
Konstánczinápol
Konstantinnápoly
nál meg öleti.” ( Katona 1983. 155.)
Én ezt soha sem láttam,
Csery
Csery Péter
úr kilétét sem tudom. Sziveskedjék Kegyed e novellát – tárgya Bánk – ha ilyesmire emlékezik, az acad. vagy egyetemi könyvtárakban fölkerestetni és használatomra, mihelyt lehetséges, elküldeni; a német
et
Beszúrás
és magyart, – vagy legalább egyiket.  
  Időrabló soraimért bocsánatot kérve, s zives üdvözléssel maradok A Tekintetes urnak  
 
Nagy-Kőrős
Nagykőrös
, febr. 23. 1859.  
  alázatos szolgája  
 
AranyJános
Szerkesztői feloldás:
Arany János
Arany János
 
 

Megjegyzések:

Válasz
Toldy
Toldy Ferenc
1858. dec. 15-i levelére (1050.)